Közügy: cigány felzárkóztatásról és cigányügyről őszintén (+VIDEÓ)

A cigányprobléma megoldása nem az, ha megbélyegzünk egy teljes kisebbséget, de nem is az, ha nem merjük néven nevezni a gyereket – mondja Németh Gyöngyi, zalaegerszegi civil gyermekvédő, iskolaőr, a Mi Hazánk Mozgalom aktivistája. Gyöngyi nem a levegőbe beszél, hanem saját tapasztalásból, ugyanis ő maga is cigány származású.

Muzsikus cigány családban született, cigánynak is tartja magát, és rögtön kihangsúlyozza, hogy nem roma, hanem cigány. Bár a szülők féltették is, és azt szerették volna, hogy a családi tradíciót folytassa, ő tanulni akart. De nem volt elég egy szakma, ma is folyamatosan képzi magát. Gyakorlatilag a semmiből, saját erejéből építette fel az életét, és sikeres vállalkozásai lettek. Ennek ellenére soha nem felejtette el, hogy honnan jött és mindig a szívén viselte cigány embertársai sorsát. Mert tudja, milyen megbélyegzettnek, kirekesztettnek lenni és milyen az, amikor beskatulyáznak még mielőtt megszólalnál.

Németh Gyöngyit egész Zala vármegyében egyedüli nőként és cigány származásúként vették fel iskolaőrnek, ahol számtalan problémával testközelből találkozott. Ma is istápol nehéz sorsú fiatalokat, amelynek hatékony módszereit is úgy kell kitapasztalni – mondja. A megfelelő integrációhoz, ahhoz, hogy ebben valaki irányító lehessen, tekintélye és hitele kell, hogy legyen. A megbélyegzett cigány ember pedig sok esetben a társadalmi előítéleteket beteljesítve cselekszik – és ez a legnagyobb csapda. Tudni kell nyitni és elfogadni, valóban kíváncsinak lenni a másik ember sorsára, akkor fogunk tudni bármin is változtatni – vallja. A cigánykérdést és integrációs problémákat megoldani pedig csak akkor lehet, ha valóban akarjuk, és ehhez partnerséget is kínálunk.