A Big Tech vállalatok lebuktak. Egy megdöbbentő beismerésben a Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg megerősítette azt, amit sokan már régóta gyanítottak: az amerikai kormány nyomást gyakorolt a Facebookra, hogy elhallgattassa azokat a véleményeket, amelyek szembementek a hivatalos narratívával.
A PBS NewsHour beszámolója szerint Zuckerberg egy 2024 augusztusában a Képviselőház Igazságügyi Bizottságának küldött levelében elismerte, hogy vállalata a szövetségi hatóságok követelésének engedve cenzúrázta a COVID-19-cel kapcsolatos tartalmakat „félretájékoztatás elleni küzdelem” címszó alatt.
A Cato Intézet szerint a Legfelsőbb Bíróság elutasította azt a keresetet, amelyet állami főügyészek és konzervatív szervezetek nyújtottak be azzal az indokkal, hogy a szövetségi kormány kényszerítette a közösségimédia-vállalatokat politikai vélemények elhallgattatására. Ez az ítélet aggályokat vet fel, mivel lehetővé teheti, hogy a jövőbeni kormányzatok jogi következmények nélkül alkalmazzanak hasonló cenzúrát.
Zuckerberg igyekszik úgy beállítani a Meta új irányelveit, mintha azok a szólásszabadság felé tett lépések lennének.
A vállalat fokozatosan megszünteti a külső tényellenőrző rendszereket, és bevezeti a „Közösségi Jegyzetek” nevű felhasználóalapú rendszert, amely az X modelljére épül. Kritikusai szerint azonban ez nem más, mint a felelősség áthárítása, miközben a Meta továbbra is kontrollálja az információáramlást.
Miközben egyesek ezt a növekvő kritikákra adott válaszként értelmezik, mások szerint inkább egy tudatos stratégiai lépésről van szó, amely a változó politikai viszonyokhoz való igazodást szolgálja, nem pedig a szólásszabadság melletti valódi kiállást.
A konzervatív közösségek évek óta azzal vádolják a Big Tech vállalatokat, hogy elhallgattatják a jobboldali véleményeket, és Zuckerberg legutóbbi beismerései igazolják ezeket az állításokat.
A Facebook korábban amerikai szövetségi ügynökségek nyomására aktívan eltávolított felhasználókat a platformról, demonetizálta fiókjaikat, és elnyomta a hírcikkeket, gyakorlatilag a kormány cenzúragépezetének részévé válva. Ez pedig súlyos alkotmányos kérdéseket vet fel: ha a közösségi médiumok állami befolyásra cenzúráznak tartalmakat, vajon állami szereplőként kell-e kezelni őket, és felelősségre vonhatók-e a szólásszabadság megsértéséért?
Ennek a kettős mércének egyik ékes példája Toroczkai László kitiltása a Facebookról. Annak ellenére, hogy a Mi Hazánk elnöke megválasztott tisztségviselő, fiókjait véglegesen eltávolították homályos és alaptalan szabálysértési vádakra hivatkozva.
A The European Conservative 2024. május 16-án megjelent cikkében aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Meta több európai konzervatív véleményformálót cenzúrázott. A politikai szereplők elnyomása nemcsak ellentmond a Meta állítólagos semlegességének, hanem rávilágít arra is, hogy a vállalat aktívan formálja a politikai diskurzust a globalista érdekek mentén.
A felelősségre vonhatóság hiánya tovább erősíti azt a képet, hogy a Meta önkényesen alkalmazza saját szabályait, és ezzel csak fokozza az aggodalmakat: a vállalat inkább az elfogadható politikai diskurzus kapuőreként működik, semmint a szabad véleménynyilvánítás semleges platformjaként.
Toroczkai kitiltása jól mutatja a Meta azon gyakorlatát, hogy célba veszi azokat a politikai szereplőket, akik szembemennek a fősodratú narratívával, különösen azokat, akik a nemzeti szuverenitást, a hagyományos értékeket és az antiglobalista politikákat képviselik. Eközben a szélsőséges baloldali nézeteket valló politikai szereplők zavartalanul folytathatják tevékenységüket, ami egyértelmű ideológiai elfogultságra utal. Toroczkai elhallgattatásával Zuckerberg nem csak Magyarország belpolitikájába avatkozott be, hanem egyértelművé tette, hogy a Meta állítólagos „elkötelezettsége a szólásszabadság mellett” csupán üres ígéret.
Ha még egy megválasztott képviselőt is felelősségre vonás nélkül elhallgattathatnak, milyen esélye van egy hétköznapi állampolgárnak arra, hogy szabadon kifejezze véleményét ezeken a platformokon?
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság e hatalmas állami cenzúramechanizmus figyelmen kívül hagyásával veszélyes precedenst teremtett. A The Washington Examiner szerint jogi szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ha a bíróságok nem lépnek közbe, a jövőbeni kormányzatok egyre bátrabban fogják nyomás alá helyezni a technológiai vállalatokat, hogy elhallgattassák az eltérő véleményeket – legyen szó közegészségügyi válságokról vagy választási biztonságról. Ez pedig alapvető fenyegetést jelent az amerikai szólásszabadságra nézve.
Bár a Meta legutóbbi irányváltása első pillantásra a nyitottság felé tett lépésnek tűnik, ezt kellő óvatossággal kell kezelni. Amíg nem születnek konkrét jogi biztosítékok az állami befolyás ellen, a digitális korban a szólásszabadság továbbra is veszélyben marad.
(A PBS NewsHour, The Cato Institute, Wired, The Federalist, The Washington Examiner, The European Conservative nyomán)
Kiemelt kép: Andrew Harrer/Bloomberg – Getty Images
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
