Sztojan Nikolov Taszlakov bolgár parlamenti képviselő, 35 éves, nős, két lánygyermek édesapja. 2021-ben került be a bolgár parlamentbe, a nemzeti „Újjászületés” párt képviseletében. Budapestre a Mi Hazánk Mozgalom meghívására érkezett 2022. októberében, hogy beszédet mondjon a Mi Hazánk 1956-os megemlékezésén a Corvin közben. Nicolas de Lamberterie interjúja.
2022. októberében először járt Magyarországon. Mivel az Egyesült Királyságban dolgozott, mindeddig csak átutazóban volt Budapesten. Mi volt a benyomása a városról és az emberekről a Mi Hazánk Mozgalom rendezvényén?
Sztojan Nikolov Taszlakov: Legelőször az tűnt fel, hogy mennyire hasonlóak az emberek, és mennyire hasonló Magyarország építészete Bulgáriáéhoz. Nagyon sok barátságos emberrel találkoztam, akik osztják a mi politikai nézeteinket. Igazán örülök, hogy találkozhattam velük és nagyon jó benyomást tettek rám.
Az Önök mozgalma több mint 10%-os eredményt ért el a 2022. október 2-i országgyűlési választásokon Bulgáriában. Az utóbbi időben több választás is volt Bulgáriában…
Valóban. Négy választás volt az elmúlt két évben.
Az Önök pártja, az Újjászületés jelentősen megerősödött a legutóbbi választásokra. Magyarországon a nemzeti pártok közül eddig főleg az Ataka (Támadás) és a VMRO (Bolgár Nemzeti Mozgalom) volt ismert. Úgy tűnik, hogy mostanra ezek szinte teljesen eltűntek. Mi történt velük? Mi az oka az eltűnésüknek, miközben az Önök támogatottsága egyre inkább növekszik?
Ennek legfőbb oka az, hogy az említett két párt képviselői hazudtak az embereknek. Ezért semmisültek meg. Ígértek dolgokat, aztán az ellenkezőjét tették. A vezető bolgár párt, a GERB (Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért) koalíciós partnerei voltak. [A 2017. márciusi országgyűlési választások után az Ataka és a VMRO, egyesítve erőiket „Egyesült Hazafik” néven a szavazatok 9%-át szerezte meg és kormánykoalícióra lépett a Bojko Boriszov vezette jobbközép GERB-bel. Boriszov három ciklusban is volt miniszterelnök: 2009 és 2013, 2014 és 2017 között, majd újra 2017 és 2021 között].
Az a kormány annyira korrupt volt és annyit ártott Bulgáriának, hogy az Ataka és a VMRO támogatottsága mára a mélyben zuhant. Még 1%-ot sem értek el a választásokon.
Tehát, Bulgária jelenleg kaotikus belpolitikai helyzete ellenére sem szándékozik az Ön pártja csatlakozni a kormánykoalícióhoz?
Pillanatnyilag nincs olyan hozzánk hasonló párt, amely azonos véleményen lenne, mint mi. A többiekétől eltérő álláspontot képviselünk Oroszországgal kapcsolatban is. Szerintünk Bulgáriának jó kapcsolatot kell ápolnia Oroszországgal. Ezt a nézetet a többi párt nem osztja. Ők fegyvereket akarnak küldeni Ukrajnának. Bele akarják vinni Bulgáriát az orosz-ukrán háborúba, ami teljesen ellentétes a mi mozgalmunk álláspontjával. Azt gondolom, hogy jó úton haladunk afelé, hogy nagy párttá nőjük ki magunkat és ezért nincsenek partnereink az országgyűlésben azok közül a pártok közül, akik más nézeteket vallanak.
Ha már Oroszország szóba került, emlékszem, hogy néhány évvel ezelőtt a gázvezeték projekt neve nem Török Áramlat, hanem Déli Áramlat volt. Nem Törökországgal kötötte volna össze Oroszországot, hanem közvetlenül Bulgáriával. Bulgária érdeke lett volna, hogy a régió gázelosztó központja legyen. Miért hiúsult meg ez a terv?
