daextlwcn_print_scripts(false);

Tiezenhat autóbusz áll egy éve annak a vállakozónak a telephelyén, aki a koronavírus megjelenése óta lehetetlen helyzetben van, hiszen járműveit főként nemzetközi utaztatásra hazsnálta. Heindl Csaba, aki tagja a Magyar Turisztikai Ügynökséghez is eljuttatott petíció kidolgozóinak, lapunknak az elmúlt egy év nehézségeiről, tapasztalatairól beszélt, illetve arról, mennyit jelentenek a kormányzati támogatások.

Több mint 2500 olyan, buszos utaztatással foglalkozó vállalkozó van Magyarországon, akiknek gyakorlatilag egy éve nincs semmiféle bevételük, tartalékaikat felélték, érdemi segítséget pedig állításuk szerint sem a kormány, sem a Magyar Turisztikai Ügynökség részéről nem kaptak. A Magyar Jelennek nyilatkozó Heindl Csaba 16 busz tulajdonosa. A legkisebb 9 személyes, míg a legnagyobb jármű 72 főt tud szállítani. Buszai egy éve a telephelyen állnak, folyamatosan veszítve értékükből, állapotukból. Mint fogalmazott, a buszoknak nagyon nem tesz jót, hogy nincsenek használatban,

egy-egy busz újraindítása horribilis költségekkel jár.

– Van olyan jármű, aminél azt sem tudjuk, mi a baja. Elindul, füstöl, leáll, rángat, a márkaszervizben meg csak vakarják a fejüket. A másik az, hogy a buszokban lévő üzemanyag szavatossági ideje elég rövid. Nekem szerencsére csak 3 buszom volt tele tankkal, mikor le kellett állni. Akkor a Moltól kértem egy állásfoglalást, hogy a magyar gázolaj meddig jó. Közölték, hogy

hat hónap a szavatossága. utána egy zöld „trutyi” lesz az üzemanyagból, ami tönkre is teheti a buszt.

Én az összes járműből leszívattam a gázolajat, és Ausztriából hoztam üzemanyagot, mert annak 2 év a szavatossága – mesélte, jelezve, egy autóbusznál a szerviz egymillió forintnál kezdődik, ráadásul egy évre lehet vizsgáztatni a buszokat, ami 100 ezer forint járművenként.

Szavaiból az is kiderült, agy normál autóbusz megengedett össztömege 18 tonna, az önsúlya 10 tonna. Ha az egy éve egy telepen áll, és a hat kerék, vagy csapágy egy ponton nyomja folyamatosan saját magát, indulásnál ez az első javításra szoruló rész. – A járműben állásnál nincs olajozás sem, kiszáradnak az alkatrészek. Ha el is indul a szakma, lesznek olyan cégek, akik mentésből fognak élni, mert ezek a járművek nem lesznek üzembiztosak – vélekedett.

Heindl Csaba portálunknak arról beszélt, az elmúlt egy évnek csak negatív hozadéka van, utolsó utaztatása tavaly márciusban volt, Velencébe. – 2019 év végén az látszott, hogy 2020 egy kiemelkedően sikeres év lehet. Az utazási foglalási előlegeket a megszokott módon mi egészítettük ki a szállodák felé, tulajdonképpen saját tőkéből megelőlegezve a teljes árat. A pandémiás helyzet miatt azonban minden borult – emlékezett vissza. Mint mondta, a szigorítások bevezetése után senki nem mert menni sehova, a tiltott országok listája naponta változott. – Mi ott álltunk két tűz között, hiszen az utasok kérték vissza a pénzüket, a szállodák meg sokszor a foglalás időpontjának eltolását ajánlották fel a befizetett összegek visszafizetése helyett. Így a mi pénzünk is bent ragadt, és visszaadni sem tudtuk az utasokét. Mindezen csak rontott Szijjártó Péter külügyminiszter tavaly augusztusi bejelentése, miszerint szeptembertől senki ne tervezzen utazást, és mindenki kérje vissza a pénzét. Ezzel egy macska-egér harc indult el – fogalmazott a vállalkozó, aki szerint a bejelentés ráadásul úgy hangzott el, hogy

közben volt egy államok közötti megállapodás, egy uniós iránymutatás, miszerint a befizetett összegekért cserébe az utazási irodák vouchert kapnak, így az utazni vágyók is.

– Az uniós állásfoglalás szerint az utazási irodák felajánlhatják a vochert, és ha az utas ezt nem fogadja el, csak akkor kell visszaadni a befizetett összegeket. Ez Magyarországon úgy hangzott el, mindenki kapja vissza a pénzét, mert az visszajár. Ekkor már fél éve bevétel nélkül voltak az irodák, és a vállalkozók is. Nekünk is több millió forintot kellett visszafizetnünk, bevétel nélkül – hangsúlyozta.

Elmondta azt is, a kialakult helyzet miatt kénytelen a buszok kötelező felelősségbiztosítását szüneteltetni. – Egy autóbusz évi kötelező biztosítása 800 ezer forint, flottában a 16 busszal, személyautókkal.

Az ez évi kötelező biztosításunk 135 millió forint, ami egy négy éves busz ára.

A biztosításba persze nem lehet beleszólni, mondván a piaci versenyhelyzetet nem lehet megváltoztatni, ebbe nem lehet belenyúlni. Amikor láttuk, hogy sok minden nem fog történni, hat hónapra ki tudtuk vonni a forgalomból az autóbuszainkat, megmenekülve a kötelező biztosítás és a súlyadó megfizetése alól. Ha ez a hat hónap lejár, újra megtehetjük. Ez első alkalommal mindezt lehetett elektronikus úton kérvényezni, most azonban valamilyen észszerűtlen oknál fogva csak személyesen a kormányablaknál lehet intézni. Ráadásul úgy, hogy egy alkalommal csak egy buszt lehet intézni, így egész nap ott ülhetne az ember, és vonathatná ki a 16 buszt egyesével – vázolta fel.

Az is kiderült szavaiból, hogy az utazási irodáknak felelősségbiztosítást kell fizetni vagyoni biztosítékként. Ezt ma több formában lehet megtenni. Lehet egy összegben pénzbeli letétként egy bankszámlára elhelyezni. A másik, hogy egy biztosító társasággal kötünk egy éves biztosítást. Ezt egyébként 3 társaságnál lehetett intézni, ebből egy kivonult a piacról, a másik az egymilliárd forint árbevétel alatti irodákat nem biztosítja, a harmadik pedig úgy alkudozik, ahogy nem szégyell, azaz azt mondja, „akkor lesz biztosításod, ha leteszel 3 millió forintot az asztalra”. Nos, én inkább bezártam az utazási irodámat, legfeljebb idén nem nyitok ki. Vagyoni biztosíték híján ugyanis visszavonják az engedélyünket.

Heindl Csaba szerint

a szektor kivéreztetése folyik, miközben vannak a NER-hez közeli cégek, melyek gombamód szaporodnak, növekednek.

A vállalkozó beszélt olyan cégekről, melyek a mai napig is buszokat vásárol, és nagy külföldi gyárak itteni telephelyein dolgozókat szállítják. – Ez rendben van, csak pont olyan cégek teszik ezt, akik korábban ilyennel nem is foglalkoztak. Úgy vásárolnak buszokat, csak látatlanban kifizetik. Ezek mind olyan cégek, melyek jó kapcsolatot ápolnak az MTÜ-vel – tette hozzá.

Kitért a bértámogatásra is, ami szerinte azért okafogyott, mert már nincsenek alkalmazottak. Csabának 8 állandó sofőrje volt egy éve. Pár hónapig 50 százalékos bérezéssel igyekeztek áthidalni a nehéz időszakot úgy, hogy egyáltalán nem volt munkalehetőség. Azóta van, aki kamionsofőr lett, de volt, aki külföldre ment inkább.

Heindl Csaba egyébként tagja annak az érdekvédelmi szervezetnek, mely az ágazat azonnali megsegítése céljából 12 pontos petíciót juttatott el az MTÜ-nek is. Lapunk írásban kérte a szervezetet, véleményezze a dokumentumot, ám mindeddig nem kaptunk választ.

A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!

IMPRESSZUM

Felelős kiadó: Innovatív Kommunikáció Alapítvány
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nyilvántartásba vételi okiratának száma: CE/22685-4/2020.
Szerkesztőség címe: 1132 Budapest, Victor Hugo u. 11., 4.emelet
Szerkesztőség elérhetősége: szerk@magyarjelen.hu
Főszerkesztő: Horváth Tamás
© 1999 – 2024 Magyar Jelen, magyarjelen.hu
Exit mobile version
daextlwcn_print_scripts(true);