Összeállt a nagy kép a Rajtunk Múlikban: az időjárás és az ételünk is a fegyverük ellenünk

A globális válságok, az aszályok, a mezőgazdasági problémák és az időjárás változásai nemcsak veszteseket, hanem óriási haszonélvezőket is teremtenek. A Rajtunk Múlik legújabb adása a felszíni jelenségek mögött meghúzódó összefüggésekre irányítja a figyelmet. Hogyan alakíthatják át a globális befektetőóriások és dollármilliárdosok érdekeltségei a mezőgazdaságot, az önellátásunkat, az élelmiszerpiacot és végső soron az egészségünket? Szándékosan idéznek elő válságokat?

A klímaváltozástól a mezőgazdaságon át az élelmiszer- és gyógyszeriparig vezető összefüggéseket Gulyás Anita és vendége, prof. dr. Bardócz Zsuzsanna biokémikus, az MTA táplálkozáskutató professzor asszonya járja körül.

Kiknek állhat érdekében az időjárás befolyásolása?

Az aszályok, a szélsőséges időjárás és a csapadékhiány egyre komolyabb kihívások elé állítják a mezőgazdaságot. Miközben a gazdálkodók és a fogyasztók viselik a következményeket, a válsághelyzetek új üzleti lehetőségeket teremtenek a megfelelő tőkével és technológiával rendelkező szereplők számára. Bill Gates termőföldekhez kapcsolódó befektetései, valamint a BlackRock és a Vanguard különböző ágazatokban meglévő érdekeltségei is felvetik a kérdést: kik rendelkeznek a jövő élelmiszer-termelését meghatározó erőforrások felett, és kiknek állhat érdekében az időjárás befolyásolása?

Miközben a kisebb gazdaságok a túlélésükért küzdenek, a globális vállalatok a GMO-vetőmagok, a növényvédő szerek és a modern mezőgazdasági technológiák piacán is meghatározó szereplők. A válságkezelés így számukra komoly üzleti lehetőséget jelenthet.

A klímaváltozásról szóló közbeszédben ritkán kerülnek előtérbe az időjárás módosítására irányuló technológiai kísérletek és az úgynevezett geoengineering kockázatai.

Mi történik akkor, ha az időjárás alakítása nem csupán tudományos lehetőségként, hanem gazdasági és stratégiai érdekek eszközeként jelenik meg? A klímaváltozás jeleit szándékosan idéznék elő?

A beszélgetésben a szerkesztő asszony Drábik János elméleteit is felveti, amelyek szerint egy globális válság hitelességét erősítheti, ha annak jeleit előzetesen vagy célzottan előidézik. A kézzelfogható tapasztalatok ugyanis befolyásolhatják, hogy az emberek milyen intézkedéseket fogadnak el, és mekkora mozgásteret engednek a döntéshozóknak. A felvetésre dr. Bardócz Zsuzsanna professzor asszony súlyos választ adott.

Az élelmiszeripartól a gyógyszeriparig vezet a haszon útja?

Az alternatív fehérjék és a laboratóriumban előállított húsok fejlesztése kapcsán nemcsak az új technológiák következményeit, hanem a szabadalmak és a globális tőkeóriások gazdasági érdekeit is érdemes vizsgálni.

Ki rendelkezik majd a jövő élelmiszer-termeléséhez szükséges technológiákkal, és mennyire maradhatnak önállóak a termelők és a fogyasztók?

A helytelen táplálkozás, az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása és a krónikus betegségek összefüggései komoly népegészségügyi kérdéseket vetnek fel. Eközben a gyógyszeripar is hatalmas piac, amelyben meghatározó szerepet töltenek be a nemzetközi nagyvállalatok és befektetők.

Ha ugyanazok a befektetőóriások több, egymással összefüggő ágazatban is érdekeltségekkel rendelkeznek, mit kíván meg a profitérdek?

A klímaváltozást, a mezőgazdaság átalakulását, az élelmiszeripar koncentrációját és az egészségügy gazdasági érdekeit együtt vizsgálva ugyanazok a globális haszonélvezők rajzolódnak ki. Nem elég tehát azt kérdezni, hogyan változik a világ. Azt is meg kell vizsgálni, kik alakítják a változásokat, kik húznak hasznot belőlük, és milyen árat fizet értük a társadalom.

De nem hagyhatjuk átverni és megbetegíteni magunkat és a gyermekeinket, mert ez az, ami rajtunk múlik!

Kapcsolódók: