Augusztus 31. napja a nemzetközi futballban és az oktatásban is kiemelten fontos határidő. A világ vezető hírei között még pár óráig sláger lesz a “hova igazol Ronaldo” kérdés. A portugál nincs könnyű helyzetben, hiszen élő szerződése van jelenlegi klubjával, ebből ki kellene vásárolnia leendő csapatának, ráadásul a kiemelkedően magas bérigényét is elő kellene teremteni valahonnan.
Nincsenek könnyű helyzetben a magyar tanárok és az oktatási intézmények sem. Fontos visszaemlékezni arra, hogy a jelenlegi helyzet hosszú évek elhibázott oktatáspolitikájának köszönhető, de erre még rádob egy lapáttal az, hogy az oltatlan tanárokat kezdetben elüldözték, később egyenesen kirúgták az állami fenntartású iskolákból.
Akik (kényszer)oltottként a pályán maradtak azoknak túlórázással kellett megoldaniuk a kiesett munkaerő hiányát úgy, hogy az évek óta beígért tanári béremelés nem valósult meg abban a mértékben, ami vonzóvá, vagy egyáltalán elviselhetővé tenné a tanári pályát. A tanárok bérigénye közel sem hasonlítható össze a focistákéval, de a Ronaldo-saga és a tanárgate között szembetűnő hasonlóság, hogy a fizetések mögötti fedezet vagy nincs meg, vagy nem akarják rendelkezésre bocsátani.
A kormány arra hivatkozik, hogy az EU által kezelt, de Magyarországnak járó pénzek nem érkeztek meg, így ebből béremelésre nem lehet fordítani – nincs forrás – mondják.
A kellő médiafigyelmet ugyan nem kapta meg, de a költségvetési számoknál még a parlamenti vitában előkerült, hogy ha nem az “Eu-s forrásból”, akkor ugyan honnan máshonnan lehetne előteremteni a tanárok fizetésére fordítandó pénzt.
A Mi Hazánk megtalálta a forrást
Júniusi felszólalásában
Szabadi István arra világított rá, hogy praktikus gondolkodásmóddal a szabad maradványösszegből lehetne finanszírozni a tanárok béremelését.
Ez a tavalyi költségvetésben bő 700 milliárd forint volt.
Szabadi István szerint ezzel az átcsoportosítással ki lehetne küszöbölni, hogy még nem jöttek meg az EU-s pénzek, amire a kormány mindig hivatkozni szokott a tanárok fizetése kapcsán és a kormány által tervezett béremelés mértékén is növelni lehetne.
Szabadi István felszólalásában azt kifogásolta, hogy a Megtakarítási Alapba befizetett szabad maradvány (kötelezettségvállalással nem terhelt) tervezett felhasználása nem ismert, arról a pénzügyminiszter dönt, amire Tállai András államtitkár válaszában közölte, hogy a 746 milliárd Ft felhasználásáról a 2022. évi zárszámadásról szóló törvényjavaslatban fognak elszámolni, amit az államháztartásról szóló törvény alapján 2023. szeptember 30-ig (!) kell az Országgyűlés elé terjeszteni.
“Tekintettel arra, hogy a Megtakarítási Alapba befolyt szabad maradvány felhasználási célja nincs meghatározva, a Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint az év végi takarékossági intézkedéseknek akkor volt értelme, ha a Megtakarítási Alapba befolyt 746 milliárd Ft egy részét a 2022. év során más fontosabb feladatra, például a tanárok béremelésére fordítanák, így nem kellene az uniós forrásra várni”
– mutatott rá a Bács-Kiskun megyei politikus.
A részletes vita szakmai hátteréről itt számoltunk be:
Szabadi István: a Fidesz csúsztat – bőven lenne pénz a tanárok bérének rendezésére
A fenti (ép ésszel felfoghatatlan) összegek nagyságrendje jól érzékeltethető, ha a 700 milliárdot euróra számítjuk át. Ez összesen 1700 millió eurót jelent akkor, ha jóindulattal 700 és nem 746 milliárddal számolunk a tavalyi költségvetés alapján.
A jelenlegi költségvetésben tehát annyi pénz lenne a tanárok béremelésére, hogy abból közel 50 Ronaldót lehetne leigazolni az éves bérével együtt.
Mi van most?
Ott állunk, hogy alig 2 nappal a tanév kezdete előtt szinte nincs olyan iskola, ahol ne keresnének tanárt – gyakorlatilag bármilyen tantárgy oktatására.
Alább néhány elkeseredett poszt a közösségi oldalról.
Váratlan lemondás miatt a Budapest I. Kerületi Petőfi Sándor Gimnázium már csak a ti segítségetekben bízik, hogy mégis betöltse magyar nyelv és irodalom szakos tanári álláshelyét. A lelkes és motivált jelentkezők 
A helyzet abszurditását az adja, hogy a tematikus csoportokban az állást kereső tanárok bejegyzései is hemzsegnek. Ebből jól látszik, hogy az elosztórendszer sincs a helyzet magaslatán és érdemben senki nem végzi el a szükséges statisztikák elkészítését, elemzését, amelyek alapját adhatnák egy új foglalkoztatási stratégiának.
