Több mint 70 százaléka a 7 és 12 év közötti gyermekeknek fél a klímaváltozástól – derül ki egy brit tanulmányból, amit a Breitbart szemlézett. Számos forrás bizonyítja, egyre több gyermek és fiatal felnőtt szenved különböző mentális problémáktól. A szorongással kapcsolatos betegségek pedig soha nem látott méreteket öltenek a „lockdown utáni” időszakban.
Erre jön még rá a nyugati iskolákban erőltetett „klímarettegés”, mely már a felmérések szerint is Greta Thunbergeket termel. Egy, az Euronews által készített, 1000 fiatalt megkérdező reprezentatív kérdőív szerint a 2010 és 2015 között született fiatalok 71 százaléka komolyan aggódik a környezeti hatások, valamint a klímaváltozás miatt.
A megkérdezetettek 27 százaléka leginkább az állatokat félti, akikre súlyos hatással van az éghajlatváltozás. És hogy a gyermekeket célzó ökopropaganda mennyire tévúton jár, azt tökéletesen mutatja, hogy a 12 év alattiak alig 5 százalékát foglalkoztatja az egyre súlyosabb szemetelés és műanyagszennyezés. (Érdekes, hogy az oktatásban pont a nagyvállalatok és a leginkább környezetszennyező népcsoportok felelősségének taglalása marad el valamilyen „rejtélyes” okból kifolyólag – a szerk.)
A jelenség a gyermekek körében annyira elterjedt, hogy már nevet is adtak neki: „öko-szorongás”.
Az öko-szorongás definíciója szerint „extrém aggodalom a klímaváltozás vagy a környezetre veszélyt jelentő hatások miatt”.
Egy korábbi tanulmány az öko-szorongás gyermekekre gyakorolt hatásait vizsgálta. Ebből kiderült,
a fiatalok jelentős része haragot, szomorúságot, reménytelenséget, esetleg bűntudatot érez a klímaváltozás miatt.
A lap értesülései szerint az Európai Unióban már kurzust is indítottak az emberek számára, ahol segítenek megbirkózni a „klímaváltozás okozta stresszel”.
The Real Issues: EU Using ‘Mindfulness’ to Combat Green Anxieties of Climate Crazy Staffhttps://t.co/MOhEx23ekW
— Breitbart London (@BreitbartLondon) May 5, 2022
Tönkretesszük a gyerekeket
Az elmúlt néhány évben a 18 év alatti fiatalok körében olyan drasztikusan emelkedtek a mentális problémák, amilyet még a szakemberek sem láttak korábban. Tanulmányok ezzel kapcsolatban vizsgálták már a közösségi média káros hatásait, valamint az okostelefonok következtében kialakuló elmagányosodást, ám az egyik legnagyobb hatást egyértelműen a koronavírus nyomán keletkező hisztériakampány gyakorolta a fiatalokra. (Meg úgy az egész társadalmunkra.)
A sajtó és a politika folyamatos „halálkampánya”, a vírussal való rettegtetés, az oltás-terror, illetve a korlátozások és lezárások mind-mind súlyos hatással voltak társadalmunk mentális egészségére, különösképpen a gyermekekre, akik kifejezetten sérülékeny korban vannak.
Soha nem tapasztaltam még ilyen szintű szorongást a gyermekek körében, mint napjainkban
– nyilatkozta a New York Timesnek egy coloradoi iskola tanácsadója.
Többen visszautaltak a lezárásokra, mely során rengeteg gyermek elszigetelődött az osztályától, a barátaitól, ennek következtében pedig zárkózottá, magányossá váltak.
Depresszió és öngyilkosság
A megkérdezett amerikai fiatalok 44 százaléka állította, szomorúnak vagy tehetetlennek érzi magát.
20 százalékuk gondolt már öngyilkosságra, 9 százalékuk pedig már meg is próbálta megölni magát.
Egy brit tanulmány szerint a 16 és 17 év közötti fiatal lányok legalább 54 százaléka küzd valamiféle szorongással, vagy mentális betegséggel. Egynegyedük arról beszélt, az elmúlt egy évben előfordult már, hogy szándékosan kárt tett magában (kézvagdosás stb.), 11 százalékuk pedig öngyilkosságot kísérelt meg.
Kiemelt képünk illusztráció
A Twitter– és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
