Teljesen kiszáradhat a Velencei-tó a nyár végére?

Május első napjaiban vészjósló híradások jelentek meg a Velencei-tó kapcsán: a vízfelület átlagos mélysége az egy métert sem éri el, miközben a vízig a megszokott partvonaltól igen sokat kell sétálni a kiszáradt mederrészen. A tó lehetséges kiszáradásáról, „pulzálásáról”, valamint ennek kapcsán a Kárpát-medencében zajló hidrológiai folyamatokról és azok nemzetgazdaságot befolyásoló hatásairól beszélgettünk Kulcsár Lászlóval, a Zöld Gerilla mozgalom vezetőjével.

Ezen a területen, amely egykor szintén a tómeder része volt, ma bevásárlóközpont, szálloda és a vasútvonal helyezkedik el. 

A maradék vízfelület pedig ennek is köszönhetően vált sokkal kiszolgáltatottabbá az egyre szélsőségesebb időjárási körülményeknek. A felszíni víz, ahogy azt Kulcsár magyarázza, a területen jelen lévő víznek mindössze az egytized része. A probléma azonban az, hogy a felszíni víz eltűnése jelzi a talajvíz mértékének csökkenését is. Ráadásul a tó vízfelszínének csökkenése befolyásolja a párolgást és a csapadékmennyiség alakulását is, vagyis a víz teljes körforgását – nem éppen kedvező irányba. Ugyanakkor a Dunából vagy más módon történő vízpótlás az alapproblémát, amit a tavak és folyók szabályozása okozott, nem oldaná meg.

Minden összefügg mindennel, ennek a jelenségnek pedig nemzetgazdasági szempontból is súlyos következményei vannak, hiszen a kiszáradó talaj egyre kevésbé lesz alkalmas a művelésre, ami nemcsak a mezőgazdaságban, de az állattartásban is jelentős problémákat okoz, ez pedig végül az élelmiszer-ellátási lánc teljes összeomlásához vezethet. Hasonló folyamatok végén pedig virágzó civilizációk tűntek el a történelemben.

(Kiemelt videó forrása: Magyar Jelen YouTube-csatornája)

Kapcsolódó: