Véletlenek márpedig vannak? – Magyar Péter felemelkedése és a kegyelmi ügy

„Véletlenek nincsenek” – tartja a mondás, ami rendszerint azt sugallja, hogy ami egybeesésnek látszik, azt valaki megrendezte. Viszont van egy olyan elmélet is, ami épp az ellenkező oldalról közelíti meg azt, hogy mindennek oka van. Ez a pillangóhatás: egy jelentéktelennek tűnő esemény olyan sorozatot indíthat el, amelynek a végén az egész rendszert felforgatja. A magyar politikában aligha van erre jobb példa a kegyelmi ügynél. Egy kúriai határozat néhány sora köztársasági elnököt és európai parlamenti listavezetőt buktatott, majd megnyitotta az utat Magyar Péter előtt. Kérdés, hogy tényleg véletlenül került-e minden dominó éppen a másik mellé.

Magyar Péter politikai pályafutásának rajtköve legjobb tudásunk szerint a kegyelmi ügy kirobbanása volt, amelynek hátteréről sok mindent tudunk, de könnyen meglehet, hogy sok mindent továbbra sem. Kegyelmi botrány nélkül nem mond le Novák Katalin, nem bukik meg Varga Judit, és minden bizonnyal nem jön el az a 2024. februári pillanat sem, amelyből néhány hónap alatt országos politikai mozgalom született. Éppen ezért érdemes végigmenni azon az eseménysoron, amelynek egyes elemei külön-külön jelentéktelenek, együtt azonban érdekes képet adnak ki.

Egy beadvány, amely nélkül talán soha nem lett volna botrány

A bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettese, Kónya Endre ugyan aktívan nem vett részt pedofil bűncselekményben, de annak eltussolása érdekében az egyik áldozatot megpróbálta rávenni arra, hogy a Vásárhelyi János intézményvezetővel szemben tett terhelő vallomását visszavonja. Emiatt a bíróság megalapozottnak találta a hatósági eljárásban kényszerítés vádját, és három év négy hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte. Az elnöki kegyelmi határozatokat alapesetben nem kell közzétenni: nem kerülnek be a Magyar Közlönybe, a döntést az előterjesztőnek küldik meg, a Sándor-palota pedig adatvédelmi okokra hivatkozva az egyedi ügyek részleteit sem adja ki.

Kónya Endre esetében azonban az információ bekerült egy kúriai döntésbe, így bárki hozzáférhetett. A határozat jelentőségét a Vidéki Prókátor álnevet használó ügyvéd ismerte fel, és felfedezését több szerkesztőségnek is elküldte. Az ügyet elsőként a 444 dolgozta fel 2024. február 2-án.

Innen pedig szédítő tempóban kezdtek dőlni a dominók. Február 10-én lemondott köztársasági elnöki pozíciójáról Novák Katalin, ugyanezen a napon Varga Judit akkori igazságügyi miniszter is bejelentette, hogy visszavonul a közélettől, véget vetve ezzel a 2024-es európai parlamenti választásra Fidesz-listavezetőként készülő politikai pályájának. Másnap pedig Magyar Péter nyilvánosan szembefordult korábbi politikai közegével, és hosszú interjút adott a Partizánnak. Egy nyilvános bírósági dokumentumtól alig több mint egy hét alatt eljutottunk Magyar Péter politikai színre lépéséig.

2026 májusában a Vidéki Prókátor is felfedte kilétét: Fülöp Botond komlói ügyvéd azt is elmesélte, hogyan bukkant a Kúria határozatai között az esetre. Valószínűleg soha nem válik megismerhetővé, ha Kónya Endre felesége nem nyújtott volna be a Kúriára egy felülvizsgálati kérelmet. Mivel a köztársasági elnöki kegyelmi döntéseket nem hozzák nyilvánosságra, az csak a felülvizsgálati beadvány miatt került be a Kúria nyilvános határozatába.

