Minősített munkaerő-kölcsönzőkön keresztül hozna be az országba még több vendégmunkást a kormány. A szakszervezet és a Mi Hazánk szerint inkább azzal kellene foglalkozni: miért állnak tovább a dolgozók.
Egy salátatörvénybe rejtve tárná végleg szélesre az ország kapuit a kormány a harmadik országbeli – vietnámi, indonéz, mongol, fülöp-szigeteki – vendégmunkások előtt.
A május elején benyújtott, és a héten előrehozott eljárásban tárgyalni tervezett, A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről címet viselő javaslatcsomag – sok egyéb mellett – ugyanis egy erre irányuló, a covid alatt bevezetett átmeneti szabályozást is véglegesítene. Ez lehetővé tenné, hogy a harmadik országbeli állampolgárok minősített munkaerő-kölcsönzőkön keresztül könnyített úton érkezhessenek Magyarországra, és akár munkavállalási engedély nélkül is dolgozhassanak. E mentességről a kormány dönthetne rendeleti úton. Arra is a kormány kapna felhatalmazást, hogy a munkaerő-kölcsönzés területét, így a minősített kölcsönbeadók nyilvántartásba vételének feltételeit szabályozza. Mindezzel a veszélyhelyzeti időszak után hosszú távra is egyszerűsítenék a harmadik országbeli vendégmunkások behozatalát – összegezte a Népszava.
Béremelés helyett vendégmunkás
A kormány korábban sem gondolkodott abban, hogy a magyar dolgozót kellene tisztességesen megfizetni, hiszen ők akár nyugatra is vándorolhatnak, helyettük viszont bármikor importálható harmadik világbeli olcsó munkaerő. Ezt az állítást támasztja alá Szijjártó Péter régi-új külgazdasági és külügyminiszter tevékenysége is, aki
már a járvány első hullámának lecsengésekor is a munkaerő-kölcsönző cégekben látta a gazdaság újraindításának kulcsát.
Ennek érdekében két éve stratégiai megállapodást kötött a kormány nevében a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Prohumán Kft.-vel. Tavaly nyár elején pedig bejelentette:
lehetővé teszik, hogy nem szomszédos, harmadik országbeli munkavállalók átmeneti időre Magyarországra jöjjenek munkaerő-kölcsönzőkön keresztül is.
Ehhez szeptembertől minősített munkaerő-kölcsönzőket jelöltek ki: a titulust azóta 13 cég nyerte el – az elsők között volt a Prohumán is.
A béremelések elkerülése érdekében munkaerőhiány miatt a kormány az Európai Uniós országok, valamint Szerbia és Ukrajna állampolgárai mellett a hiányszakmákban további 9 országból – Fehéroroszország, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kazahsztán, Mongólia, Montenegró, Vietnám – hozatna munkaerőt a szerb és ukrán állampolgárokra vonatkozó előírásokkal megegyező szabályokkal. (A munkaerőhiány által leginkább érintett területeken már évek óta nem kell a szerb és az ukrán állampolgároknak munkavállalási engedélyt kérniük, ha 90 napnál rövidebb munkára jönnek Magyarországra.)
A kormány a vendégmunkások könnyített behozatalával az egyre erősödő munkaerőhiányt kívánná orvosolni. László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint azonban a fentiek
legfeljebb majd néhány munkaerő-kölcsönző vállalkozásnak hoznak jó pénzt a konyhára, de a magyar gazdaság problémáit, a munkaerőhiányt nem oldják meg.
Mint mondta: a veszélyhelyzet alatt hozott új szabályozás eddig nem volt érezhető hatással a vendégmunkások számára, a feldolgozóipar területén legalábbis nem nőtt meg jelentősen a távol-keleti munkások száma. Ennek oka szerinte az, hogy Magyarország nem valódi célország számukra. Pár éve még a szerb és ukrán vendégmunkások behozatalához is nagy reményeket fűztek, ám kevesen jöttek, és zömmel gyorsan odébb is álltak – emlékeztetett.
A feldolgozóiparban is nagy a fluktuáció
Legalább 100 ezer ember hiányzik a feldolgozóiparból is, melynek oka a hatalmas fluktuáció. Van olyan cég, ahol egy év alatt legalább 800 új embert vettek fel, mégis kevesebb a munkavállaló, mint a toborzás kezdetekor.
Az újonnan fölvett dolgozók jelentős része már az első három hónapban tovább áll. Van, akit már a beléptetés napján délben hiába keresnek a gyárban
– sorolta a példákat László Zoltán. Mint fogalmazott: „számtalan apró szilánkból” áll össze ennek az oka.
A dolgozók nem érzik jól magukat a munkahelyükön, nincs jövőképük, nem versenyképes a fizetésük, a hiányzó kollégák miatt viszont egyre nagyobb a túlterheltségük.
Egy frissen fölvett dolgozótól már 2 óra elteltével ugyanazt a tempót várják el főnökei, mint a régiektől, az előírt gyártási mennyiséget is azonnal megnövelik. Ez se a régebbi, se az új dolgozóknak nem jó, így nem tud kialakulni az együttműködés, a jó munkahelyi légkör. Amíg ezekkel a problémákkal nem néznek szembe a munkaadók, hiába hoznak be külföldről is új embereket, a fluktuáció nem fog csökkenni.
Pláne, ha előtte már azzal fenyegetik a magyar dolgozókat, hogy ha „problémázol, jön helyetted az ázsiai, aki nem szól vissza”.
Ilyen felvezetés után nyilván a vendégmunkások fogadtatása és beilleszkedése sem lesz éppen problémamentes – magyarázta László Zoltán.
Kiemelt képünk illusztráció
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
