Belföldi terrorizmus vádjával három személy ellen indult nemrégiben eljárás az Egyesült Államokban, mert Molotov-koktélokkal és egy hangtompítós AR-15-ös puskával támadtak Tesla épületekre. A Tesla – az ikonikus amerikai vállalat, amely Elon Musk vezetésével technológiai újításairól vált híressé – veszélybe kerülhetett. Az ügy azonban egy ennél mélyebb kérdést is felvet: vajon ezek az incidensek részei-e annak a szélsőbaloldali erőszakhullámnak, amely az utóbbi években egyre jobban kibontakozik az Egyesült Államokban?
Jóllehet a bizonyítékok nem egyértelműek, több forrás is kapcsolatot sejtet ezen támadások és a radikális baloldali csoportok, például az Antifa között. Ez az felismerés lehetőséget teremt arra, hogy az ilyen támadásokat egy aggasztó tendencia részeként értelmezzük.
A támadások mérete és vakmerősége ijesztő. Az egyik gyanúsított nyolc Molotov-koktélt dobott egy Tesla-kereskedésre Oregonban, ezzel súlyos károkat okozva. Egy másik vádlott Colorado államban, Lovelandben próbált felgyújtani több Teslát szintén Molotov-koktéllal. Őt a rendőrség letartóztatta, miután további fegyverek készítésére alkalmas anyagokat találtak nála. A harmadik gyanúsított Dél-Karolina államban, Charlestonban Trump-ellenes üzeneteket mázolt fel, mielőtt benzines bombákkal felgyújtotta a Tesla töltőállomásait. Pamela Bondi főügyész „belföldi terrorizmusnak” bélyegezte ezeket a tetteket, amelyekért akár 20 év börtönbüntetés is kiszabható, hangsúlyozva, hogy a „hatóságok mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy megakadályozzák az ilyen jellegű bűncselekmények terjedését”.
Musk és a Tesla az egyre megosztottabb amerikai közélet középpontjába került, különösen azóta, hogy Musk a Trump-kormányzat oldalára állt a Kormányzati Hatékonyságért Felelős Hivatal (DOGE) elnökeként. A charlestoni Trump-ellenes graffitik politikai töltete ideológiai indítékra utal, amelyet sokan szélsőbaloldali csoportokhoz kötnek.
Az erőszakos támadásokról és elkövetőikről szóló híradások szűkszavúak. Az olyan fősodratú sajtóorgánumok, mint az államilag támogatott National Public Radio (NPR) vagy a Reuters, beszámoltak az esetekről, de nem kapcsolták a gyanúsítottakat konkrét csoportokhoz. Ezzel szemben konzervatív lapok – mint például a Washington Times – az Antifát emlegetik lehetséges háttérerőként, amely agresszív módszereiről ismert. A Molotov-koktélok használata – az Antifa utcai megmozdulásainak jellegzetes eszköze – is ezt a feltételezést támaszthatja alá. Az Igazságügyi Minisztérium és az FBI vizsgálatai azonban nem nevezték meg sem az Antifát, sem más baloldali szervezetet felelősként, így a kapcsolat egyelőre csupán találgatás.
A bizonyítékok hiánya nem zárja ki az Antifa részvételét. A mozgalomnak megvan a maga múltja: gyakran vandalizmussal vagy gyújtogatással „fűszerezve” veszi célba azokat a szimbólumokat, amelyek nem illeszkednek korlátolt világképébe. A Tesla – egy befolyásos milliárdos vezette, nagy jelentőségű vállalat – logikus célpont lehet, hiszen Musk politikai tevékenysége aláássa a háttérhatalom érdekeit.
Noha az Antifa érintettsége a Tesla elleni támadásokban nem bizonyított, ezek az események jól illeszkednek az elmúlt évek során egyre erősödő erőszakos baloldali megmozdulások trendjébe. A Washington Times történelmi példákat hoz fel: a Weather Underground 1970-es évekbeli robbantásaitól a Black Lives Matter-tüntetések és fehérellenes megmozdulások közelmúltbeli erőszakos cselekményeiig.
Ha ezek a támadások valóban a baloldali erőszak részei, azok Amerika politikai konfliktusainak veszélyes kiéleződésére utalnak.
A Tesla, mint az amerikai innováció és gazdasági erő jelképe, azok céltáblájává válhat, akik Musk befolyását ellenzik vagy irigylik. Az Igazságügyi Minisztérium határozott fellépése azt mutatja, hogy az új amerikai vezetés – összhangban a törvény és rend iránti szélesebb társadalmi igénnyel – eltökélt az ilyen jellegű fenyegetések visszaszorítására.
A Tesla elleni sorozatos támadások messze túlmutatnak a puszta rongáláson, és élénk vitát váltottak ki a mögöttes okokkal kapcsolatban. Az Igazságügyi Minisztérium azonnal a belföldi terrorizmus vádjával lépett fel, de az események valódi mozgatórugói eleddig homályban maradtak. A Tesla kézenfekvő célpont azoknak, akik nem nézik jó szemmel Musk politikai szerepvállalását. Ám egy borúlátóbb elmélet is napvilágot látott: mi van, ha ezek a támadások egy háttérhatalmi művelet részei, amellyel Muskot akarják megfélemlíteni, hogy elálljon a szélsőséges baloldali terveket támogató korrupció felderítésétől?
A háttérhatalom komoly fenyegetést láthat Muskban, hiszen a DOGE keretében tett lépései olyan pénzügyi források megszüntetését célozzák, amelyek eddig szélsőbaloldali erőket finanszíroztak Amerikában és szerte a világban.
A Tesla elleni támadások figyelmeztetésként is felfoghatók: hátrálj meg, vagy számolj a következményekkel. Legyen szó magányos szélsőségesekről, Antifa-szerű szervezett csoportokról (ahogy a Washington Times sejteti), vagy a kormányzat és a nagyvállalatok háttérhatalmi figuráinak megbízottjairól – a tét kétségtelenül óriási.
A Tesla elleni támadások nem csupán egy futó dühkitörés lenyomatai lehetnek; egy nagyobb összecsapás kezdetét jelezhetik azok ellen, akik korrupt hatalmi rendszerek ellen lépnek fel. Musk azon igyekezete, hogy leleplezze a szélsőséges baloldali műveletek pénzelőit, viták kereszttüzébe állította őt. Az erre adott válaszok – legyenek azok az utcáról vagy a színfalak mögül – jól mutatják a kihívás nagyságát.
Ezek az események nem egyedülállóak. Magyarországon is szembesültünk az Antifa hasonló támadásaival, amikor radikális baloldali csoportok erőszakos megmozdulásokat rendeztek Budapesten, ártatlan embereket, nemzeti jelképeket és kormányzati épületeket támadva. Ezek a cselekedetek az amerikai Tesla-incidensekhez hasonlóan a baloldali szélsőségesség szervezettségét mutatják, amely nem áll meg az országhatároknál.
Tormay László
(A United States Department of Justice, NPR, Reuters, Forbes, CNN, Los Angeles Times, Washington Times nyomán)
Kiemelt kép: Souphany Vannavong via Storyful
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
