„Nincs ember, nincs probléma” – mondta Sztálin, aki annak a Szovjetuniónak volt a vezetője, ahol már akkor is milliók éheztek (és haltak éhen), amikor még idegen haderő be sem tört az ország területére.
A fenti szólást napjainkban a szélsőliberális jogvédők szokták használni, akik mindennek és mindenkinek a jogát védik, csak épp a magzatokét nem. A szélsőliberális “jogvédők” mellett a feminista “környezetvédők” is előszeretettel utalnak erre a felfogásra: nincs ember nincs probléma.
A HVG arról ír, hogy hasonló gondolkodásmódot képvisel Pintér Sándor belügyminiszter a kis létszámú iskolák és a tanárhiány kapcsán.
Nincs iskola, nincs tanárhiány
Az iskolaszerkezet átalakításának Pintér Sándor által megszellőztetett terve a kormánypárton belül is politikai feszültségeket okozhat, pedig a bezárni tervezett kisiskolák csak marginális problémát jelentenek a közoktatás összes baja között – fogalmaz a lap arra utalva, hogy az új tervezetben beszántanák a “kisiskolákat” még akkor is, ha a Fidesz ellenzékben még nagyon hangosan képviselte ennek ellenkezőjét az SZDSZ oktatási minisztereivel szemben. (Akkor még volt külön oktatási minisztérium.)
Jelenleg az ország településeinek már több mint felében egyáltalán nincs iskola, az olyan, jellemzően kistelepülésekből álló dunántúli megyékben pedig, mint Baranya, Vas, Zala vagy Veszprém, már a háromnegyedet is eléri ez az arány.
A még meglévő iskolák többségében tanárhiány van, ami szerepel a statisztikában. Ilyenkor a tankerületeknek kell gondoskodnia a szaktanárok, nevelőtanárok pótlásáról, pályázatot kell kiírniuk, álláshirdetéseket kell feladniuk, ráadásul a politikaileg érzékeny területre így még több fókusz jut.
Az vitán felül áll, hogy ha ezek az iskolák megszűnnek, akkor a tanárhiány is megszűnik. Legalábbis a statisztikában már nem lesznek benne a bezárt iskolák ellátatlan tanári pozíciói. Ha nem kell a falusi kisiskolákba szaktanárt szerezni, nem lesz olyan égető az utánpótlás hiánya, így a súlyos probléma megoldásán sem kell tovább gyötrődni. Ez azonban végtelenül cinikus megközelítés, de korántsem az első a kormány szereplői részéről.
Messzire nem kell menni. A héten Maruzsa Zoltán államtitkár azt vezette elő, hogy annyira nem is nagy veszély a tanárok tömegeinek letétbe helyezett felmondása, mert jön a gazdasági válság, szűkül a munkaerőpiac és a tanárok majd kétszer is meggondolják, hogy felmondjanak-e az elégtelen bérek és a munkakörülmények miatt.
Szabadi István: a Fidesz csúsztat – bőven lenne pénz a tanárok bérének rendezésére
„A Mi Hazánk határozottan tiltakozik a kis iskolák bezárása ellen, amit Pintér Sándor tervez. Fel kell tennünk a kérdést: Pintér Sándor nem látta a Magyar Falu Programot? A kis iskolák bezárásának terve erőteljesen szembe megy azzal a kormányzati állásponttal, hogy fontos számukra a vidéki települések fejlesztése” – reagál közleményében Pakusza Zoltán, a Mi Hazánk alelnöke és Szajlai János, a párt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezője, választókerületi elnök.
A borsod megyei politikusok már nem először foglalkoznak az iskolák bezárásával és a vidék elnéptelenedésével. A témában több helyszíni bejárás és nyílt levél is született, ezeket a döntéshozók válasz nélkül hagyták.
„A kis iskolák megszüntetésének terve az egyik legfontosabb megtartó erőt veszi semmibe.
A Mi Hazánk szerint fontos a vidék megtartó erejének erősítése és ennek három alappillére a közbiztonság, a magasabb jövedelmek és a helyben lévő oktatás.