Amint már említettem, akkoriban a GERB volt kormányon az Ataka és a VMRO támogatásával. Az eredeti terv szerint a Déli Áramlat szállította volna a gázt Bulgáriának és Bulgária adta volna tovább, mint fő elosztó, Törökországnak és az európai országoknak. De mivel Amerika ellenőrzése alatt tartotta az akkori pártokat Bulgáriában is, politikusaink elutasították a tervet. Ezt követően a török elnök, Recep Erdoğan természetesen élt a lehetőséggel, és a Déli Áramlat helyett megépült a Török Áramlat, amely nagyon kedvező volt Törökország számára. Most Bulgária már csak egy tranzitpont a Török Áramlat számára és nem elosztó központ. Ebből a projektből már semmi hasznunk nincs.
Beszéljünk még Törökországról. Bulgária területén számos kisebbség él: cigányok, törökök és bolgár muszlimok. Milyennek látja a kapcsoltot a bolgárok és ezen kisebbségi csoportok között?
Sohasem volt gondunk a kisebbségekkel Bulgáriában. A bolgároknak nem számít, hogy ki milyen etnikai csoporthoz tartozik. Mi nagyon békés emberek vagyunk.
Vannak problémáink a cigányokkal, mert ez az etnikum jellemzően aluliskolázott és hajlamos a bűnelkövetésre,
de véleményem szerint ez egy intézményesült probléma, amelyen dolgoznunk kell.
Nincs problémánk a török kisebbséggel sem. Ők többnyire jó munkaerők. A problémát az okozza, hogy egyes politikusok arra használják őket, hogy bizonyos kisebbségi pártoknak szerezzenek szavazatokat [Mozgalom a Jogokért és Szabadságért]. Meg általában véve sincsenek ilyen gondjaink Bulgáriában. Mi vagyunk a Balkán egyik legbékésebb népe. És nem kell mondanom, hogy mik történtek a többi balkáni országban az utóbbi években, gondoljunk csak Jugoszláviára.
Ha már a Balkánt említette, akkor említsük meg Macedóniát. Lehet, hogy nem mindenki tudja, de sok bolgár tekinti Macedóniát az anyaország részének. Ön mit gondol erről?
Ha megnézzük a történelmet, akkor régen a Balkán-félsziget fele Bulgáriához tartozott és így a macedónok is igazából Bulgária őslakosai. A baj az, hogy az elmúlt 30 évben elterjedt propaganda azt sulykolta belénk, hogy a macedónok nem tekinthetők bolgárnak. Ezzel szemben ugyanazok a hagyományaink, ugyanaz a nyelvünk, tehát gond nélkül megértjük egymást. Nem értjük [nyelvi értelemben] a görögöket, románokat vagy például, a szerbeket, bár a szerbek, nyelvileg, közel állnak hozzánk. De a macedónokkal szinte teljesen megegyezik a nyelvünk, ami bizonyítékként szolgál arra, hogy két külön ország, de egy nép vagyunk.
Szeretné, hogy ez a két ország újra egyesüljön?
Igen. Az Újjászületés párt egyik legfőbb célkitűzése, hogy e két ország nemzetét újra egyesítse.
És Ön szerint ez megvalósítható?
Szerintem minden lehetséges. Azt sem gondolta senki, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát és megtörtént.
Tehát, Ön azt gondolja, hogy le kell rohanni Macedóniát?
Nem, – mondja nevetve – nem ezt mondom. Hiszek abban, hogy ennek van békés módja is.
Bulgária, éppúgy, mint Románia, csatlakozni akart a schengeni övezethez…
Hollandia nem támogatta a csatlakozásunkat és leállították a folyamatot, ezért jóidőre kimaradunk a schengeni övezetből.
Azt mondják, hogy a rotterdami kikötő az oka, mivel Konstanca kikötője komoly konkurenciát jelentett volna abban az esetben, ha Románia belép a schengeni övezetbe.
Nem tudom, hogy mi a valódi oka. Lehetséges, hogy ez. De az Európai Unió nem bízik sem Románia, sem Bulgária politikai rendszerében. Úgy gondolják, hogy akkor mértékű a korrupció, hogy az komoly problémákat okozhat az EU egészére nézve. Ez nincs is messze az igazságtól. De mi azon dolgozunk, hogy megfeleljünk a feltételeknek és beléphessünk a schengeni övezetbe.
Ön szeretné, ha Bulgária része lenne Schengennek?
Igen, mert ez gazdaságilag előnyös lenne számunkra, illetve szomszédaink, mint például, Magyarország és Görögország számára is. Együtt létrehozhatnánk egy schengeni kereskedelmi folyosót. Jelenleg az országhatárokon mindenhol hosszú órákba telik, mire a kamionok átjutnak a határellenőrzésen. Ez nem előnyös sem nekünk, sem az európai gazdaságnak.
A Corvin közben elhangzott beszédében Ön a NATO-t az új „Varsói Szerződés”-ként definiálta, a kommunizmus allati szovjet blokkhoz hasonlóan. Ön támogatná Bulgária kilépését a NATO-ból?
A pártunk hisz abban, hogy erről meg kell kérdezni a bolgárokat. Amikor csatlakoztunk a NATO-hoz, 2004-ben, senki nem kérdezte meg az embereket, ahogy azt más demokráciákban megtették.
Szerintünk népszavazást kell tartani arról, hogy maradjon-e Bulgária a NATO tagja vagy lépjen ki,
mivel jelen pillanatban nagyon közel állunk ahhoz, katonai konfliktusba keveredjünk Oroszországgal, és nem tudhatjuk, hogy a NATO-tagságunk ebben a helyzetben számunkra kedvező vagy kedvezőtlen kimenetelhez vezet. Így ez kockázatot jelenthet.
Sok bolgár él és dolgozik külföldön, de kedvezőtlenebb feltételek mellett, mint például a magyarok, mivel ők akár naponta tudnak ingázni Ausztriába. Ön is azok közé a bolgárok közé tartozik, akik külföldön dolgoznak. Ha jól emlékszem, 3 millióra becsülhető a számuk.
Igen.
Ön szerint mit lehet tenni annak érdekében, hogy ez a több millió bolgár hazajöjjön és hozzájáruljon az országa fejlődéséhez?
Az átlagembereknek egyszerű dolgokra van szükségük. Ezért nekünk jobb feltételeket kell biztosítanunk számukra: megfelelő életszínvonalat, jó egészségügyi és szociális ellátást, és versenyképes fizetést – mindezeket európai szinten. Bulgáriában jelenleg a legalacsonyabbak a fizetések az Európai Unió területén. Jó szakembereink, jó építőmunkásaink stb. vannak, de sajnos ők mind külföldön élnek. Három millióan – szerte a világban. Ahhoz, hogy visszahozzuk őket, sokkal jobb körülményeket kell biztosítani nekik és családjaiknak.
Egy másik érdekesség Bulgáriával kapcsolatban az, hogy az EU-s országok között itt a legalacsonyabb a Covid-oltottak száma. Az Ön pártja keményen ellenezte a kötelező oltást és bármilyen megkülönböztetést az oltatlanság okán. Mivel magyarázza Bulgária szkeptikus hozzáállását és más országokétól eltérő intézkedéseit?
A bolgár politikusok hosszú évek óta hazudoztak a bolgároknak. 30 éven keresztül, megállás nélkül. Még azután sem tapasztaltunk látványos változást, hogy az Európai Unió tagja lettünk. Valójában a dolgok inkább rosszabbra fordultak. Ez az oka annak, hogy a bolgárok nem hisznek senkinek.
Amikor a Covid-őrület elkezdődött, a média tele volt a Covid-témával. A bolgárok ebből semmit nem hittek el.
És nem hittek a kormánynak sem, amikor az oltakozásra szólították fel őket. A hivatalos adatok szerint a népesség 19%-a oltott, de valójában a fele hamis oltási igazolvánnyal rendelkezik. Akár tetszik, akár nem, Bulgáriában ez a helyzet.
Másfél év múlva Európai parlamenti választások lesznek. Hacsak nem sújt le Európára valamilyen katasztrófa, az Önök pártja jó eséllyel több parlamenti helyet is megszerez, a Mi Hazánk Mozgalomhoz hasonlóan. A Jobbik, például, soha nem csatlakozott egyik frakcióhoz sem az EP-ben. Lát-e esélyt arra, hogy az Újjászületés, esetleg a Mi Hazánkkal és más pártokkal karöltve frakciót alakít majd, hogy együtt erőt képviseljen az EP-ben?
Úgy gondolom, hogy egy új frakciót tudunk majd alakítani ott. Európával kapcsolatban pontosan ugyanazt az álláspontot képviseljük, mint a Mi Hazánk. Látom azt is, hogy más országoknak is vannak hasonló szemléletű, egyre erősödő pártjai. És mivel jelenleg ezek a nemzeti erők nem rendelkeznek képviselettel az Európai Parlamentben, mi szívesen alakítunk majd egy új frakciót.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
