A napokban bukkantak fel az első tiszavirágok, ami a nyár egyik csodálatos természeti jelenségének előszelét jelenti. Hamarosan kezdetét veszi ugyanis a Tiszán (és vízgyűjtő területén) a kérészek násza. Tömeges rajzásuk nem számítható ki pontosan, sok körülmény befolyásolja: a hőmérséklet, a vízállás, a szélviszonyok és a felhősödés.
A tiszavirágzás nem csak látványos, de fontos ökológiai jelentősége is van, hiszen ezek a rovarok számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgálnak. Ilyenkor számtalan sirályt, csért, gémet, gólyát láthatunk a Tisza vízgyűjtő területén, amint a terített asztalnál lakmároznak. A tiszavirág természetvédelmi értéke egyedenként 10 ezer forint.
Tiszavirág
A tiszavirág (Palingenia longicauda) a legnagyobb európai kérész; 2,5-3,8 centiméteres, a fehér farksertéivel 12 centiméter hosszú is lehet. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéik rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek. Egy nőstény általában 7-8 ezer petét rak a víz felszínére. A megtermékenyített peték a fenékre süllyednek, kikelnek, majd az aljzatba és a partoldalba fúrják magukat, és az iszap szerves korhadékával táplálkoznak. Az egyedfejlődésük három évig tart, s közben hússzor vedlenek. A kifejlett kérészek három év múltán emelkednek fel a víz felszínére. A tiszavirágok ezután kezdenek el repülni, párosodnak, majd elpusztulnak.
(sokszinuvidek.24.hu nyomán – Fotó: hir.ma)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
