A majomhimlő elleni védekezést elősegítendő Tedros Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója összehívta a WHO vészhelyzeti bizottságát, hogy megvizsgálják és megvitassák a majomhimlő nemzetközi elterjedésének helyzetét és annak súlyosságát.
Noha kutatók tömkelege jelentette ki eddig, hogy a majomhimlő egy Afrikából behurcolt és elsősorban a homoszexuálisok között terjedő kór a WHO így is fontosnak tartja, hogy alapos vizsgálatot kezdeményezzen, szükség esetén pedig ismételten megragadja az irányítást.
Jelenleg a majomhimlő két törzsét nyugat-afrikai és kongói törzsnek nevezzük előfordulási gyakoriságuk alapján. A járvány – az első, amely Afrikán kívül több kontinensen is előfordul – 47 országban több mint 1500 embert érint jelenleg. Évekkel ezelőtt a kutatók a majomhimlővírusokat nyugat-afrikai és kongói medencei „kládokra” vagy törzsekre osztották, amelyek egyedi genomaláírással rendelkeznek, és különböző súlyosságú betegségeket okoznak. A jelenlegi járványban szekvenált vírusok nagyjából megegyeznek a tipikusan enyhébb nyugat-afrikai klád vírusaival – annak ellenére, hogy kutatók kezdik azt szorgalmazni, hogy egy teljesen új, harmadik törzsként tekintsünk rá.
A Science magazin közben talált 11 országból 29 „kutatót”, akiknek
a legfőbb problémájuk az egész fertőzéssel, hogy a dél-afrikai és kongói „afrikaiakat stigmatizáló” megnevezés helyett valami más, semmitmondó nevet kellene találni a fertőzésnek.
Arra még emlékszünk igaz, mikor Angliából elterjedt a Covid „brit variánsa”, akkor semmilyen megmondóembernek nem volt kifogása a „stigmatizáló megnevezés” ellen? Ha fehéreket bélyegzünk meg, az rendben van.
Nade, vissza a hazai vizekre. A majomhimlőről már a DK „jó nevű” egészségpolitikusa is nyilatkozott immáron parlementi képviselőként. Komáromi Zoltán szerint, ha tényleg komoly járvány lesz belőle akkor nem szabad megengedni, hogy a karanténszabályok olyan enyhék legyenek, mint a koronavírus idején. Ez elsőre meglepőnek tűnhet, de Komáromi karanténszabályokra vonatkozó enyhe minősítéséhez hozzátartozik, hogy az oltások idején többször is nyilatkozta, hogy minden oltatlant egyesével kell megkeresni.
A majomhimlőt már közel 40 országban azonosították, Rusvai Miklós véleménye szerint ennek a vírusnak nehezebb a terjedése, mint a koronavírusnak, de az aggasztó, hogy egyszerre sok Afrikán kívüli országban megjelent. Rusvai a HírTV-ben arra figyelmeztetett, hogy a majomhimlőt akkor lehet megelőzni, ha körültekintően megyünk a strandra, betartjuk a tisztasági előírásokat és nem váltogatjuk túl gyakran a szexuális partnerünket. Hasonló tanácsokat adott ki az amerikai orvosközpont is.
A majomhimlő terjedése a WHO szerint felgyorsulhat a nyári hónapokban Európában, amikor több száz Pride rendezvényt, zenei fesztivált és egyéb tömeges összejövetelt tartanak.
A koronavírus idején egy ország által megismert Szlávik János is megtette a maga szakértését. Szlávik figyelmeztetett, hogy ha Afrikában nő az esetszám, akkor az utazások beindulásával itt is robbanásszerű felfutás jöhet. Szlávik János érdekesnek nevezte, hogy
az Európai Gyógyszerügynökség épp az év elején törzskönyvezett egy oltás a majomhimlő ellen.
Ők már tudtak valamit – fogalmazott.
A majomhimlő egészségügyi, járványtani hatásait tehát pontosan még nem lehet megmondani, jóllehet a koronavíruséról is a mai napig vita van.
Annál könnyebb érzékelni és nyomon követni az üzleti, pénzügyi jelentőségét.
A majomhimlő elleni vakcinák, gyógyszerek gyártóit már meg is találták a világ legnagyobb befektetői.
Majomhimlő ellen is védőoltásokat és gyógyszereket eredetileg a fekete himlő megbetegedést okozó Variola vírus ellen fejlesztették ki. A két vírus relatív közeli rokonságban áll egymással, s az utóbbi ellen kifejlesztett szerek hatásosnak tűnnek az előbbi ellen is.
Jelenleg két oltóanyag áll a rendelkezésre. Az egyik az eredetileg az amerikai Emergent Biosolution által kifejlesztett, majd a Sanofi által előállított VakzinACAM2000 a másik a német Bavarian-Nordic nevű cég által létrehozott termék, amely az Egyesült Államokban Jynneos, Európában pedig Imvanex néven lett engedélyezve.
Ezen felül létezik egy, az amerikai Siga nevű cég által kifejlesztett antivirális hatóanyag is, a Tecovirmat, ezt Európában a majomhimlő ellen is engedélyezték. De a most folyó állatkísérletek alapján jó esély van arra, hogy a Gilead Sciences Brincidofovit nevű hatóanyaga, illetve bizonyos immunglobulinok is hatásosak lesznek a betegség kezelésére.
A majomhimlő esetek nagyobb számú megjelenéséből eddig vitathatatlanul a Bavarian Nordic nevű oltóanyag fejlesztő cég profitált. Az elmúlt napokban kapott egy 119 millió dolláros megrendelést az amerikai Egészségügyi Minisztériumhoz tartozó Orvosbiológiai Kutatási és Fejlesztési Hatóságtól, a Barda-tól több millió dózis leszállítására a 2019-ben jóváhagyott Jynneos nevű oltóanyagból. Ez része annak a 13 millió adag oltóanyagra szóló 300 millió dollár értékű opciónak, amivel az amerikai kormány rendelkezik.
Ráadásul a Bavarian Nordic eközben arról számolt be, hogy himlőoltásra szóló megrendelést kapott egy európai országtól is, ahol több majomhimlős esetet észleltek. A hírekre reagálva a cég részvényeinek árfolyama a május 10-i 118 dán koronás körüli árfolyamról mostanra 224 koronára emelkedett. A Bavarian Nordic biotechnológiai vállalatot 1994-ben alapították, arra specializálódott, hogy oltóanyagokat fejlesszenek módosított vírusok felhasználásával.
A másik cég, amelynek részvényeit megtalálták a befektetők az elmúlt héten a relatíve kisebb amerikai vállalat, a Siga Technologies. Az általuk kifejlesztett himlőgyógyszert a Tecovrimatot az Egyesült Államokban 2018-ban hagyták jóvá, s 2022-ben az Európai Unióban is, utóbbiban azonban himlő, majomhimlő és tehénhimlő ellen.
(magyarjelen, napi.hu nyomán, címlapkép: Getty Images)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
