– Amennyiben Európában nem a keresztény vallás terjedt volna el, akkor bizony most Európa mohamedán vallású lenne, és nem lett volna sem klasszicizmus, sem rock n roll – mondta a Magyar Jelennek a Kerecsen zenekar frontembere. Varga Zsolt Vajon mit szól ehhez Brüsszel című számuk kapcsán beszélt az EU-n kívüli életről, az elveket nélkülöző szlovák politikáról, a művészi szabadság határairól, valamint a kettős állampolgárságról. A felvidéki együttes vezetője elárulta azt is, remélhetően még idén új lemezzel rukkolnak elő, melyben a jellegzetes Kerecsen hangzás mellett új dallamok is lesznek.
– Vajon mit szól ehhez Brüsszel? című számukkal komoly társadalomkritikát fogalmaznak meg. Merre haladunk az Európai Unió által erőltetett gender semlegességgel, Istenellenességgel, migrációval?
– Az EU, és leginkább annak a nyugati része mára leginkább egy múzeumhoz hasonlít, és úgy néz ki, ezt a múzeumot is már bontják. Amitől Európa azzá vált amilyennek ismerjük, mára az EU számára terhet jelent, valamiért meg akar szabadulni tőle. A fent említett jelenségekkel igyekszik az igazi európaiságot eltüntetni.
Aki egy kicsit is járatos a történelemben, annak tudnia kell, amennyiben Európában nem a keresztény vallás terjedt volna el, akkor bizony most Európa mohamedán vallású lenne.
Ez esetben teljesen más irányba „fejlődtünk” volna mi, európaiak. Nem létezett volna gótikus művészetünk, reneszánszunk, klasszicizmusunk és valószínűleg rock n roll-unk sem. Teljesen másfajta lenne a társadalmi berendezkedésünk, illetve a technikai fejlődés sem így alakult volna. Szóval egy kicsit gondolkodni kellene.
– Van élet az EU-n kívül?
– Kell hogy legyen, amennyiben az EU ezt az irányt tartja továbbra is. Láthatóan recseg-ropog az egész intézményrendszer, már nem csak a tető ázik, hanem az egész roskadozik. Ilyenkor az ember elgondolkodik, hogy kívül talán biztonságosabb.
– Ebben a dalban fehér, heteroszexuális, fehér férfiakról énekelni az Index szerint „szomorú érzések”. Mennyire kell foglalkozni egy művészeti termékre érkező kritikával?
– Mindent a helyén kell kezelni. Soha nem az a lényeg, hogy mit mondanak, hanem az, hogy ki mondja. Ha liberális média pozitívan fogadta volna ezt a dalt, akkor most vakarhatnánk a fejünket, hogy mit csináltunk rosszul. De hát ez már egy régi történet.
– A zene, mint minden művészeti ág az önkifejezés egy formája. Van határ?
– Nyilván van határ. A művészet feladata az, hogy felemeljen. Hogy úgymond jobb ember legyél tőle. Minden művészeti ágban vannak bizonyos szabályok, kötöttségek. Ezeken a kereteken belül érdemes mozogni úgy, hogy esetleg adott, indokolt esetben súrolod vagy átléped a határokat.
De ha teljesen felrúgjuk ezeket a szabályokat, akkor az már káosz, illetve álművészet. Lehúz, nem pedig felemel.
Ez az élet minden területére igaz egyébként. Társadalom, sport, tudomány, művészet – tök mindegy. Mindent, a művészeteket, a sportot, a tudományt iparrá alakítottak. Csak a profit számít. Régen, ha egy cipész olyan cipőt készített, amelyik egy szezon alatt tönkrement, akkor kiröhögték és elzavarták. Ma azon agyalnak, hogy például a tehenek sokat finganak, ettől ózonlyuk keletkezik, ezért inkább együnk bogarakat. Közben úszunk a műanyag szemétben, elektromos autókon agyalunk, holott nyilvánvaló, hogy ennek a technológiának sokkal nagyobb az ökológiai lábnyoma, mint a hagyományos belső égésű motorokénak. Mindeközben a saját nemi identitásunkkal nem vagyunk tisztában. Akkor mivel?
– A Közép-Kelet európai országok az utolsó védőbástyái a hagyományos, keresztény értékeknek. Szlovákia miként viszonyul az unió ilyen irányú politikájához?
– Szerintem teljesen felesleges elvi politizálást keresni Szlovákiában. Szigorúan érdekek mentén történik a dolog. Rendeletekkel, törvényekkel írják felül az alkotmányukat, itt még a látszatra sem kell ügyelni.
