Egy sor olyan, a kisebbségek jogtiprásával kapcsolatos ügynek adhat új lendületet a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés, amelyekben évek óta nem sikerült előrelépést elérni – mondta el a Magyar Nemzetnek id. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke. A következő fél évben pozitív döntések sora jöhet.
Az elmúlt időszakban számos magyarellenes cselekmény történt Erdélyben, gondoljunk a magyar nyelvű helységtáblák összefestékezésére, vagy éppen Radu Banciu, román tévés kijelentéseire, miszerint olyan, hogy magyar nyelv, nem létezik, akik pedig nem tudnak románul, menjenek haza Magyarországra.
Ennek tükrében némileg pozitív hírként hathatnak az alábbiak.
„Áttörést hozhat az Európai Unió őshonos kisebbségei, nemzeti közösségei számára, hogy az Európai Bizottság (EB) az online rendszerében regisztrálta a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés aláírásait.”
– jelentette ki az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke arra reagálva, hogy az EB döntése értelmében jelentős előrelépés történt az ügyben.
Id. Lomnici Zoltán emlékeztetett arra: amikor az Európai Unió elődje a második világháborút követően létrejött, akkor kizárólag azt tartották szem előtt, hogy a gazdasági együttműködéssel egy újbóli francia–német háborús konfliktust megakadályozzanak, és nem voltak tekintettel olyan kérdésekre, mint az őshonos kisebbségek, a nemzeti közösségek különböző jogai, így ezek egyáltalán nem is találhatók meg a joganyagban.
– Azzal azonban, hogy a volt Osztrák–Magyar Monarchia utódállamai beléptek az Európai Unióba, így például az egykori kisantant országok, a helyzet megváltozott. Már csak azért is így van ez, mert Csehország és Szlovákia puszta létezése is a Benes-dekrétumokon alapul, amely gyökeresen ellentétes az uniós joggal és súlyosan kisebbségellenes. Ezzel kapcsolatban a mag-Európa országai eddig azt az álláspontot képviselték, hogy a kis államok vitáiba ők nem szólnak bele, de a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés most új helyzetet teremt – hangsúlyozta az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke.
A regisztrációt követően egy hónapon belül az uniós bizottság személyes találkozót kezdeményez, amelyen a témával foglalkozó uniós biztosok és főigazgatók fogadják a kezdeményezők és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) képviselőit. Az Európai Bizottságnak fél év áll rendelkezésére, hogy kialakítsa álláspontját, valamint döntést hozzon a jogalkotási folyamatról. Az Európai Parlamentben (EP) továbbá minden érdekelt fél részvételével vitát tartanak, valamint az EP plenáris ülése is vitára bocsátja a kezdeményezést.
Id. Lomnici Zoltán rámutatott arra, hogy a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés új lendületet adhat egy sor olyan, a kisebbségek jogtiprásával kapcsolatos ügynek, amelyekben évek óta nem sikerült előrelépést elérni. Szavai szerint magyar szempontból ilyen lehet a szlovákiai jogtipró állampolgársági törvény módosításáért folyatott küzdelem, továbbá Romániában és részben Szlovákiában is hamarabb visszaszolgáltathatják a kommunizmus idején elkobzott egyházi javakat a jogos tulajdonosaiknak.
A volt főbíró úgy véli, hogy először a nyelvi jogok kerülhetnek majd terítékre, de akár a székely autonómia kérdésében is történhet előrelépés. – Ez ügyben a legnagyobb akadályt az jelenti, hogy a románok jogértelmezése szerint az államuk alkotmánya nem teszi lehetővé, hogy bármilyen autonómiát megadjanak. Azonban itt is jöhet változás – emelte ki id. Lomnici Zoltán.
