A Fejér vármegyei település Nagy-Magyarország terén avatták fel Szent István egész alakos szobrát. Az avatáson felszólalók mindegyike egyetértett abban, hogy a keresztény magyar államot létrehozó királyunk olyan útra állította a magyarságot, melyet a mai napig követnie kell nemzetünknek.
A Vértesalja Gyermekei Baráti Társaság hívta Csókakőre azokat, akik kíváncsiak voltak a legújabb Szent István szoborra. A település fölé magasodó vár alatt elterülő, Kárpát-medencében is egyedülálló Nagy-Magyarország teret a magyarság történelmi nagyjainak szobrai állják körbe. Talán nem túlzás, hogy régi adósság került törlesztése szeptember hatodikán, amikor a keresztény magyar államot megalapító Szent István király szobrát avatták fel.
Az avatás megnyitója (Fotó: L.T. / Magyar Jelen)
Újjáépíteni a koronázó bazilikát
Fűrész György leköszönő polgármester köszöntőjével kezdődött a rendezvény. A települést 14 évig vezető politikus szerint haza a legfontosabb, nem az pedig ideológiák. Emlékeztetett, hogy Szent István a közeli Bodajkra járt lelkigyakorlatra, sok időt töltött a környéken, így szerinte ez a szobor különösen jó helyre került. A polgármestert követve Juhász László lépett a mikrofonhoz, aki a székesfehérvári VÁLASZ képviseletében mondta el gondolatait. Juhász emlékeztetett arra, hogy európai kitekintésben is óriási jelentősége volt Szent Istvánnak, aki megalapozta a történelmi Magyarország fennállását. Szerinte jelenleg a világ éppen úgy forrong, ahogy Szent István király idejében forrongott Európa. Azt mondta, hogy szent királyunk jelentősége abban állt, hogy biztosította a magyarság fennmaradását.
Fontos célkitűzésnek nevezte, hogy augusztus 15. legyen munkaszüneti nappá nyilvánítva. Emellett azt szeretné, ha 2038-ra újra felépülne a koronázóbazilika Székesfehérváron.
A Nagyboldogasszony vagy Szűz Mária Bazilika az államalapítás után kezdett kiépülni, majd a török ostromai nyomán a 18. században szinte teljesen elpusztult. A legtöbb uralkodónkat itt koronázták királlyá, sokuknak pedig a végső nyughelye is lett.
Lekerül a fehér lepel a szoborról (Fotó: L.T. / Magyar Jelen)
A szobor nem csak a múltra emlékeztet
A beszédek között került sor a szobor felavatására is. Szent István király egész alakos emlékművét Visegrádi József és Csöngedi Csaba leplezte le. Miután lekerült a fehér lepel a műalkotásról, a háttérben álló betyárok sütötték el fegyvereiket, tisztelegve az első keresztény magyar uralkodó előtt. Dr. Györgyi Viktor kutató, hadmérnök lépett a mikrofonhoz díszegyenruhájában. A Széchenyi-díjas kutatómérnök azt mondta, amikor Szent István hatalomra került, látta, hogy a magyar nemzet vagy megfullad, vagy tönkre teszik azt. Mint kifejtette, első nagy uralkodónk érdeme abban áll, hogy keresztény erkölcsi és teológiai alapokra helyezte Magyarország életét. Szerinte aztán a nyugat folyamatosan magára hagyta a magyarságot, miközben pénzelik a megosztottságot szító liberalizmust.
„A magyar tanulja meg, hogy szereti a magyart”
– mondta Dr. Györgyi Viktor. Visegrádi József szerint ez a szobor nem csak a múltra emlékeztet bennünket, de az avatás a jövőt is meghatározó pillanat, ami emlékeztet minket arra az útra, amit a magyarság ezer évvel ezelőtt kezdett meg. „Ez a szobor az örökségünk jelképe” – mondta beszédében.
Szent István egész alakos szobrával bővült a Nagy-Magyarország tér „panteonja” (Fotó: L.T. / Magyar Jelen)
Összefogni a jelenben
Incze Béla szerint úgy érezheti itt magát az ember a Nagy-Magyarország téren, mintha a magyar hősök csarnokába lépne be. Mint mondta, ezért köszönet jár a Vértesalja Gyermekeinek és Csókakő községnek. A Légió Hungária vezetőségi tagja azt mondta, Szent István az a királyunk, akinek a magyarság a legtöbbet köszönheti. Mint megjegyezte, lehet azon merengeni, „mi lett volna ha…”, csakhogy ezt nem tudjuk. Azt viszont igen, amit Szent István ránk hagyott.
„Köszönhetünk neki hagyományt, kultúrát és életteret”
– mondta. Incze Béla is elismeri, hogy Szent István megítélése nagyon megosztott . Azonban emlékeztetett, hogy ezt a megítélést a rendszerváltás után nem a történelem, hanem a popkultúra határozta meg. A népszerű rockopera pedig bár voltak pozitív vonásai, mégis megcsorbította István kardját. Szerinte az istváni és a koppányi identitásnak is ott kell lennie bennünk. Az azonban szerinte is tény, hogy Szent István megalapította a korszak egyik legerősebb királyságát.
A csókakői vár lovagjainak tiszteletadása a Szózat alatt (Fotó: L.T. / Magyar Jelen)
Zetényi Csukás Ferenc, a Horthy Miklós társaság elnöke beismerve is csatlakozott Incze Béla gondolataihoz. Emlékeztetett, hogy kevés forrásunk van István és Koppány harcáról, sőt, az egész korszakról. Szerinte sem tudhatjuk, mi lett volna akkor, ha Koppány győz.
„Nem tudhatjuk, mi történt volna akkor a magyarsággal”
– állapította meg Zetényi Csukás Ferenc. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy mi, magyarok a múlt miatt sokszor megyünk ölre ahelyett, hogy összefognánk a jelenben. A megemlékezés végén a résztvevők zenei kíséret mellett helyezték el koszorúikat.
Kiemelt kép: L.T. / Magyar Jelen