Valamiért mégsem indul semmiféle eljárás Szlovákia ellen az EU részéről, ahogy azt mondjuk mondvacsinált okokkal Lengyelországgal és Magyarországgal szemben teszik.
– Egy év eleji törvénytervezet szerint a szlovák kormány nyitna a kettős állampolgárság lehetősége felé. Mekkora jelentőséggel bírna ez a magyar közösségek körében?
– Úgy gondolom semekkorával. Ez az úgynevezett nyitás leginkább azokat érinti, akik a szlovák állampolgárságuk mellé felvették a csehet is, mivel életvitelszerűen élnek ott. Számszerűleg ők azok, akiket leginkább érintett az állampolgársági törvény.
A magyaroknak értelemszerűen nem jelent könnyítést a tervezet,
ugyanis ahhoz, hogy ne szankcionálják őket, legalább 5 éve Magyarországon kellene életvitelszerűen lakniuk. Szóval, nincs semmi új a nap alatt.
– Felvidéki magyar zenekarként mennyire lehet boldogulni Szlovákiában?
– Valakinek biztos működik a dolog. A rockzene a mai világban már szubkultúra. Az is beszűkíti a lehetőségeket, hogy a mi dalaink magyar nyelven íródnak, így a Felvidéken csak magyarlakta területeken tudunk koncertet adni.
– Az egy éve tartó pandémia milyen hatással volt/van a zenekar életére?
– Nehéz idők ezek nem csak nekünk, hanem mindenkinek, akik hasonló cipőben járnak. Nyilván szeretünk közönség előtt zenélni, erre már több mint féléve nem volt lehetőségünk. Készülünk az újranyitásra, reméljük hamarosan eljön az idő, hogy újra találkozhassunk a közönséggel.
– Mit tartogatnak az idei évre?
– Az új albumon dolgozunk, remélhetőleg idén meg tudjuk jelentetni. Némileg változik majd a hangzás az előző lemezhez képest, mivel új tagokkal bővült a banda.
Természetesen a jellegzetes Kerecsen hangzás megmarad, csak a zenei spektrum tágult ki.
– Új albumukon Cseh Tamás Széna tér című számának feldolgozása is hallható lesz. Ez a szám 1997-ben készült, a Horn-kormány utolsó évében, most a KerecseN miért nyúlt ehhez a dalhoz?
– Szerintem nem az a lényeg, hogy mikor készült a dal eredetije, hanem az üzenete.
Cseh Tamás és Bereményi Géza ebben a dalban olyan témához nyúlt, amiről bátran kijelenthetjük, hogy a mai napig tabu témának számít bizonyos körökben.
A szerzők elévülhetetlen alkotói munkájának köszönhetően haladóék nem igazán mertek belekötni ebbe a dalba, annak ellenére, hogy hogyan viszonyulnak történelmünk eme korszakához. Mért dolgoztuk fel? Egyrészt azért, mert tökéletesen illik a készülő lemez koncepciójához, másrészt pedig azért, mert ez egy régi vágyam volt. Amikor először meghallottam, rögtön úgy éreztem, hogy mind szövegileg, mind dallamvilágában adja magát a dolog, hogy ebből egy rock szám szülessen.
– Miért fontos emlékezni erre a történelmi eseményre?
– Nem csak erre a történelmi eseményre érdemes emlékezni, hanem általában az összes történelmi fordulópontra. Egyrészt közhely,
de a történelmet tényleg a győztesek írják, így aztán az legtöbbször köszönőviszonyban sincs a valósággal.
Másrészt a történelemre sokan úgy tekintenek, mint valamiféle antikváriumra vagy múzeumra, ahol csupa régi könyv meg tárgy között nosztalgiázhatunk. Pedig a történelem ismeretében sokkal könnyebben irányíthatnánk a jövőnket, ugyanis gyakran ismétli önmagát. Konkrét útmutatást tudna adni a jelenhez, hogy bizonyos helyzeteket miként lehet megoldani, akár ellenpéldákon keresztül is.
– A Kitörés túra minden évben legalább akkor ellentéteket szül, mint Horthy Miklós személyének megítélése.
– Az, hogy ez a téma ilyen éles ellentéteket szül még ma is, csak azt bizonyítja, hogy a mai napig ugyanazok az erővonalak feszülnek egymásnak, mint akkor. Ma senki nem háborodik fel azon, hogy Hunyadi elkalapálta a törököket Nándorfehérvárnál, és Világosi fegyverletételt sem próbálja sikerként elkönyvelni épelméjű magyar ember. Budapest védői pedig a mai napig vörös posztónak számítanak bizonyos körökben.
Magyarjelen.hu
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