Az alábbi (teljes mértékben megtörtént, hiteles) beszélgetés a pandémia alatt hangzott el egy kecskeméti általános iskolában.
-Jó napot kívánok igazgató úr, a testnevelő tanári állás interjújára érkeztem.
-Üljön le Máté! Örülök, hogy itt van!
-Nem tudom, hogy említették-e Önnek igazgató úr, de jelenleg még nincs meg a diplomám, úszóoktatóként dolgozok és heti 3X4 órában tudnám vállalni a testnevelés órák megtartását.
-Meg fogjuk tudni oldani valahogyan, a kollégák mindent megmutatnak majd. Az érettségijét magával hozta? Belenézhetek?
-Természetesen, parancsoljon!
-Hmmm, idegen nyelv? Nagy kincs ez a mai világban. Némettanárt is keresünk, fizikát, kémiát és földrajzot. Németből még érettségizett is! Szép dolog.
-Igen. Kettesre, mint látja. Kötelező az idegen nyelvből tett érettségi egy ideje.
-Az csak egy szám, a papírforma számtalanszor eltér a pályán nyújtott teljesítménytől. Dehát, magának magyarázzam a sport szépségeit?
-Semennyit nem tudok németül, nyolc évvel ezelőtt érettségiztem. Úszásoktatással töltöm a hétköznapjaimat, van egy saját úszóiskolám, csakhát a lezárások miatt tudja…az uszodák bezártak, átmenetileg keresek valamilyen lehetőséget. Így akadtam rá a testnevelői helyre. Iskolában eddig még soha nem dolgoztam.
-Nézze fiatalember! Látom matematikából is érettségizett, ráadásul hármasra. Engedje meg, hogy rátérjek a számokra. Bizonyára észrevette, hogy intézményünkbe többségében hátrányos helyzetű, problémás magatartású gyerekek járnak. A nálunk dolgozó tanároknak ezért semmilyen pótlék nem jár, a felmondások havi rendszerességűek. Pályázatot az üresedésekre szabály szerint csak a tankerület engedélyével, koordinálásával írhatunk ki, hiszen hivatalosan ő a munkáltató. Ez a procedúra hónapokig is eltarthat. A gyerekekre viszont azonnali felügyelet kell. 44 diákunkra jut egy tanár, de talán helyesebb lenne a felügyelő kifejezést használnom. Saját kútfőből adtam fel ezt az állásajánlatnak nem minősülő hirdetést. Ugye érti? A tankerületi vezetőt ismerem, kitűnő szakember és tisztában van a mindennapi nehézségekkel. Meg fogja oldani ezt a vészhelyzetet.
-Értem. Készítettem egy tantervet hatodikos fiúk számára, ahogyan a felhívásban szerepelt. Közvetlenül a kamaszkor előtt nagyon fontos a specifikus feladatok hiánytalan elvégzése, ebben a korban a mozgáskoordináció még mindig nem alakul ki teljesen.
-Máté. Nem értett engem. A testnevelő foglalkozásokat jelenleg fiúknak és lányoknak összevonva tartjuk. Az ötödikeseknek és a hatodikosoknak egyszerre.
-Semmi probléma, át tudom írni nagyobb létszámra is az óraterveket és akkor kijavítva visszahozom holnap.
-Erre nincs szükség, említettem már Önnek, hogy a kollégák mindent meg fognak mutatni. Tudna most kezdeni? A részleteket még egyeztetjük, ha vége a tanóráknak. A helyettesem le is kísérné akkor.
-Részemről rendben.
-Ja és Máté?! Az órarendet igyekszünk úgy igazítani, hogy egymás után több órát is meg tudjon tartani, 3X45 perc miatt ne kelljen egész nap itt lennie, törekszünk a rugalmasságra. Kérem ez legyen kölcsönös!
-Természetesen.
-Mondja… áthidalhatatlan gondot okozna Önnek, ha minden második tornateremben tartott foglalkozáson beépítene egy-két német nyelvű utasítást? Ne gondolja túl, minimális dologról lenne szó. Kössük össze a kellemeset a hasznossal!
Már rég nem a dolgozat miatt aggódnak
A tanárhiány a Kormányinfón is szóba került. Gulyás Gergely kérdésre azt válaszolta, hogy nem igaz az, hogy 16 ezer tanár hiányzik a rendszerből, a tanév el fog indulni – nyugtatta meg a jelenlévőket a miniszter. Gulyásnak minden bizonnyal igaza van: a tanév elindul. Pontosan emiatt retteg hetek óta a tanár, a szülő és a diák egyaránt.
(fotó:Pixabay)
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