Balog Zoltán szerepe jóval nagyobb volt, mint eleinte látszott

A kegyelmi ügy legfontosabb szereplőjéről ma már sokkal többet tudunk, mint 2024 februárjában. Balog Zoltán volt emberierőforrás-miniszter maga is elismerte: Kónya Endre felesége fordult hozzá segítségért, ő személyesen találkozott Kónya Endrével, majd megkereste Novák Katalint azzal, hogy érdemes lenne kegyelmet adni. A kegyelemhez vezető informális út egyik kulcsszereplője tehát bizonyíthatóan ő volt.

Ez azért is figyelemre méltó, mert Novák és Balog kapcsolata messze túlmutatott egy köztársasági elnök és egy tanácsadó szokványos munkakapcsolatán. Balog Novák régi mentora és bizalmasa volt, saját elmondása szerint régóta követte a pályáját, és még azelőtt egyeztetett vele Kónya Endre kegyelméről, hogy az államfő hivatalos tanácsadó testülete megalakult volna. Később úgy fogalmazott: igyekszik fenntartani Novákkal a „testvéri kapcsolatot”, és a kegyelmi ügy után szüksége van a megbocsátására.

Ebből két kérdés adódik. Mekkora informális befolyása lehetett Balognak Novák döntéseire, és kik tudhattak még a környezetében arról, hogy Kónya Endre kegyelmi ügye napirenden van? Egy olyan vizsgálatnak, amely tényleg a botrány hátterét akarja feltárni, ezt is tisztáznia kellene.

A Balog–Topolánszky-szál

Magyar Péter felemelkedéséről 2026-ban Tavaszi szél – Az ébredés címmel dokumentumfilm készült, Topolánszky Tamás Yvan rendezésében, amelynek producere a felesége, Sümeghy Claudia volt. Az alkotók több mint egy éven keresztül követték Magyar Pétert, és olyan közelségből dokumentálták a felemelkedését, amelyhez kevés kívülálló férhetett hozzá.

Elképzelhető azonban, hogy a rendező többet tud a kegyelmi ügyről akár még Magyar Péternél is. Az mellékes, hogy május 26-án Magyar Péter a miniszterelnöki kabinet vezetésével Sümeghyt bízta meg. Sokkal inkább közrejátszhat ebben, hogy a rendező édesapja, Topolánszky Ákos református lelkész ugyanabban a politikai-szakmai közegben mozgott, mint Balog Zoltán református püspök: az első Orbán-kormány és egy évig a Medgyessy-kormány alatt (1999–2003 között) az Ifjúsági és Sportminisztérium, később a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium kábítószerügyi koordinációért felelős helyettes államtitkára volt. A Magyar Narancs Balogról szóló pályaképében Fodor Gábor – aki a Fidesz-frakció egyházpolitikai munkacsoportját vezette, és aki mellett Balog 1991-től tanácsadóként dolgozott – a kilencvenes évek eleji csapatot felidézve Balog mellett Topolánszky Ákost említette.

Forrásunktól értesültünk olyan információról is, miszerint Balog a keresztapja Topolánszky Tamásnak. Amennyiben igaz a hír, és a család jó kapcsolatot ápolt Balog Zoltánnal, elképzelhető, hogy a kegyelmi ügy személyes találkozásaik során már a kirobbanása előtt, máig ismeretlen részleteivel együtt szóba került.

Ebből természetesen nem következik minden kétséget kizáróan, hogy Topolánszky Tamás Yvan tudott a kegyelemről, és hogy Magyar Péterhez bármilyen információ eljutott volna, de az összefonódások egyértelműen megteremtik a könnyű lehetőséget az információáramlásra.

Mit tudhatott Magyar Péter?

Magyar Péter 2024 februárjában még úgy beszélt a kegyelmi ügyről, mint aki maga is csak utólag próbálja összerakni a döntés menetét. 

A Partizánnak például azt mondta, nehezen tudja elképzelni, hogy ne lett volna egyeztetés egy olyan kegyelemről, amelyet az államfő az igazságügyi tárca támogatása nélkül felterjesztett kérvényre adott meg.

