A november 22-én tartott holland parlamenti választásokon meglepetésre az iszlám- és bevándorlásellenes álláspontjáról, valamint az Európai Unióval szembeni kritikájáról ismert Geert Wilders pártja, a PVV győzött. Mivel a holland választási rendszer meglehetősen egyedi (arányos és nincsen bejutási küszöb), a pártoknak koalíciót kell kötniük a kormányalakításhoz. Ez azt jelenti, hogy még közel sem biztos, hogy Geert Wildersnek hívják Hollandi következő miniszterelnökét. A témában Nathalie Suarez holland-spanyol újságírót kérdeztük, aki rendszeresen megjelenik a magyar médiában, hogy a holland politikáról és társadalomról beszéljen.
Magyar Jelen: A Szabadságpárt (PVV), Geert Wilders jobboldali, iszlámkritikus pártja nagy fölénnyel nyerte a holland parlamenti választásokat, noha a felmérések nem jósoltak ilyen sikert. Van-e Wildersnek esélye kormányt alakítani, és ha igen, kivel?
Nathalie Suarez: Tudna kormányt alakítani, de ehhez kellenének a nagy pártok. Geert Wilders Szabadságpártja 37 mandátummal hatalmas győzelmet aratott. Frans Timmermans GroenLinks-PvdA-ja (Baloldali Zöldek és a munkáspárt ötvözete) második helyen végzett, 25 mandátummal. A VVD (Szabad Demokrata Néppárt), amely 13 évig Hollandia legtámogatottabb pártjaként kormányozta az országot, immár a harmadik helyre szorult vissza, 24 mandátummal. Az NSC (Új Társadalmi Szerződés), bár a kampányidőszak elején a legtámogatottabb pártnak tűnt, végül a negyedik helyen végzett, 20 mandátummal. Legalább 76 mandátumra van szüksége egy koalíciós kormány megalakításához.
Magyar Jelen: Melyik párt fogna össze Wildersékkel?
Nathalie Suarez: A kampányidőszakban Pieter Omtzigt, az NSC vezetője kijelentette, hogy nem alakítana koalíciót a Szabadságpárttal. Dilan Yesilgöz, a VVD új vezetője pedig azt mondta, hogy nyitott lenne az együttműködésre, amennyiben nem a Szabadságpárt lenne a legnagyobb párt. Frans Timmermans tegnap este határozottan kijelentette, hogy ő nem fog a Szabadságpárttal kormányozni, Yesilgöz és Omtzigt részéről ez most nem hangzott el. Ha a nagy pártok a Szabadságpárt nélkül akarnának koalíciót alakítani, akkor nem érnék el a minimumot, együtt ugyanis csak 69 mandátummal rendelkeznek. Ha a progresszív-liberális D66 csatlakozna hozzájuk, akkor 78 mandátummal kormányozhatnának. Ám nem valószínű, hogy ez fog történni.
A Szabadságpárt too big to fail, hisz a választók negyede őket támogatta, elképzelhetetlennek tartom, hogy ezt ne vegyék figyelembe; ráadásul a közvélemény-kutatásokból is kiderült, hogy a legtöbb szavazópolgár jobban örülne egy jobboldali kormánynak. Ha a VVD és az NSC tényleg annyira demokratikusak, mint amilyennek mutatták magukat a viták során, akkor tiszteletben tartják a „népakaratot” és koalícióba lépnek a Szabadságpárttal. 81 mandátummal jól tudnának kormányozni. Sőt, szintén csatlakozhatna hozzájuk a BBB (Farmerek és Polgárok mozgalma), amely az idei tartományi választások következtében a legtöbb mandátumú párt a felsőházban.
Magyar Jelen: A holland politika hihetetlenül instabil. A korábbi években láthattuk Thierry Baudet FvD-jének (Fórum a Demokráciáért) üstökösszerű felemelkedését, amely mostanra visszaesett, annak ellenére, hogy még mindig nagy aktivistaközösség van a párt mögött. 2023 márciusában a BBB a szavazatok majdnem 20 százalékával nyerte meg a tartományi választásokat, most pedig mindössze 5 százalékot tudhat magáénak. Mivel magyarázható ez az instabilitás?
