Az elmúlt évek égető problémája volt a nyugati világban a poloskainvázió: a különböző, Ázsiából és mediterrán térségekből származó invazív poloskafajok évről évre megkeserítik a falusi és a városi ember életét egyaránt.
A megoldás neve: szamuráj darázs
A poloska-problémára megoldást egy parazitoid faj, a szamuráj darázs nyújthat. (Míg a paraziták élősködnek a gazdatesten, annak testnedveiből táplálkoznak, mint például a bolhák, addig a parazitoid megöli a gazdatestet.)
Az igen kicsiny, mindössze 2mm nagyságú szamuráj darázs felkutatja a poloskák tojásait. Egy-egy jól irányzott döféssel saját petéjét a poloskáéba helyezi, így egyúttal gondoskodik utódának „élelmezéséről” is. A szamuráj darázs lárvája fejlődése során felfalja a poloskalárvát, majd kirágja magát a burokból és szárnyakon folytatja életét.
A Kelet-Ázsiai szamuráj darázs természetes környezetében évente kb. tízszer szaporodik, ez alatt a márványpoloskák tojásainak 90%-át pusztítja el.
Mivel Európában korábban nem volt a poloskáknak természetes ellensége, ezért is beszélünk évi rendszerességgel poloskainvázióról. Ám a szamuráj darázs megérkezésével ez most megváltozhat.
Hogy kerülhetne ide a szamuráj darázs?
Általában ahol egy invazív faj megjelenik és túlszaporodik, előbb utóbb követik őket a természetes ellenségek is, annak függvényében persze, hogy az adott földrész klímája megfelel-e mindkettőjüknek. A legvalószínűbb lehetőség szerint a szamuráj darazsakat maguk a poloskák hozhatják a nyakukra:
például a nagyobb keleti zöldség- vagy gyümölcsszállítmányokon lévő poloskatojásokban szamuráj darázs peték is utazhatnak, így jelenhetett meg a faj Európában és Amerikában egyaránt.
Az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium entomológusai már 2005-ben megkezdték a kísérletezést a szamuráj darazsakkal, hogy természetes módon csökkentsék a márványpoloskák szaporulatát és a növényekre kifejtett káros hatásukat. Több szamuráj darázs törzset is importáltak Newarkba, Amerikába, ahol kísérletezni kezdtek a szamuráj darázs biológiai ökoszisztémára gyakorolt hatásával.
A szigorúan őrzött laboratóriumi körülmények ellenére 2014-ben mégis találtak vadon élő szamuráj darazsat Észak-Amerikában, Marylandben. A kutatók értetlenül álltak az eset előtt, hiszen a kísérleti telepről egészen biztosan nem szökhetett meg egy példány se. Később megértették: a szamuráj darázs magától „jött”, csupán követte természetes táplálékforrását, a márványpoloska tojásait egy másik kontinensre.
Természetes vagy mesterséges biokontroll?
A márványpoloska és a szamuráj darázs esete csak egy a sok közül. Legfőképpen az emberi utazásnak és világkereskedelemnek köszönhetően rengeteg invazív növényi és állati faj honosodott meg a világ különböző részein, amelyek természetes ellenség híján könnyűszerrel elszaporodtak.
A legjobb, ha a természet maga rendezi az ember által okozott kárt. Ám gyakran előfordul, hogy mi magunk próbálunk meg beavatkozik a világ rendjébe: ennek néha vannak pozitív eredményei, mint például egy dél-amerikai darázsfaj esetében, amit sikeresen alkalmaztak levéltetvek ellen, megmentve az édesburgonya-termést. Más esetben viszont a mesterséges biokontroll több kárt okozott, mint amire a kutatók számítottak: a Hawaiin elszaporodott patkányok kiirtására betelepített mongúzok az őshonos madarak és teknősök populációit is pusztították.
A szamuráj darázs mindenesetre egy ígéretes biokontroll-alanynak számít. A biológiai növényvédelemmel kapcsolatban a kutatók – tanulva a negatív példákból – kifejezetten óvatosan járnak el:
csak komoly kutatási eredmények előzhetnek meg olyan döntéseket, amelyek, ha jól sülnek el, helyreállítják a természet egyensúlyát, ha pedig rosszul, katasztrofális következményeket okozhatnak.
Minden esetben fel kell tennünk a kérdést: attól, hogy a betelepedő/betelepíteni kívánt faj fogyasztja, pusztítja a szóban forgó kártevőt, milyen valószínűséggel fog ellene fordulni más életformáknak? Az amerikai kísérletek szerint a szamuráj darázs hajlamos megfertőzni más, őshonos poloska petéit is (ami szintén nem túl nagy veszteség), ám legnagyobbrészt ragaszkodik a márványpoloska tojásaihoz.
(agrarszektor.hu nyomán – Fotó: Elijah Talamas)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