Két és fél évvel később már nem kívülről kommentálta az eseményeket: miniszterelnökként nyilvánosságra hozta a kegyelmi ügy igazságügyi minisztériumi iratait, és felszólítására a Sándor-palota is hasonlóan járt el. Mivel különösebb titokra nem derült fény, így a Tisza-frakció kezdeményezésére 2026. május 26-án parlamenti vizsgálóbizottság is alakult a botrány politikai felelőseinek feltárására. A miniszterelnök nem rejti véka alá, hogy az eljárás során Orbán Viktorig vagy Lévai Anikóig is el szeretne jutni.

Csakhogy ha valóban az egész kapcsolati hálót szeretné feltárni, akkor a vizsgálatnak nemcsak felfelé kellene haladnia, hanem oldalirányban is: Balog Zoltán és személyes kapcsolatai felé, azok felé, akik már a botrány kirobbanása előtt tudhattak Kónya Endre kegyelmi kérelméről, és – bármilyen kényelmetlen is – azok felé is, akik később Magyar Péter politikai történetének közvetlen közelébe kerültek.

Ki mit tudott február 2. előtt?

A kegyelmi ügy egyik legkevésbé vizsgált kérdése, hogy ki tudott Kónya Endre kegyelméről azelőtt, hogy Fülöp Botond megtalálta volna a kúriai határozatot. Balog Zoltán, Novák Katalin és Varga Judit nyilvánvalóan ismerte az ügyet, és a kegyelmi eljárásban részt vevő hivatalnokok egy része is értesülhetett róla. De meddig terjedt ez a kör? Beszélt-e Balog az ügyről a közvetlen környezetében, és beszélt-e olyanokkal, akik később – akár több áttételen keresztül – Magyar Péter környezetével is kapcsolatba kerültek? Erre jelenleg nincs nyilvánosan ismert, bizonyító erejű válasz.

Ha a vizsgálóbizottság valóban minden követ meg akar mozgatni, akkor nem elég azt vizsgálnia, ki és miért támogatta Kónya Endre kegyelmét. Meg lehetne kérdezni azt is:

• Beszélt-e Balog a kegyelemről a saját környezetében?
• Hallott-e róla a Topolánszky család bármely tagja?
• Milyen volt ekkor Balog Zoltán és Novák Katalin személyes kapcsolata?
• Milyen volt Novák Katalin és Varga Judit viszonya, volt-e közöttük rivalizálás vagy konfliktus?
• Beszélt-e Varga ezekről otthon Magyar Péternek?
• Magyar Péter mikor hallotta életében először Kónya Endre nevét és a kegyelmi döntés történetét?

Végső soron minden érintettnek ugyanazt a két kérdést kellene újra és újra feltenni: mikor hallott először Kónya Endre kegyelméről, és kitől?

Véletlen vagy pillangóhatás?

Lehetséges, hogy a válasz minden esetben teljesen prózai, és Kónya Endre feleségének lépése, a kúriai határozat nyilvánossága, Fülöp Botond kíváncsisága, a 444 cikke és az ezt követő lemondások valóban olyan láncot alkottak, amelyben egyik szereplő sem látta előre a következő dominó eldőlését. Az sem kizárt viszont, hogy a történet egyes szereplői többet tudtak annál, mint amennyit akkor – vagy azóta – elmondtak. Ez még nem feltétlenül jelent összeesküvést, de annyit igen, hogy a történet nincs lezárva.

Ha véletlenek nincsenek, és amit egybeesésnek látunk, azt valaki elrendezte, akkor Magyar Péter politikai karrierjének eredettörténetében akad néhány megválaszolatlan kérdés. Ha pedig vannak, akkor a magyar politika kevés ilyen látványos pillangóhatást produkált, melynek az egyik végén Kónya Endre feleségének beadványa áll, a másikon Magyar Péter miniszterelnöki széke.

Kapcsolódók: