Vízminőség-védelmi készültséget rendeltek el a Balatonon

A kárelhárítási készültség keretében a szakemberek azonnal megkezdték az úgynevezett lepel- és mélységi kotráshoz szükséges helyszínek és eszközök előkészítését. A vízminőségi kotrás a strandok használatát nem befolyásolja.

Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) tájékoztatása szerint

az algák mennyisége a Balatonból július 13-án, a part mentén vett vízmintákban a nyílt vízinek csaknem a háromszorosa volt.

A kora nyári időszakra jellemző fecskemoszatok mellett már megjelentek a késő nyári fonalas nitrogénkötő cianobaktériumok is.

A Balaton vizében lebegő algák fontos szerepet töltenek be a tó életében, túlzott mértékű elszaporodásuk azonban veszélyezteti a fürdőzést és az ivóvízkivételt.

Az elmúlt időszakban a Balaton nyílt vizében az algák mennyisége mindenhol alacsony volt, miközben a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében a parti régióból több ponton is jeleztek a víz felszínén úszó algatömeget. A jelenség arra figyelmeztet, hogy a következő hetek időjárásának függvényében nem zárható ki a tavalyihoz hasonló algavirágzás kialakulása a tó nyugati területein – közölte az Ökológiai Kutatóközpont.

Az OVF az MTI kérdéseire válaszolva közölte, az elmúlt hetekben a Balaton-part közelében és a tóközépen is regisztráltak úgynevezett hipertróf határértéket (75 mg/m3) meghaladó klorofill-A-koncentrációt, ami jelentős algaprodukció kialakulását jelzi.

A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a nyári szezonban heti gyakorisággal, szükség esetén háromnaponként végez méréseket a tóközepi négy medencéből, valamint a Zala-torkolatnál vett vízmintákból. Májustól működnek a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében online távjelző szenzorok, amelyek azonnal tájékoztatnak a klorofill-A és az oldott oxigén koncentrációjának alakulásáról. Ezekből lehet következtetni az algásodás kialakulására és változására.

Mint kiderült, az elmúlt hetekben a magas nyári léghőmérséklet következtében a tó vize többször is huzamosan 24-26 Celsius-fokos volt, ez pedig kedvezett az algatömeg kialakulásának.

Az elsődleges vizsgálatok rámutatnak, hogy az algatömeg-képződés alapvetően belső terhelésből származik, hosszú távon ennek jelentős csökkentése hozhat eredményt. Mindemellett a déli parti befolyó vízfolyások is jelentősen hozzájárulnak a part menti sáv vízminőségének alakulásához. A lehetséges beavatkozások előkészítése folyamatban van – közölte az OVF.

(MTI, Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!