A múltheti padfestős események kapcsán a szélsőliberális Telexnek a helyszínen sikerült egy igazi, egybites, nemzetikonzultációs kérdést feltennie a kádárista panellakóknak és a belterjes liberálisoknak. A kérdés úgy hangzott: ma Magyarországon, kik jelentik a nagyobb problémát, vagy ha úgy tetszik, veszélyt, a homokosok vagy a „nácik”?
Nem meglepő módon – anélkül, hogy bármelyikük is definiálni tudná -, valamennyien egyetértettek, hogy ma, hazánkban (s ezáltal gondolom egész Európában is) a jóval nagyobb problémát a „nácik” jelentik.
Mivel a „függetlenobjektív” média valahogyan elmulasztotta a kérdéskör alaposabb felderítését, így most megteszem helyettük én, pusztán szívességből. Nézzük hát meg, hogy az északi civilizációban vajon ma kik rendelkeznek nagyobb befolyással, kiket véd kiemelten a politika, és kik azok, akik ideológiájukat nem, hogy ránk, még gyermekeinkre is rá akarják erőltetni?
Ahogyan a kedves öreg néni a Telex videójának végén nagyon találóan megfogalmazta, ő nem tudja, hogy „nácik” vannak-e még egyáltalán, de „meleg”(sic!) annál több. És valóban. Ma, nem csak Magyarországon, de egész Európában nem találunk túl sok „nácit”, a homokosok és a magukat ellenkező neműnek képzelő transzvesztiták azonban gombamód szaporodnak. Az egyik nem rég egy női szépségversenyt is megnyert Hollandiában.
A nácik alacsony száma aligha meglepő, hiszen 1945-ben, akit csak lehetett, felakasztottak, s azóta a győztesek propagandája mind a médiában, mind az oktatásban a „denácifikáció” elvén zajlik, tehát a nemzetiszocializmusról még igazat sem szabad szólni, kizárólag negatívan lehet róla beszélni. Ennek jegyében a történelmi tények elferdítése is „belefér”, ha ezzel tovább lehet növelni az ellenszenvet a nácik irányában.
A nemzetiszocialista pártformációkat 1945-ben feloszlatták és betiltották, a nácik pedig jelképeiket sem viselhetik nyilvánosan, hiszen alsó hangon 3 év börtönre számíthatnak a „jogállamokban”. Ezzel szemben mi van a deviánslobbi által ellopott és kisajátított szivárvánnyal? Szegény „elnyomott” kisebbséget a világ legnagyobb vállalatai támogatják, több mint 500 tőkeerős óriás külön szervezetbe tömörült, hogy a lobbi érdekeit képviselje.
Ezek a „Pride-hónapban” (néha azon kívül is) évről évre megmutatják magukat. Több cég kampányol azzal, hogy a nála vásárolt termékek árának bizonyos százalékát valamelyik LGBT-lobbiszervezetnek ajánlja fel, tehát minden vásárlójukkal támogattatják a lobbistákat. Nem csak külföldön, magyarországi üzletek is alkalmazzák ezt a gyakorlatot. De a mindig is szélsőségesen liberális Budapest jelenlegi főpolgármestere sem a III. Birodalom lobogóját tűzte ki a városházára, hanem a szivárványos posztót. És nem ellene indult eljárás, hanem Novák Előd ellen, amiért eltávolította azt.
És, amíg a hazafiak rendőrségi vegzálásnak vannak kitéve, addig a homoszexuálisok (és egyebek) gyakorlatilag egész nyáron parádézhatnak mind a fővárosban, mind vidéken. A hazafiakat nem védi senki, a homoszexuálisok mögött viszont ott áll a külföldről pénzelt „civil”szervezetek egész hadserege, tele médiamunkásokkal, ügyvédekkel, politikusokkal, üzletemberekkel, aktivistákkal, meg jogvédőknek csúfolt ócska gazemberekkel.
Szabadon terjeszthető propaganda
Az elmúlt hetekben megint a homoszexuális lobbi siránkozásától volt hangos a sajtó, ugyanis a Libri könyvesbolt befóliázta könyveiket, hogy abba véletlenül se lapozhasson bele senki, hanem kizárólag megvásárlása után olvashassa el. Tehát, nem arról van szó, hogy annak rendje és módja szerint begyűjtötték volna az összes ilyen propagandakiadványt, majd egy kellemes hangulatú esti tábortűz keretében hamuvá égették volna valamennyit. Egyszerűen le lettek fóliázva, és ugyan úgy megvásárolható az összes, mint Magyarország bármelyik másik könyvesboltjában. De már ennyi is elég, hogy „elnyomást” visítsanak.
Pedig anyagaik eljutnak mindenhova. De, ha még esetleg hiánycikké is válna valamelyik könyv, a nemzetköziségükről ismert „rajongók” könnyedén vehetnének egy angol vagy német nyelvű változatához akár az Amazonról, akár Ebayről, vagy akár bármelyik külföldi áruház weboldaláról. Ezen nyugati cégek ugyanis kiemelt támogatói a homoszexuális lobbinak, kiadványaikat sokszor már a normális írókkal szemben is előnyben részesítik. Ezzel szemben a „társadalomra veszélyes nácik” könyvei és kiadványai minden hazai és külföldi ismertebb boltból ki vannak tiltva, sok közülük gyakorlatilag beszerezhetetlen, mivel árusítása komoly szankciót von maga után. Ismétlem, nem lefóliázva vigyorognak a polcon, hanem ki és be vannak tiltva.
Megintcsak nem a „nácik” azok, akiknek a film- és játékiparban „faji tanácsadójuk” segíti a forgatókönyvírók és alkotók munkáját. Az olyan óriáscégek, mint a Netflix, a Disney, a Blizzard vagy az EA Games mind ún. „LGBT-szakértőket” alkalmaznak, akiknek a feladata, a „szexuális kisebbségek és transzneműek megfelelő reprezentációjának biztosítása”. Ennek érdekében rendre beavatkoznak a forgatókönyvírók munkájába, beleszólnak a karakterdizájnba és megmondják, hogy miből mennyi kell, hiszen kellő számú színesbőrű és homoszexuális nélkül ma már nem jelenhet meg se film, se sorozat, se játék. Sőt, napjainkra annyira felbátorodtak, hogy már a transzvesztiták „reprezentációját” erőltetik – amiket az újbeszélben „transzneműnek” kell hívni. Mindezért cserébe zsíros fizetést és busás támogatásokat kapnak a leghatalmasabb óriáscégektől, majd elsírják a médiában bánatukat, hogy milyen nehéz „számkivetett, üldözött kisebbségként élni”.
Érzékenyítés az oktatásban
Végezetül pedig lássuk, kik azok, akik benyomultak az iskolákba, hogy az egészen kicsi gyerekekkel kezdjék az „érzékenyítést”? Mert én valahogy nem „náci” előadókat látok az általános iskolásoknak a III. Birodalom dicsőségéről mesélni. Sokkal inkább szivárványos lobbistákat, meg nőnek öltözött aberráltakat, akik különös örömöt lelnek abban, ha egy kisgyermeket az ölükbe ültetve mesélhetnek a két homokos királyfi kapcsolatáról. (Érdekes, hogy ezek valahogy sohasem öregek otthonába járnak érzékenyíteni, nem?)
Kevésbé extrém példa, amit a hazai lobbisták művelnek, akik szintén a gyermekekre fordítanak kiemelt figyelmet, és deklarált céljuk „normálisként” beállítani és elfogadtatni a devianciákat. Sajnos ebben óriási segítségükre van a közösségi média és a filmipar, így beteg, életellenes nézeteik termékeny talajra hullanak. Nyugaton olyan eredményesek, hogy a fiatalok óriási százaléka már azt hiszi magáról, hogy ő voltaképpen nem is heteroszexuális. Sokan pedig már saját nemiségüket is megkérdőjelezik a folyamatosan rájuk ömlő propaganda hatására. A homoszexuálisok és lobbistáik szerint ez persze nem a propaganda eredménye, hanem „a fejlődésé”, hiszen mostanra jutottunk el odáig, hogy „végre fel merik magukat vállalni”. Nyilván, semmi köze ehhez az őket ért több éves sulykolásnak…
Akkor összegezzünk
Ha a „függetlenobjektív” Telex nem a szélsőliberális rózsaszín ködön át tárná az alternatív valóságot az olvasói elé, hanem objektíven beszámolna a világban zajló folyamatokról, a különböző lobbicsoportokról és azok valódi erejéről, vajon az általuk feltett kérdésre akkor is ilyen egyoldalú válasz születne, és arra a következtetésre jutna mr. átlagember, hogy ma, civilizációnkra és gyermekeinkre a „nácik” jelentik az igazi veszélyt, nem pedig a homoszexuálisok, transzvesztiták és lobbiszervezeteik?
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!