A Krónika napilap pénteki számában közölt összeállítás szerint a romániai szász (német) kisebbség évtizedek óta élvezi a német állam és németországi magánadományozók támogatását, a román állam képviselői azonban ezt nem kifogásolták, amiként a magyar állam által finanszírozott Erdélyi Gazdaságfejlesztési Programmal tették.
Az erdélyi napilap a Brassó megyei Barcarozsnyón (Rasnov) 1992-ben bejegyzett Saxonia Alapítvány tevékenységéről közölt terjedelmes összeállítást.
Az alapítvány német és román nyelvű szerény honlapjának az egyik német nyelvű alkönyvtárában lehet tájékozódni arról, hogy a Saxonia Alapítvány a Német Szövetségi Köztársaság költségvetéséből származó gazdasági támogatást nyújt a romániai német kisebbség számára. Erre azonban nemcsak a németek jogosultak, hanem „más nemzetiségű vállalkozók is, akik kapcsolatban állnak a német kisebbséggel” Fehér, Maros, Hargita, Kovászna, Brassó, Szeben és Hunyad megyében. A rövid tájékoztató szerint legfeljebb 35 ezer euró értékű projektek finanszírozhatók ötéves lejáratú kamatmentes hitel formájában. A megpályázott összeg termelési források és felszerelések beszerzésére használható.
Klaus-Harald Sifft, a Saxonia Alapítvány ügyvezető igazgatója a Krónikának elmondta: a gazdasági támogatásnak kezdettől fogva az volt a célja, hogy az erdélyi vállalkozók – nemzetiségi hovatartozástól függetlenül – munkahelyeket teremtsenek.
„A támogatottak egy része valóban a szász közösség soraiból kerül ki: célunk az, hogy Erdélyben, szülőföldjükön maradjanak. Ugyanakkor gondoljunk arra, hogy sok szász nemzetiségű munkavállaló román vállalkozók cégeinél dolgozik. Amennyiben ezek a pályázó cégek megfelelnek az alapítvány által követelt támogatási feltételeknek, a vállalat hozzájut a finanszírozáshoz”
– fogalmazott az ügyvezető. Szerinte a szász lakosság nagyarányú fogyása következtében a pályázatok mintegy 70 százalékát román vállalkozók, 20 százalékát magyarok és 10 százalékát szász cégtulajdonosok nyerik el.
A Krónika beszámolója szerint a Saxonia Alapítvány Erdélyből kivándorolt, Münchenben élő szászok kezdeményezésére és anyagi támogatásával jött létre, induláskor szociális szervezetként működött.
„A kilencvenes évek elején azért létesítették, hogy szervezett formában segítse a szász közösség tagjait élelemmel, gyógyszerekkel, ruhával, pénzbeli támogatással és más programokkal. Németországi forrásainkból az alapítvány kórházakat, idősotthonokat, iskolákat, különböző állami intézményeket és hátrányos helyzetű személyeket egyaránt támogatott”
– magyarázza az indulás körülményeit Klaus Sifft. Hozzátette: az alapítvány éves költségvetéséből mára nagyobb részt tesznek ki a Németországban élő szászok pénzadományai, mint a német költségvetésből átutalt összeg. Utóbbi az évek során változott.
Klaus Sifft szerint az alapítvány pénzügyeit nemcsak a román hatóságok, hanem a németországi számvevőszék is ellenőrzi, ezért minden pályázatuk szigorú feltételeknek felel meg. Gazdasági pályázataikat olyan cégek vehetik igénybe, amelyeknek gazdasági mutatói garanciát jelentenek arra, hogy a vállalkozás képes visszafizetni a 35 ezer eurós hitelt. Az elnök szerint az alapítvány működését az 1992-ben aláírt román-német barátsági szerződés szabályozza. A szerződés vonatkozó részét Románia EU-csatlakozása után sem tárgyalták újra.
Cord Meier-Klodt, Németország bukaresti nagykövete egyébként 1,35 millió eurós támogatási szerződést írt alá egy évvel ezelőtt a Saxonia Alapítvány vezetőjével, a megállapodás alapján a romániai német nyelvű oktatásban részt vevő 730 pedagógus és 200 óvónő részesül a német állam biztosította anyagi támogatásban.
Klaus Sifft szerint a Saxonia Alapítvány 25 év alatt mintegy ezer erdélyi céget segített, és számításaik szerint tízezer új munkahelyet hoztak létre a szolgáltatások, az ipar, a mezőgazdaság és az egészségügy területén. Az elnök szerint munkájuk hatékonyságát bizonyítja, hogy az elmúlt tíz évben mindössze egyetlen vállalkozó nem tudta visszafizetni a kedvezményes hitelt. Klaus Sifft szerint ma egy erdélyi fiatalnak több esélye van egy sikeres vállalkozás megalapozására Romániában, mint Németországban, ezért is bátorítja a még itt élő szász fiatalokat arra, hogy ne vándoroljanak el.
A Saxonia Alapítvány ügyvezetője a lap kérdésére kijelentette: a romániai németek érdekvédelmi szervezete, a Romániai Német Demokrata Fórum akkor sem érdeklődött a gazdasági ügyek iránt, amikor Klaus Iohannis mostani államfő volt a szervezet elnöke a kétezres években, de igaz ez az RNDF mostani elnökére is.
A két világháború között még 800 ezres lélekszámú romániai német közösség tömeges elvándorlása a kommunista diktatúra idején kezdődött, az 1989-es rendszerváltozás után pedig rohamosan felgyorsult. A 2011-es népszámláláskor már csak 36 ezren vallották németnek magukat Romániában.
Bogdan Aurescu román külügyminiszter a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott május 26-i bukaresti megbeszélés után azt kérte, hogy a magyar állam által finanszírozott Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program az európai és a román versenyjog tiszteletben tartásával, „átláthatóan és diszkriminációmentesen” folyjon, „ne etnikai alapon”, és erről kössenek megállapodást.
MTI
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
