Donáth Anna az utóbbi időben igencsak ráizgult a különbféle európai hatóságokra. Korábban az Európai Környezetvédelmi Hatóság felállítását szorgalmazta, hogy a környezetvédelmi szabályozások jogkörét az országokról az EU-ra ruházza, ezáltal tovább csorbítva a nemzetállamok jogait, és előmozdítva a föderalista törekvéseket az Unióban. Akkor az akkugyárak telepítése és a magyar föld kiárusítása szolgáltatott jó ürügyet a felvetéshez. Most pedig a pedofil segítőnek adott elnöki kegyelem szülte meg az Európai Gyermekvédelmi Hatóság gondolatát. (És még ő vádolta a DK-t azzal, hogy politikai terméket gyártanak a pedofíliából.)
„Az Európai Parlamentben szólaltam fel egy Európai Gyermekvédelmi Hatóság létrehozását sürgetve. Mert kell egy erős európai szervezet, amelyik ellenőrizheti, hogy a tagállamok betartják-e az uniós jogszabályokat a gyermekvédelmi rendszereik működtetése során” – írta Facebook-oldalán. Globalista üdvöskénk szerint természetesen nem nemzeti, hanem európai szinten kell választ adni arra, „ami Magyarországon történik”. Természetesen a bicskei homoszexuális pedofilra utal, valamint arra, hogy „a kormány másfél évtizede tétlenül nézi a gyermekotthonokban uralkodó borzalmas állapotokat, anélkül, hogy bármit tenne a gyermekvédelmi rendszer fejlesztéséért”.
Nem minket, a brüsszelieket kéri
Sokatmondó, hogy az Európai Gyermekvédelmi Hatóság felállítását nem a magyar emberektől kéri, nem tőlünk várja a kezdeményezés megindítását, minket csak tájékoztatja, hogy felvetette a dolgot a brüsszeli bürokratáknak, őszintén remélve, hogy lecsapják a magas labdát, és a kérést elfogadva újabb lépést tesznek a föderalista Európai Egyesült Államok felé. Vagy ahogy Macron kiskedvence fogalmazott:
„Az Európai Gyermekvédelmi Hatóság ötlete már az Európai Parlament által két éve elfogadott Gyermekgarancia program szövegében felmerült. (…) Nem engedhetjük meg, hogy a magyar gyermekek azért szenvedjenek kárt, mert a kormánynak nem fontos az ő életük, az ő fejlődésük. Ezért sürgetem az európai döntéshozókat, hogy az Európai Gyermekvédelmi Hatóság ötletéből mihamarabb megvalósult intézmény legyen. Pontosan látjuk, hogy a magyar kormány döntéseire leginkább uniós eszközökkel tudunk hatást gyakorolni. Ez a célom az Európai Gyermekvédelmi Hatósággal kezdeményezésével is.”
Tényleg jó kezekben lesz a gyermekvédelem Brüsszelnél?
Noha, a globalisták és nemzetellenes felforgatók dogmája, hogy minden, ami nemzeti, az rossz, és minden, ami nemzetek feletti, az csak jó lehet. Nekünk azonban, akik nem utasításokat és parancsokat hajtunk végre, hanem tényleg az ország és a nemzet érdekeit nézzük, minden esetben fel kell tennünk a kérdést: biztos megoldja ez a problémát? Vagy egyszerűen csak arról van szó, hogy megint felhasználják a közhangulatot, hogy újabb lépéssel közelebb kerüljenek a nagy terv végrehajtásához?
Az vitathatatlan tény, hogy a Fidesz-kormány, minden hangzatos szólama ellenére, érdemben alig tett valamit a gyermekek megvédése érdekében. Még csak a homoszexuális lobbitól sem tudta őket megóvni, nem hogy a pedofiloktól. De mi a helyzet a liberálisok által magasztalt Európai Unióval, illetve a „fejlett”, nyugati demokráciákkal? Ott vajon tényleg a gyermekek védelme az első, vagy őket feláldozzák egy beteg, emberellenes ideológia – vagy ahogy ők mondják – a „fejlődés” oltárán?
Az LMBT-lobbit maximálisan kiszolgáló politikusok kezébe adni a gyermekvédelmet olyan, mint kecskére bízni a káposztát. Naivitás vagy egyenesen ostobaság olyan országoktól elvárni, hogy a homoszexuálisoktól és a pedofiloktól megvédik a gyermekeket, ahol magukat nőnek képzelő degeneráltakat engednek be az iskolákba és az óvodákba,
hogy ott elmagyarázzák az ártatlan, hiszékeny gyerekeknek, hogy amit látnak, az „normális”.
Rapefugees welcome
Ám, ha mélyebbre ásunk, még ennél is súlyosabb dolgokat találunk a „fejlett nyugaton”, ahol a szélsőséges liberalizmus, a „sokszínűség” és a legmagasabb szintekig nyúló pedofília valósággal megbénítja a hatóságok kezét. Vegyük például Németországot, ahol Angela Merkel meghirdette a „Willkommenskulturt”, melynek lényege az volt, hogy engedjük rá Európára a harmadikvilágbeli muszlimokat és afrikaiakat. Nem meglepő módon a tömeges bevándorlás után drasztikusan megugrott a nők elleni zaklatások és nemierőszakok száma, mely a „kölni szilveszterben” csúcsosodott ki. Gyakorlatilag 12 év felett egyetlen lány sem volt biztonságban a migráns hordáktól. Akik tegnap még „Refugees Welcome” táblákkal köszöntötték a jövevényeket, most életre szóló leckét kaptak arról, hogyan is néz ki a sokszínűség a gyakorlatban.
Az eseményeket még az irányított média sem tudta elhallgatni, noha napokig próbálták eltusolni több mint 1200 nő szexuális zaklatását. Nem úgy a politika és a kézivezérelt rendőrség. A nyomozás rendkívül nehézkesen indult, a hatóságok még azt sem voltak hajlandóak elismerni, hogy az elkövetők valamennyien afrikaiak, illetve közel-keletiek voltak. Az erőszakolók alig töredékét sikerült megtalálni, de ami ennél is hajmeresztőbb:
Összesen 32 ítélet született, a legtöbb esetben lopással, rablással, lopott holmi átvételével kapcsolatban. A legsúlyosabb büntetést egy 30 éves algériai férfi kapta: egy év és tizenegy hónap börtönt kapott – rablásért.
Nők és fiatalkorúak sérelmére elkövetett nemierőszakról szó sincs, pedig – ahogy azt az antifasiszta Hvg is megírta – volt olyan áldozat, aki teherbe esett az erőszak után. Ám a migránsjogok és politikai érdekek felülírták a fehér nők és kiskorúak jogait és érdekvédelmét. Hiszen a feminizmus ott végződik, ahol a tolerancia kezdődik. Érdemes megemlíteni, hogy ekkoriban Ursula von der Leyen a Merkel-kormány védelmi minisztere volt, ám a feminista nőjogi harcos most nem érezte úgy, hogy meg kellene nyilvánulnia a nők védelmében.
Svédország, a nemierőszakok európai fővárosa
A szélsőliberális skandináv állam feminista kormánya is megmutatta, náluk jó kezekben vannak a női jogok. Regnálásuk alatt sikerült Svédországot a nemierőszakok európai fővárosává varázsolniuk, ahol kisgyermektől érett nőig senki sincs biztonságban a „kulturális sokszínűségtől”. Nyilván véletlen egybeesés, hogy a nemierőszakok számában az afrikaiak és a közel-keletiek ezúttal is erősen felülreprezentáltak a számarányukhoz viszonyítva. A jövevények a pedofil bűncselekményekből is kiveszik a részüket, többen közülük igazán felvilágosult, „LMBT-emberek”, és kifejezetten a 12 év körüli kisfiúkat szeretik. Tetteikért általában igen enyhe ítéletet kapnak, hiszen a svéd bíróság legalább annyira liberális és nemzetellenes, mint a magyarországi.
Zavartalanul működő pedofilhálózatok
Az ilyen „elszigetelt eseteknél” is borzalmasabbak azok a Nyugat-Európát behálózó pedofilhálózatok, melyek ellen fel sem lépnek a hatóságok, hiszen jobbára migránsok üzemeltetik őket, az ő tömeges előállításuk pedig „táptalaja lenne a rasszizmusnak”, melynek elfojtása ugyebár még az európai polgárok biztonságánál is fontosabb. Hollandiában például olyannyira elégtelennek találták a hatóságok fellépését a pedofil bűnözőkkel szemben, hogy a fiatalok kezükbe vették az irányítást. Összefogtak, tőrbe csalták, majd összeverték az őket megkörnyékező homoszexuális pedofilokat. Mi volt a rendőség válasza? Felszólították a fiatalokat, hogy hagyjanak fel a pedofil-vadászattal, vagy őket fogják előállítani.
A legbrutálisabb mégis az, ami Nagy-Britanniában történt (Brexit előtti történet, ez idő tájt a szigetország az EU szerves része volt). Ott több mint 16 évig működhetett zavartalanul egy – főleg muszlimokból verbuválódott – pedofil-hálózat, méghozzá a szociálismunkások és a hatóságok tudtával. Egy bedrogozott 15 éves lány később meg is halt, ám a tettest felmentették a gyilkosság vádja alól, és mindössze 3 év letöltendőt kapott. Az eset viszont akkora port kavart, hogy a hatóságoknak muszáj volt „munkát imitálniuk”, így „Augusta hadművelet” fedőnéven vizsgálatot indítottak 97 személy ellen, akik potenciális gyanúsítottként szerepeltek legalább 57 fiatal lány megerőszakolásában és futtatásában. Az ügyet a rendőrség végül az „erőforrások hiányára” hivatkozva egyszerűen ejtette. A 97 gyanúsítottból 8 később ismét a hatóságok látókörébe került nők, fiatal lányok és gyermekek bántalmazása és megerőszakolása miatt.
A történet itt azonban nem ért véget, ugyanis az ügyet egy visszavonult nyomozó, Maggie Oliver újra megnyitotta. Kiderítette, a 2003-ban elhunyt lány, Victoria Agoglia már két évvel a halála előtt a hatóságokhoz fordult segítségért. Ezt követően többször kérte a rendőrség segítségét, mindhiába. Elmondta, hogy bedrogozták és megerőszakolták, ám az állami szervek nem kívántak foglalkozni az üggyel.
Maggie Oliver ezután még súlyosabb részletekre derített fényt:
Victoria egy gyermekotthonban élt, ahová a pedofil hálózat tagjai rendszeresen ellátogathattak, bármelyik lányt elvihették, megerőszakolhatták, vagy prostitúcióra kényszeríthették, majd egyszerűen visszavitték. Mindez az intézmény dolgozóinak orra előtt történt.
Victoria ügye tehát nem elszigetelt eset volt, a gyermekotthon számos lakója jelentette gondozóiknak a rendszeres bántalmazásokat és szexuális visszaéléseket, köztük egy „nagyon fiatal lány”, aki egy részletes beszámolóban írta le, miként tartotta őt fogva egy 20-as éveiben járó férfi, hogy rajta elégítse ki beteg szexuális vágyait.
Amint a visszavonult nyomozó is rámutat, nem ez az első eset, hogy a hatóságok kezét megköti a politikai korrektség. Rotherhamban évtizedekig szabadon tevékenykedhetett egy pedofil hálózat, mivel elkövetői nagyrészt pakisztáni gyökerekkel rendelkeztek, így a hatóságok nem mertek fellépni ellenük. Groteszk képe egy beteg társadalomnak, hogy éppen az egyik feljelentő ellen indult eljárás és elküldték egy „sokszínűség tanfolyamra”, mivel a bejelentés során megemlítette, hogy az elkövetők szinte kivétel nélkül pakisztániak. Ezen életellenes, beteg világnézet jegyében nézték tétlenül 1500 gyermek szexuális kizsákmányolását.
A „rasszizmus” erősödésének elkerülése fontosabb volt, mint a fehér gyermekek élete
Állítólag több elkövető is azzal hencegett áldozatainak, hogy nyugodtan tegyenek feljelentést, úgysem lesz következménye, hiszen mindkét politikai párt (a Konzervatívok és a Munkáspárt) legmagasabb szintjeiből vannak „ügyfeleik”. Amilyen zavartalanul tevékenykedhettek évtizedekig, ezeket az állításokat mindenképp komolyan kell vennünk.
Ha ez még nem elég abszurd, akkor mindenképpen meg kell említenünk a brit Sammy Woodhouse esetét, aki mindössze 15 éves volt, amikor egy közel-keleti migráns megerőszakolta és teherbe ejtette. A nő bátor kiállásának köszönhetően végül sikerült börtönbe juttatnia a pedofil bűnözőt, ám a nemi erőszakból fogant gyermek kapcsán úgy döntött, azt megtartja és felneveli. Amikor ezt a hatóságok megtudták, a pedofil elkövetőnek szülői hozzáférést biztosítottak a nemi erőszakból fogant gyermekéhez! Ami azt jelenti, hogy a megerőszakolt édesanyának minden héten kötelezően(!) legalább egyszer be kell vinnie a gyermekét a börtönbe, hogy az apja találkozhasson vele.
És ezek csak azok az esetek, amik kiderültek. Amik akkora közfelháborodást keltettek, hogy se a hatóságok, se az irányított média, se a pedofil hálózatok „szolgáltatásait” igénybe vevő politikusok nem tudták elsikálni. Mert így működik Európában a gyermekvédelem. És Donáth Anna meg a Momentum úgy gondolja, ezeknek a kezébe kéne adni a jogot, hogy megszabják, egy ország hogyan védje a gyermekeket a homoszexuális és pedofil bűnelkövetőktől? Donáth Anna vajon nem olvas híreket, és ostobasága tudatlanságából fakad, vagy egyszerűen csak parancsot teljesít, és valójában nem is érdekli mi lesz a gyermekekkel, csupán az számít neki, hogy minél több nemzeti jogkört játsszon át szupranacionális intézményekhez?
Gyebnár Dávid
Kiemelt képünk illusztráció, fotó forrása: caf.com
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
