A Szabadság téri emlékmű a fővárosi önkormányzat tulajdona, köztéri szobrászat keretében megvalósított művészeti alkotás és a kulturális örökség része, a kulturális javak körébe tartozik – állítja a Kúria Novák Előd 2015-ös tettéről, amikor az akkor még jobbikos politikus kalapáccsal próbálta eltávolítani a budapesti Szabadság téri szovjet emlékművet.
A Sztálin-szobor ledöntésében lángvágóval közreműködő, Corvin közi Pesti Srác, Pongrátz András barátom hívására mentem a Szabadság téri, kommunista megszállási emlékmű elvileg tiltott önkényuralmi jelképének szimbolikus eltávolítási kísérletére, s a figyelemfelhívó akciónk megmutatta, hogy a rendőrség miként védi a törvénytelen állapot fenntartását. A polgári engedetlenségi mozgalom keretében, nyíltan vállalt cselekményem következményeit vállalom, ha 6 évvel később indul is eljárás (pedig tavalyelőtt jogerősen lezárult, dr. Gaudi-Nagy Tamás védőmnek köszönhetően akkor az állam visszaszolgáltatta a bűnjeljegyzék szerint 48 cm-es pajszeromat is :-)), és büszke vagyok rá, hogy egy Pesti Sráccal küzdhetek együtt a kommunizmus velünk élő öröksége ellen, melyet már csak a Mi Hazánk Mozgalom szeretne eltávolítani – írta a cenzúramentes Hundub oldalon Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke annak kapcsán, hogy a Kúria az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a bíróság január 19-én hatályon kívül helyezte az ügyben született jogerős ítéletet és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.
Ismert, Novák Előd 2015. október 25-én el akarta távolítani a szovjet hősök emlékművén lévő sarló-kalapácsot, de a rendőrök megakadályozták ebben.
A vádlott egy kalapáccsal és egy vésővel kezdte megbontani a jelképet, ám a rendőrök elvették tőle a szerszámokat. Ekkor társa egy másik kalapácsot adott neki, amellyel újabb ütéseket mért az emlékműre, a rendőrök azonban ismét közbeléptek.
A Kúria felidézte: a kerületi bíróság 2018. május 30-án a két vádlottat felmentette a rongálás vádja alól, a tulajdon elleni szabálysértést pedig megszüntette ellenük. A fellebbezés alapján eljáró másodfokú bíróság pedig 2019. október 8-án helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a főügyészség felülvizsgálati indítványt terjesztett elő, amelyet a Legfőbb Ügyészség fenntartott. A Kúria felidézte: a bíróságnak azt kellett eldöntenie, hogy a szovjet hősi emlékmű a rongálás törvényi tényállása alapján védett kulturális javak körébe tartozó tárgynak, műemléknek tekintendő-e. Arra jutottak, hogy
a Szabadság téri emlékmű a fővárosi önkormányzat tulajdona, köztéri szobrászat keretében megvalósított művészeti alkotás” és a kulturális örökség része, a kulturális javak körébe tartozik.
Hozzátették: az emlékmű védelme a magyar állam jogszabállyal kihirdetett nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettsége, a védettség létrejöttéhez külön eljárásra nincs szükség, a jogszabályokból közvetlenül következik. A Kúria hangsúlyozta azt is, hogy a véleménynyilvánítás erőszakos magatartással, erőszakkal nem gyakorolható. A legfőbb bírói testület felhívta a figyelmet arra is: a Szabadság téri emlékműhöz vonuló tömeg létrákkal, kalapácsokkal, vésőkkel volt felszerelkezve, és a körülményekből alappal vonható le az a következtetés, hogy már az első kalapácsütés is szándékos volt.
Következésképp egy ilyen kalapáccsal történő ütés – az emlékmű megbontásának, a talapzattól való lebontásának elkezdése – erőszakos magatartás, s mint ilyen, a véleménynyilvánítás szabadsága körébe nem vonható
– írták.
A Kúria ezek alapján megállapította: az első- és másodrendű vádlottat a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével mentették fel, ezért úgy döntött, hogy a felmentő rendelkezést hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja.
(Fotó: Novák Előd/Hundub, pestisracok.hu)
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
