Három hét múlva a törököknél választásokat tartanak. A voksolás kockázatos a hivatalban lévő elnök, Recep Tayyip Erdoğan számára, aki 20 éve a török politika erős embere (2003 és 2014 között miniszterelnök, 2014 óta elnök). Az elnökválasztás két favoritja Erdoğan és az ellenzéki vezető Kemal Kılıçdaroğlu.
Aurélien Denizeau, Törökországra szakosodott történelemkutató úgy véli, hogy függetlenül attól, hogy ki nyeri a választásokat, nem várható jelentős változás Törökország külpolitikájában.
Mi a török stratégia az ukrán konfliktus kezdete óta? Ez egy történelmi hagyomány része?
Az ukrajnai konfliktus kezdete óta a török stratégia lényegében az egyensúly fenntartása, ami a török külpolitika régi öröksége. A köztársaság 1923-as megalapítása óta a törököknek az az elképzelésük, hogy nem szabad belekeveredniük a nagyhatalmak közötti konfliktusba. A hidegháború során csatlakoztak az Egyesült Államokhoz a Szovjetuniótól való félelem miatt. De általánosságban az az elképzelés él, hogy ezekben a nagy összecsapásokban Törökországnak el kell kerülnie, hogy egyik vagy másik oldalra kerüljön; hogy jobb, ha óvatosan távolságtartó marad, ha lehet, közvetítő vagy közvetítő szerepet játszva.
Miért húzta az időt Törökország a finn NATO-bővítéssel kapcsolatban? Kapott valamilyen ellenszolgáltatást?
Hivatalosan Törökországnak nem volt problémája Finnország NATO-csatlakozásával, a problémák Svédországgal voltak. Ankara részéről az volt a szándék, hogy a két kérdést szétválasztják, de valószínű, hogy a színfalak mögött az amerikaiakkal is folytak tárgyalások. Valószínűleg sosem tudhatjuk meg, hogy mit tárgyaltak és mit értek el ebben a kérdésben, de, amint a két ország csatlakozási kérdését szétválasztották, Törökországnak már nem volt oka arra, hogy ellenezze Finnország NATO-tagságát.
Mit várhatunk a svéd NATO-bővítéstől, milyen sérelmei vannak Erdoğannak Svédországgal szemben?
Elég nehéz megjósolni, hogy Törökország hogyan fog dönteni Svédországgal kapcsolatban, mert Erdoğan elnök rendszeresen és elég könnyen változtatja meg a véleményét – szeret meglepetéseket okozni. Most azt kell látnunk, hogy Törökországban választások következnek, amelyeken a nacionalista választók súlya nagy lesz. Ezért azt gondolhatjuk, hogy ha Törökország végül elfogadja Svédország NATO-csatlakozását anélkül, hogy bármilyen ellenszolgáltatást kapna, különösen azt, hogy Svédország kiutasít bizonyos számú PKK-militánst, a kurd szeparatistákat, akik Svédország területén tartózkodnak, akkor ez a nacionalista választóközönség neheztelni fog Erdoğanra. Ezért bizonyos rugalmatlanságot jósolhatunk a részéről, legalább is az elnöki és törvényhozási határidőig.
Változást hozhatnak-e a májusi török elnök- és parlamenti választások a török külpolitikában? Vannak-e külső beavatkozási kísérletek?
Ami a formát illeti, valószínű, hogy az ellenzék győzelmével sokkal békésebbé válnának a kapcsolatok, különösen az európai és nyugati partnerekkel, diplomatikusabb megközelítés, kevesebb súlyos vádaskodás, a politikai iszlám támogatásának csökkenése Európában. A nagy kérdésekben azonban, Örményország, Azerbajdzsán, az ukrajnai háború, a Szíriához való közeledés, a Görögországgal a területi vizek vagy Ciprus miatt kialakult feszültség, mindezekben a kérdésekben az ellenzék valószínűleg nagyjából ugyanazt az alapállást tartaná, mint az Erdoğan-kormány, így ezekben a pontokban talán kevesebb változásra számíthatunk.
A külső beavatkozási kísérletek rendkívül korlátozottak, mivel a török közvélemény elfogadhatatlannak tartja a külföldi beavatkozást. Volt néhány nyugati politikai vezető, aki megpróbálta támogatni az ellenzéket, de az ellenzék azonnal megkérte őket, hogy ne tegyenek értük semmit, mert ez teljesen kontraproduktív lenne.
Tisztességes lesz a választás, vagy fennáll a csalás veszélye?
Elmondható, hogy Törökországban történelmileg voltak csalások, különösen 2017-ben a népszavazás során. Ma az ellenzék mindenesetre sokkal magabiztosabb. Az ellenzéki káderek között van egy diskurzus arról, hogy a választásokat felügyelni fogják, így nem áll fenn a csalás veszélye. Ha azonban például 50,5%-os eredményt kapunk a 49,5%-kal szemben, elképzelhető, hogy mindkét oldalon újra felmerülnek majd ilyen jellegű vádak.
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
