A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden egy közös sajtótájékoztatón számolt be arról a kormányzati közreműködéssel indított uniós pályázatról (GINOP Plusz-3.2.3-24), amelynek célja a kiírás szerint a „szociális partnerek kapacitásépítésének támogatása” – írta meg a 24.hu.
Ez röviden összefoglalva azt jelenti, hogy jelentős anyagi támogatást kapott számos szakszervezet és munkáltatói érdekképviselet is annak érdekében, hogy megerősödjenek, hogy hatékonyabban, eredményesebben működjenek, lássák el az érdekképviseletet. Mindez pozitív hatással lehet a munkahelyekre, a dolgozók közérzetére, mindannyiunk hétköznapjaira is.
Az NGM részéről Zöld-Nagy Viktória helyettes államtitkár elmondta: „nagy reményeket fűzünk a pályázat megvalósításához, illetve ez az első olyan uniós pályázat, amelynek kifejezett célja a szociális partnerek megerősítése. A pályázatot 85 százalékban az Európai Unió, 15 százalékban a magyar állam finanszírozza. 7,9 milliárd forintos keretösszeggel hirdették meg tavaly nyáron, és 118 pályázat érkezett be. Ezek közül 91 teljesítette a pályázat minimális feltételeit, és 74 pályázóval már szerződést is kötöttünk, a kiírásnál már most magasabb, 9,24 milliárd forintos összegben.”
A Mi Hazánk négy pontot fogalmazott meg a szakszervezetek támogatására
Lantos János, a Mi Hazánk munkaügyi kabinetvezetője több alkalommal hangot adott azon véleményének, hogy erős szakszervezetiség nélkül nem lehet elérni tisztességes béreket és munkakörülményeket a magyar dolgozók számára, így kifejtette sajtótájékoztatóján a véleményét a mostani fejleményekről is. Kiemelte, hogy mivel Magyarország éves szinten sok milliárd forintot fizet az EU-nak, ezért ezek a pályázati pénzek nem jótékonysági adományok, ezek „járnak Magyarországnak, járnak a magyar szakszervezeteknek”.
A négy pont, amit megfogalmazott, az alábbiakban olvasható:
1. Nagyon fontos, hogy ez az összeg megfelelő módon, igazságosan legyen felhasználva, a hat nagy szakszervezeti konföderáció majdnem a felét megkapta ennek a pénznek, reméljük, hogy ez megfelelő módon lesz felhasználva, és elegendő részt kapnak belőle a tagszakszervezetek, mert ez volna a lényeg. Nagyon sok szakszervezetnek nincs megfelelő infrastruktúrája, ezeket erre kell fordítani!
2. Ezzel párhuzamosan követeljük, hogy az elmúlt években hozott minden olyan változtatást vonjon vissza a kormány, amelyet a Munka Törvénykönyvében változtattak, és nehezítették a szakszervezetek helyzetét, ilyen volt a szakszervezeti jogok nyirbálása, de kiemelten ilyen volt, amikor megszüntették azt a lehetőséget, hogy a szakszervezeti tagok automatikusan fizethessék be a tagdíjat, tehát azt nem szedhetik be a munkáltatók.
3. Elvárjuk, hogy a kormány kiemelt figyelemmel legyen arra az egyébként törvénytelen gyakorlatra, hogy sok globális nagyvállalat csírájában elfojtja a szakszervezet alapítási kezdeményezéseket.
4. S végül, ha a jövőben is lesznek ilyen pályázati lehetőségek, azt érdemesebb volna jobban meghirdetni, propagálni, mert sok szakszervezet egész egyszerűen nem tudott az egészről.
„A Mi Hazánk Mozgalom megalakulása óta érdekelt abban, hogy erős szakszervezetiség alakuljon ki Magyarországon, ugyanis ez az előfeltétele a sikeres dolgozói érdekképviseletnek, ennek szellemében folytatjuk továbbra is munkánkat a magyar dolgozó megbecsüléséért” – összegezte a párt munkaügyi kabinetvezetője.
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
