26.1 C
Budapest
2022. augusztus 19., péntek
Magyar Jelen
BelföldGazdaságHírekKiemelt

Szabadi István: a Fidesz csúsztat – bőven lenne pénz a tanárok bérének rendezésére

A Mi Hazánk képviselője szerint egy bátor, unortodox megoldással még most is lehetne módot találni a tanárok azonnali bérrendezésére, ami évek óta tendenciózusan kimarad a tervezetből.

Napirend előtti felszólalásában

Szabadi István arra világított rá, hogy praktikus gondolkodásmóddal a szabad maradványösszegből lehetne finanszírozni a tanárok béremelését.

Ez a tavalyi költségvetésben bő 700 milliárd forint volt.

Szabadi István szerint ezzel az átcsoportosítással ki lehetne küszöbölni, hogy még nem jöttek meg az EU-s pénzek, amire a kormány mindig hivatkozni szokott a tanárok fizetése kapcsán és a kormány által tervezett béremelés mértékén is növelni lehetne.

Mire mennek el ezek a pénzek?

Szabadi István ismertette azt a beszámolót amiben szerepel, hogy csak az elmúlt 4 hónapban a 4-es metróvonal felszíni beruházásaihoz kötődően 9,7 milliárdot költöttek el projektmenedzselésre, ügyvédi díjakra és tanácsadásra.

A válaszban Tállai András arra hivatkozott, hogy béremelést csak olyan forrásokra szabad tervezni, amelyeket a költségvetésben biztosan be tudnak szedni. Tállai megfogalmazása azért érdekes, mert a kormány sikerkommunikációja szerint Navracsics Tibor már elintézte, hogy megkapjuk az EU-s összeget, ez a információ azonban vagy nem jutott el a mezőkövesdi politikusig, vagy nem bízik a tanár úr képességeiben.

Ebből a válaszból írt cikket a kormányközeli Magyar Nemzet azt sugallva, hogy ezekből a pénzekből nem lehet béremelésre költeni, és a felszólaló tartósan ezekből tervezi finanszíroztatni az évtizedek óta elmaradó béremelést.

De mik is ezek a fejezeti kezelésű előirányzatok?

A fejezeti kezelésű előirányzatok a fejezetek sajátos szakmai, ágazati feladatainak ellátására szolgálnak, céljukat, kezelésük és felhasználásuk szabályait a minisztériumok rendeletben szabályozzák.

A fejezeti kezelésű előirányzatok sajátossága, hogy kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradvánnyal rendelkezhetnek, ami azt jelenti, hogy a fejezetet irányító szervek a kötelezettségvállalással lekötött összeg ki nem fizetett részét vihetik tovább a következő évekre. Ennek technikai lebonyolítása úgy történik, hogy az éves költségvetési beszámoló elfogadását követően a tárgyévet követő évben saját hatáskörben, a második évtől kezdődően a Kormány engedélyével előirányzat-módosítást hajtanak végre.

Ebből következik az, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatokat a költségvetési törvények nem tartalmazzák teljes körűen, mivel a költségvetési maradványok év közben előirányzat-módosítások formájában jelennek meg.

Például a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetében a 2021. évi költségvetési törvény 3.304 milliárd Ft összegben 194 fejezeti kezelésű előirányzatot tartalmazott, ezzel szemben a Magyar Államkincstár adatai alapján 2021. május 31-én már 261 fejezeti kezelésű előirányzat volt, összegük pedig csaknem 400 milliárd Ft-tal nőtt.

