A nyugdíjreform várhatóan 2025-ben lépne életbe, de az ezt megalapozó nemzetközi tanulmányt már az idén év végéig elkészítenék. Vizsgálni kell a nyugdíjkorhatár további emelését, mert egyre többen vonulnának vissza a munkából. Egy reformjavaslat tartalmazza ezeket, amelyet a kormány az unió felé terjesztett. A Nyugdíjas Parlament tiltakozik – adta hírül a napi.hu.
A kormány továbbra sem hajlandó megfogadni a Mi Hazánk Mozgalom javaslatát a nyugdíjemelésekkel kapcsolatban. A párt azt követeli, hogy a nyugdíjemeléseknél átmenetileg fagyasszák be azoknak a nyugdíját, akik jóval átlagon felül kapnak, és az így megspórolt összeget költség „nyugdíjfelzárkóztatásra”. Jelenleg ugyanis rengeteg nyugdíjas a létminimum alatt él, és a Mi Hazánk nem tartja igazságosnak, hogy ugyanúgy 10 százalék emelést kap az, akinek 40-100 ezer forint a nyugdíja, mint az, akinek 500-700 ezer. Ez utóbbinak aligha van szüksége emelésre, mégis, a 10 százalékos növekedés neki jóval több pénzt jelent, mint annak, aki igazán rászorulna.
A Fidesz racionális nyugdíjfelzárkóztatás helyett a rendszert szavazatszerzésre használja, és inkább a jól kommunikálható egységes emelést alkalmazza, mint demokráciákban a kizárólag ciklusokban gondolkodó pártok általában. Ez pedig egyrészt nem segít azokon, akik igazán rászorulnak, másrészt óriási terhet ró a költségvetésre.
A januári 15 százalékos emelés után ugyanis már 35 ezren jogosultak havi félmillió forintot meghaladó ellátásra, miközben még mindig 23 ezer nyugdíjas próbál havi 40 ezer forintnál kisebb összegből túlélni.
Tovább rontja a helyzetet, hogy a nyugdíjmegállapítás során mindig az előző év átlagkereseti szintjéhez kell igazítani a nyugdíjakat. (Nem a valódihoz, hanem a KSH által megállapított, erősen kozmetikázott „átlagkeresethez”.) Ha az előző éveket felszorozzuk ezekkel az értékkövetési szorzókkal, ezek egyre magasabbak, hiszen emelkedett az utóbbi években a nemzetgazdasági nettó átlagkereset, emiatt az újonnan megállapított nyugdíjak sokkal magasabbak, mint a régebben megállapítottak.
Ezt pedig nem bírja el a magyar gazdaság, mivel egyszerűen nem születik elég magyar gyermek, akik ellensúlyoznák a népességfogyást. Másrészt, aki megszületett, az sem tud itthon boldogulni a balkáni fizetések miatt – kivéve persze, ha Budapesten, vagy Pest környékén lakik. És mi erre a kormány megoldása? Egyszerű:
a Fidesz reformjavaslata szerint az intézkedések tervezésénél vizsgálni kell a nyugdíjkorhatár további emelésének lehetőségét is, hiszen a 2030-as évek közepén a GDP-arányos kiadások várhatóan emelkednek.
A Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály ezt nem tartja megfelelőnek:
Ha belegondolunk, ma az egészségben eltöltött idő a férfiak esetében 61,5, a nők esetében pedig 62,8 év. Tehát, amire a mai nyugdíjkorhatár alatt eléri az ember ezt a nyugdíjkorhatárt, már krónikus betegségekkel, rendkívül sok örökölt vagy munkahelyi panasszal küzdenek.
És milyen igaza van. Kelet-Magyarországon a gyárimunkások körében már így is elterjedt szólás a „munkából a tepsibe” kifejezés. Éppen ezért csökkenteni kéne a nyugdíjkorhatárt, nem emelni, de hát addig értékes a „humán erőforrás”, míg termel.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!