Nathalie Suarez: Nem mondanám, hogy nagyon instabil lenne a holland politika, hiszen 13 évig kormányzott a VVD. A Szabadságpárt pedig már 2006 óta szinte folyamatosan ellenzéki pártként működött, a hollandok 10-15 százaléka mindig rájuk szavazott. Inkább az látszik, hogy a holland állampolgárok már évek óta egy rendszerellenes pártot keresnek. Ezt a lázadó hajlamot először 2019-ben a Fórum a Demokráciáért nevű pártban vélték felfedezni, idén tavasszal pedig – a gazdatüntetések eredményeképpen – a BBB-ben láttak potenciált. Egyébként a kampányidőszak elején még úgy tűnt, hogy az NSC lesz a lázadó hollandok új rendszerellenes pártja. Ám miután Geert Wilderst is egyre többen látták kifejteni az álláspontját – a Szabadságpárt elnöke csak az utóbbi hetekben vett részt a szervezett vitákon – világossá vált, hogy a nagy pártok közül csak a Szabadságpárt igazán rendszerellenes, főleg a migrációt illetően, amely mind a jobboldal, mind a baloldal számára a legégetőbb probléma.
Emellett pedig Frans Timmermans, aki látta, hogy a választások előtt egy-két héttel hirtelen nagyon megnőtt a Szabadságpárt támogatottsága, arra biztatta a baloldali szavazókat, hogy szavazzanak rá, ha nem akarják, hogy a Szabadságpárt kerüljön kormányra; ezzel igazából maga ellen dolgozott, hiszen a jobboldali szavazók ezt észlelték, és ugyanazzal a hévvel átpártoltak a Szabadságpárthoz. A VVD és az NSC támogatói közül sokan azt akarták volna, hogy a Szabadságpárt is koalíciós párt legyen; ám mivel a kampány alatt mindkét párt egyre inkább elzárkózott ettől a lehetőségtől, azok a szavazók is végül Szabadságpárt mellett tették le a voksukat. Egy biztos, a hollandok nagy része változásra vágyik. Hogy Geert Wilders meg fogja-e valósítani ezt a változást, az nemsokára kiderül.
Magyar Jelen: Ha Geert Wilders lesz a miniszterelnök, milyen programot fog megvalósítani? Várható-e, hogy változtat az álláspontján, különösen a bevándorlással és az Európai Unióval kapcsolatban?
Nathalie Suarez: A viták során Wilders bevándorlási stopot hirdetett. Valószínű, hogy a támogatói többsége emiatt szavazott rá, ezért erre mindenképpen számítani lehet. Viszont egy „Nexit”-et a potenciális koalíciós pártok biztosan nem támogatnák, mint ahogy a Gulden bevezetését sem. Továbbá a Hollandiában élő muszlim közösséggel kapcsolatos álláspontját is enyhítenie kell. A pártprogramjában az olvasható, hogy egy mecsetek és muszlim iskolák nélküli Hollandiát szeretne látni. Ha emellett tartana ki, akkor nem számíthatna koalíciós partnerekre. 2018-ban a Szabadságpárt még egy olyan videót osztott meg, amelyen többek között azt írták, hogy „az iszlám halálos”. Ám idén a párt megjuhászodott, a pártprogramjukból ugyanis kivették a következő mondatot: „Az Iszlám nem vallás, hanem egy totalitárius ideológia.” A kampány során többször említette, hogy ezen a téren készen áll kompromisszumot kötni.
Magyar Jelen: Elképzelhető, hogy Wilders nemzetközi és európai uniós nehézségekbe ütközik, különösen Timmermans volt európai biztos aknamunkájának köszönhetően?
Nathalie Suarez: Szerintem mostoha sorsa lesz az EU-n belül, Orbán Viktor mindennapjait fogja élni. A kérdés az, hogy az álláspontját érvényesítenie tudja-e, és bírni fogja-e az állandó támadásokat. Igaz, Geert Wilders már 18 éve, a Szabadságpárt alapítása óta hozzá van szokva, hogy testőrhad védelmezi, hiszen számtalanszor halálosan megfenyegették az iszlámmal kapcsolatos kijelentései miatt. Tehát lélekben vélhetően fel van készülve erre a feladatra. Mark Rutte volt az egyik „legjobb fiú az osztályban” az Európai Unió iskolájában. Talán meglepő fordulatokat is eredményezhet az, hogy még egy lázadó, bevándorlásellenes hang is gazdagítja az Európai Unió kórusát. Annyi biztos, hogy győzelmével megdőlt egy tabu Hollandiában.
Kiemelt képünkön: Nathalie Suarez. Fotó: Vermes Tibor
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