A Kormány 2021. év végén meghozott takarékossági intézkedései közül az irányítása alá tartozó fejezetek fejezeti kezelésű előirányzatait kettő is érintette. Egyrészt a 1888/2021. (XII. 9.) számú Korm. határozatával fejezeti kiadási maximumot írt elő, ami felett a fejezeti kezelésű előirányzatokról nem lehetett kiadást teljesíteni. Másrészt gyökeresen megváltoztatta a költségvetési maradvány addigi szabályait, ugyanis az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 176. § (28) bekezdése alapján a 2021. évi költségvetési beszámolóban csak szűk körben (ha valamely költségvetési bevétel kizárólagos felhasználási célját törvény határozza meg, vagy ha törvény úgy rendelkezik, hogy a maradvány nem vonható el) volt lehetőség kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradvány kimutatására, a szabad maradványt a fejezetet irányító szerveknek be kellett fizetniük a Megtakarítási Alap javára. A Megtakarítási Alap felhasználása a 2022. év során nem automatikusan történik, hanem kormányhatározat alapján, illetve a fejezetet irányító szerv indokolt kérelmére külön mérlegelés alapján a pénzügyminiszter dönt róla.

“A Mi Hazánk Mozgalom véleménye szerint a Kormány ezeket a megszorító intézkedéseket azért hozta, mert pontosan tisztában van azzal, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatokon bőven van mit megtakarítani, hiszen Tállai András államtitkár úr elmondása szerint is a 2021. évben 746 milliárd Ft szabad maradvány keletkezett, szemben a 2020. évi megtakarítással, melynek összege a Magyar Államkincstár 2021. májusi adatai szerint ennek kevesebb mint fele, 319 milliárd Ft volt”

közölte lapunkkal a Magyar Nemzet cikkének megjelenése után Szabadi István országgyűlési képviselő.

Szabadi István felszólalásában azt kifogásolta, hogy a Megtakarítási Alapba befizetett szabad maradvány (kötelezettségvállalással nem terhelt) tervezett felhasználása nem ismert, arról a pénzügyminiszter dönt, amire Tállai András államtitkár válaszában közölte, hogy a 746 milliárd Ft felhasználásáról a 2022. évi zárszámadásról szóló törvényjavaslatban fognak elszámolni, amit az államháztartásról szóló törvény alapján 2023. szeptember 30-ig (!) kell az Országgyűlés elé terjeszteni.

“Tekintettel arra, hogy a Megtakarítási Alapba befolyt szabad maradvány felhasználási célja nincs meghatározva, a Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint az év végi takarékossági intézkedéseknek akkor volt értelme, ha a Megtakarítási Alapba befolyt 746 milliárd Ft egy részét a 2022. év során más fontosabb feladatra, például a tanárok béremelésére fordítanák, így nem kellene az uniós forrásra várni”

– világított rá a Bács-Kiskun megyei poltikus.

Apró részletnek tűnhet tehát, de kiemelt jelentőségű, hogy Szabadi nem azt javasolta, hogy a Megtakarítási Alap terhére folyamatos, éven túli béremelést tervezzenek be, hanem azt, hogy a pedagógusbér három éven keresztül, évi 10%-os mértékben tervezett emelését még az idén egy összegben hajtsák végre, és a 30%-os béremelés 2022. évre jutó összegét – az uniós források beérkezéséig – a Megtakarítási Alap terhére előfinanszírozzák.

“A Mi Hazánk Mozgalom felszólítja a Kormányt, hogy ne a kifogásokat, hanem a megoldásokat keresse a pedagógusbér-emelés mielőbbi megvalósítása érdekében. Annál is inkább tegye ezt, mert a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint sok tanár a nyári szünetben árufeltöltőként többet keres, mint a tanári fizetése és a felmondásukat is letétbe helyezték. Ha szeptemberig nem érkezik a pedagógusok számára pozitív fordulat a Kormány részéről, akkor a tömeges felmondások miatt számos iskolában nem tudják elkezdeni a tanévet”

– tette hozzá Szabadi István.

 

További híreink

A Mi Hazánk folytatja az utcai politizálást- a Jobbik már az Index elől is megfutamodott (videó)

Faragó Dániel

Béla

Faragó Dániel

Ukrajnában már 72 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt

Kiss Albert

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben