Hiába gyűlt össze a szükségesnél több aláírás, az Európai Bizottság január 14-én döntött: nem indít jogalkotási eljárást a Minority Safepack kapcsán, ezzel pedig egyértelművé tette, hogy nem vesz tudomást arról a mintegy 50 milliónyi őshonos EU-s állampolgárról, akik valamely nemzeti vagy nyelvi kisebbséghez tartoznak.
Tiltakozásképp a Magyar Kultúra Napján több felvidéki település levette intézményeiről az uniós zászlót. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott Pitvaros polgármestere, Radó Tibor. Míg a felvidéki polgármesterek mindössze egy napra szedték le a lobogókat, a Csongrád-Csanád megyei település vezetője határozatlan időre tervezi az akciót.
A Minority Safe Pack – Egymillió aláírás a sokszínű Európáért mozgalom Európa-szerte támogatókra talált, még a német parlament is mögé állt. A szervezők még októberben mutatták be a javaslataikat. Az Európai Bizottságnak azonban merőben más elképzelései vannak a sokszínű Európáról, mint az őshonos népeknek.
Radó Tibor, Pitvaros polgármesterét azért is érintette érzékenyen az Európai Bizottság hozzáállása, mivel családja is áldozata volt az 1947-es lakosságcserének, de ahogy a makohirado.hu munkatársának elmondta, az akkor a településen élők majdnem 90 százalékára igaz ez.
“A Benes-dekrétumok a mai napig érvényben vannak, és háborús bűnösként tarják nyilván Szlovákiában az erőszakkal Pitvarosra telepített magyarokat. Édesanyám egyéves volt az áttelepítéskor, de a dokumentumok alapján háborús bűnös. Az EU Parlamentjében jogállamiságról és egységes jogrendszerről szónokolnak, de a legalapvetőbb emberi jogokat sem biztosítják az őshonos lakosságnak, a választópolgároknak. Felháborító a bánásmód, ami a mai napig létezik a magyarok ellen”
– nyilatkozta a portálnak Radó Tibor.
A Beneš-dekrétum
A Beneš-dekrétumok tágabb értelemben a második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó, 143 elnöki rendelete jelentik. Gyakrabban azonban csak azt a 13 jogszabályt nevezik így, amelyek a csehszlovák nemzetállam megteremtése érdekében az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítették. Az e dekrétumok alapján a német és magyar kisebbséggel szemben alkalmazott bánásmód összeegyeztethetetlen volt az emberi jogokkal, ellentétes volt a nemzetközi jog általános elveivel, a diszkrimináció és a kényszermunka tilalmával, továbbá a tulajdon sérthetetlenségének elvével.
A dekrétumokat az egykori Csehszlovákia mindkét utódállama, Csehország és Szlovákia is jogrendje részének tekinti. A dekrétumok összeegyeztethetetlenek az Európai Unió Alapjogi Chartájával, a szlovák parlament 2007-ben mégis megerősítette azok sérthetetlenségét.
Hvg.hu nyomán – Fotó: makohirado.hu
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
