Újabb évfordulóhoz érkezett az 1956-os szabadságharc, amelyről a pártok általában meg szoktak emlékezni, a sajtó pedig tudósítani szokott ezekről az eseményekről, már ha van miről.
Az 1956-hoz való viszonyt minden pártnál hosszan lehetne elemezni, érdekes megtalálni a vezető politikusok érveit amellett, hogy miért éppen ők 56 lángjának az egyetlen hiteles őrzői. Kétségtelen, hogy minden olyan párt, amely ideológia mentén szervezi meg magát találhat olyan részigazságot, amely az ő narratíváját igazolja. A részigazságnak nincs feltétlenül pejoratív értelme. Emlékezzünk csak arra, hogy a rész angolul (part), a párt kifejezés ebből ered.
Természetesen így is akadnak érthetetlen és abszurd megoldások, amelyek közül kiemelkedik a Magyar Szocialista Párt. Az MSZP az MSZMP utódpártja, itt magának a kommunista ideológiának és a személyeknek is folytonossága van a 20. század alakjaival. Kommunista ÁVH-s pribékek gyerekeiből pártalapítványok megrendeléseit teljesítő ügyvédek, jegyzők, képviselők, társasházkezelők, önkormányzati cégek vezetői lettek. Az MSZMP-ből MSZP lett, a vörös szín megmaradt, bár ma már ezt sem képesek hűen megjeleníteni, mert jól láthatóan a párt teljesen jelentéktelen lett. 2022-ben minden korábbinál aktuálisabb tehát a kérdés.
Mit ünnepel az MSZP október 23-án?
A választások előtt fontosabb egy nemzeti ünnep?
A pártok megemlékezéseinél beazonosíthatóan körvonalazódik az is, hogy valahogyan a választásokhoz közeledve mindig fontos a nagy, központi (budapesti) rendezvény megtartása akár 56-ról, akár 48-ról van szó. Ilyenkor minden erő szereti megmutatni magát, demonstrálni, hogy képes megőrizni/megszerezni a hatalmat.
Amikor az élcsapat felmosta saját jelöltjével a Hősök terét
Természetesen van olyan, hogy még ezt a ziccert is kihagyják. Ez történt 2021-ben, amikor Márki-Zay Péter a baloldali pártok között kiírt háziversenynek szánt előválasztást pártonkívüliként megnyerte. Emlékezetes, hogy MZP-nek úgy sikerült nyerni, hogy semmilyen szervezett mozgalom nem állt mögötte és napokkal az előválasztás előtt még arról panaszkodott: sok neki a 20 ezer aláírás, ennyi nem biztos, hogy össze tud gyűjteni a jelöltséghez. A többi már történelem, de a 2022-es sorsdöntő választás előtti utolsó október 23-át a balliberális ellenzék elszúrta. A közös ünnepségen végül a beszámolók szerint nem volt meg az átütő tömeg, ami hitet adhatott volna a 2021 októberében még egészen jól álló baloldalnak. A találgatások szerint MZP a fentebb leírtak miatt nem tudott, a pártok pedig (különösen a DK) nem akartak mozgósítani, színpadot építeni az őket legyőző jelöltnek.
Amikor a Fidesz felszántotta a Fővárost
Ugyanebben az évben a kormánypárt soha nem látott buszoztatásba, mozgósításba kezdett. Belsős információk és becslések alapján, nem volt olyan vidéki választókerület, ahonnan legalább 3 buszt ne indítottak volna el a Békemenetre. Arról is levelek terjengtek, hogy ez az állami cégek, de általában a közszférában dolgozóknak erősen ajánlott volt. A Békemeneten a résztvevők egész úton a Gyurcsány Ferenc vezette kormány elhibázott döntéseinek következményét és az exminiszterelnök felháborító kijelentéseit hallgatták.
Mi Hazánk: a Corvin köz a miénk
A két nagy tömbön kívüli erők közül egyedül a Mi Hazánk tudott ebben az évben felmutatni országos rendezvényt a Corvin közben. A párt megalakulása óta itt ünnepel, 56-os hős hagyományosan egyedül itt mond beszédet a pártrendezvények közül. 2021-ben a közelgő választások annyiban játszottak szerepet, hogy Dúró Dóra ezen a megemlékezésen mutatta be a színpadra szólítva az eddigre már megtalált 106 egyéni választókerületi jelöltet.
2022
A három pólus megemlékezése kontúrjaiban az idei évben felfedezhető, de közelebbről nézve azt látjuk, hogy az 1956-os események előtt való tisztelgés már nem annyira fontos a pártok többségének. Ennek sok oka lehet, politikai oldalaktól függően eltérő. A baloldalon már közel sem egységesen lépnek fel, a Párbeszéd és a Jobbik bejelentette, hogy bizonytalan ideig nem kívánnak együtt működni a többiekkel mert saját identitásukat keresik. Rosszmájúan hozzáfűzhetnénk, hogy előbb a szavazóikat kellene megkeresni, ugyanis e két pártnak összesen sincs 5%-a, de menjünk tovább 23-ára! Annyit lehet tudni, hogy a baloldal parlamenti képviselői közül többen jelezték részvételüket az erre a napra időzített diáktüntetésre, amira válaszul a diákok is jelezték, hogy nem kérnek belőlük.
Dobrevék készülnek
A sajtóban kisebb polémia, üzengetés alakult ki ennek kapcsán, végül a DK úgy döntött, hogy nem akarja az árnyékkormányát kitenni annak, hogy esetleg a diáktüntetésen a 16 évesek kinevessék, kifütyüljék őket, ezért inkább utcára szólították a híveiket. Bár részleteket nem árultak el, de az előtérbe Dobrev Klárát helyezték.
A Fidesz nem tart központi ünnepséget
Az időközi választásokon született eredmények ismeretében érthetetlennek tűnik, hogy miért, de a
Fidesz végül úgy döntött, hogy október 23-ára kivonul Budapestről
annak ellenére, hogy a többségét itt is nyerték a pótválasztásoknak.
Október 23-án a kormánypártok nem tartanak központi ünnepséget, közölte a Magyar Nemzettel Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója. Hozzátette, hogy a Fidesz–KDNP politikusai méltóképpen fognak megemlékezni az 1956. október 23-i forradalom évfordulójáról, és helyi, választókerületi szinten lesznek majd megemlékezések.
A Mi Hazánk újra megtölti a Corvin közt
A Mi Hazánk közleményben arról adott tájékoztatást, hogy az elmúlt években megszokott központi megemlékezésüket idén is megtartják, ebben semmilyen változás, vagy mérséklés nem várható részükről a választást megelőző évhez képest.
Október 23-án 15 órától nagyszabású megemlékezést tart a Corvin közben a Mi Hazánk Mozgalom. A vöröshadsereg elleni harc szimbólumává vált Corvin mozinál Wittner Mária bátorsága előtt tisztelegnek az emlékezők. A felszólalók között jelen lesz Pongrátz András 1956-os szabadságharcos, a Mi Hazánk elnöke, Sztojan Nikolov Taszlakov bolgár parlamenti képviselő (Újjászületés Mozgalom), Novák Előd, a Mi Hazánk Honvédelmi Kabinetjének elnöke, László Attila, a Magyar Önvédelmi Mozgalom elnöke, Binder Csaba, a Mi Hazánk Ifjainak elnöke és Vékony Csongor, a Mi Hazánk budapesti elnöke – írja a párt.
(nyitóképen a kecskeméti emlékmű)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
