Vannak olyan történelmi események, melyek a XX. században dogmává nőtték ki magukat. Ezek megtörténtét nem, hogy vitatni nem lehet, de még a számokban sem lehet kételkedni, különben az ember több éves börtönbüntetésre számíthat. Annak a bizonyos „nem létező” hálózatnak külön emberei vannak, akik a nap 24 órájában az internetes kommenteket monitorozzák, és azt lesik, mikor kit jelenthetnek fel, hogy aztán – a rájuk jellemző perverz – elégedett vigyorral nyugtázzák, „gondolatbűnözés” címén újabb embert küldenek a rácsok mögé.
Ezen eseményeket nem lehet tagadni, nem kételkedhetünk a számokban, támogatólag meg aztán végképp nem lehet róluk nyilatkozni. Vannak azonban olyan tömegmészárlások, olyan véres diktatúrák, melyek éltetését noha papíron törvény tiltja, a gyakorlatban hívei azt tehetnek, amit akarnak, mert Pintér rendőrsége és az állami szervek az antifasiszta, szélsőbalos csoportosulásokat valahogyan sohasem vegzálják.
Ahogyan a globalisták legnagyobb propagandaeszközei, a közösségi médiumok is inkább támogatják, mint tiltják őket. Más magyarázatot aligha találhatunk arra, hogy a Sej László nevével fémjelzett „Ellenforradalom 1956” miért létezhet a mai napig, és az oldalt üzemeltető nemzetgyalázó kommunista miért nem került még felelősségre vonásra.
November 4, mint ünnepnap
November 4-e a mai Magyarországon nemzeti gyásznap. Számunkra azonban más olvasata van ennek a napnak. A Szovjet Hadsereg ezen a napon kezdte meg Budapesten és a vidéki városokban a rendteremtést. Az ellenforradalmi fegyveres hordák két hétig terrorizálták és rettegésben tartották a lakosságot, számtalan gyilkosságot követtek el
– írja Facebook-oldalán Sej László. Az előszeretettel munkásőrnek öltöző kriptokommunista ezen sorok után még azt is le meri írni, miszerint „a lakosság békére vágyó része örült a szovjet páncélosok érkezésének”. Szerinte ugyanis „az ellenforradalmárok által fogva tartott többszáz kommunista a megérkező szovjet páncélosoknak köszönhette az életét. Csak a Corvin-közben mintegy 100 fogoly szabadulhatott ki november 4-én, ám vidéken – Pápán, Miskolcon, Csornán – is a szovjet csapatok érkezése akadályozta meg a további fasiszta vérontást”.
Ezt követően még nem rest kijelenteni azt sem, hogy november 4-e nem gyász-, hanem ünnepnap:
A napokig tartó harcok után rend és béke lett. Hazánk szocialista ország maradt. November 4-e számunkra nem a gyász napja, hanem egy reális válasz az október 23. utáni napokra!
Szavain természetesen nem háborodik fel a globalista-balliberális média, mely elvileg oly érzékeny a „diktatúrák áldozatainak emlékére”, ahogyan a hatóságok sem igyekeznek érvényt szerezni a törvénynek. De a más esetben másokat oly lelkesen jelentgető, fizetett internetes besúgók ingerküszöbét sem üti meg, ha az áldozatok magyarok. Ilyen ez a „keresztény, nemzeti kétharmad”, amelyben már 13 éve élünk…
Köreikben egyébként bevett mondás, amit október 23-a tájékán mindig elővesznek, miszerint „október 23. után mindig jön november 4.”.
Irányi Dániel
Kiemelt képünkön Sej László vörös csillagos sapkában Kádár János sírjánál, a Fiumei úti temetőben
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
