A legalávalóbb bűnök egyike az, ha egy dörzsölt hivatali ember, a jurisztokrácia egyik utolsó csicskása pár százezer forint jutalékért rászed egy jóhiszemű, jogban járatlan, tájékozatlan embert. Például egy végrehajtó, aki kihasználja, hogy ügyfele nem néz utána, melyik helyrajzi számú ingatlanra is licitált sikeresen az ingatlanárverésen, és ezért nem a hatvani Móricz Zsigmond utca 2. számú házat veszi meg, amelyre a megtévesztésül felrakott indexkép alapján gondolt, hanem a 2/a-t. Azt a házat, amelynek le van lopva a cserepe, össze van törve a tetőlécezése, szakadt a tetőfóliája, ezért folyamatosan beázik, és se villanyórája, se vízórája nincs.
A helyszín (forrás: saját)
A végrehajtó persze mondhatja, hogy ott volt a helyrajzi szám a hirdetésben, tetszett volna utánanézni. De miért is elvárás, hogy tudni kell, mi az a helyrajzi szám? Hogy hol kell lekérni tulajdoni lapot? A kispénzű embereknek az a pár ezer forint is pénz, amit ezért ki kell fizetni. És megbízik a végrehajtóban, elvégre az a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar tagja. Biztosan jól jelölte be a térképen, hogy melyik ingatlanról van szó.
Irkafirkával megjelölt ingatlan Hatvanban (forrás: saját)
A rászedett vevő, Szűcs István egy 2006 óta végrehajtás alatt álló házra jelentkezett vevőnek 2024 júliusában egy jászberényi székhelyű végrehajtónál. A hirdetési kép egy térképszelvényt mutatott, azon volt bejelölve a Hatvan, Móricz Zsigmond u. 2. számú ingatlan.
A végrehajtó már a szerződés előtti levelezésükből tisztában lehetett azzal, hogy a vevő tévedésben van, de nem szólt.
Mikor aztán Szűcs István rájött, hogy nem a kettes számú, hanem a 2/a ház az általa súlyos banki kölcsönnel megvett ingatlan, amelyik erősen romos, kifosztott állapotban van, bíróságon emelt kifogást a végrehajtási eljárás ellen, de a Jászberényi Járásbíróság formai okkal elutasította. Ezután feljelentést is tett a rendőrségen, mert megtalálta a házról lelopott tetőcserepeket egy hirdetésben, de a rendőrség elutasította, mert szerintük nem elég nagy a lopással, rongálással elkövetett kár értéke.
Tatár(?)dúlás után (forrás: saját)
Szűcs Istvánt a végrehajtó a birtokba adáskor is megtévesztette – egyebek mellett – azzal is, hogy azt mondta neki, kilakoltatási moratórium miatt kell várnia, ugyanakkor a hivatal közben bejegyezte nevére az ingatlant, tehát nem volt moratórium alatt. A végrehajtó és felesége – aki egyben helyettese is – csak az időt húzták azért, hogy a végrehajtási eljárás elleni kifogás benyújtásának lejárjon a három hónapos, végső határideje.
Az ingatlan (forrás: saját)
A dörzsölt végrehajtó tehát rászedett egy tájékozatlan, nyugdíjas embert, aki a lányának akart biztos fedelet teremteni a feje fölé. Ügyesen manipulálta hirdetését, aztán várta a gyanútlan áldozatot. A bíróság a panasznál csak a beadási dátumot nézte, nem egy megtévesztett ember igazát. A rendőrség is tudna sokkal hatékonyabb lenni a bűnüldözésben, ha akarna, de kényelmesebb egy fűtött irodában nyomozásfelfüggesztési papírokat írogatni. A vevő is többször hibázott az ügy folyamán, tájékozatlanságból és jóhiszeműségből, mert későn ébredt rá a valóságra. A tisztességes az lenne, ha ilyenkor a törvény őt védené, de a dörzsöltek korát éljük.
Csak a falak maradtak (forrás: saját)
Ingatlanszerződéseknél elengedhetetlen lenne a helyszíni szerződéskötés, vagy legalább a végrehajtói hirdetések kötelező elemévé kellene tenni a fotót, nemcsak egy térképszakaszról, hanem konkrétan arról az ingatlanról, amelyet felkínálnak. Ilyen jogszabályokat gyorsan meg lehetne hozni: a csalókat, a zavarosban halászókat, a hitványakat kiszűrni – ha lenne rá törvénykezési akarat. De nincs.
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
