Dr. Grundtner András a Mi Hazánk jogi kabinetjének vezetője | Kép forrása: Mi Hazánk Mozgalom
Nagy meglepetést okozott mindenkinek, hogy Magyar Péter miniszterelnök Unger Anna Rózát – aki középszerű politológus docensként, az ismeretlenség homályából bukkant elő – nevezte ki a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) élére. Dr. Grundtner András, a Mi Hazánk jogász szakpolitikusa interjúnkban nemcsak a kinevezett személyét és alkalmasságát veszi górcső alá, de az új hivatal valódi funkcióját is pontosan körvonalazza.
– Milyen végzettséggel kellene rendelkeznie egy ilyen hivatal vezetőjének, és mivel rendelkezik Unger?
– Véleményem szerint a jogi diploma elengedhetetlen feltétele lenne az állás betöltésének. Ezzel szemben Unger politológus, jogi végzettsége sincs, sőt ő szinte büszkén deklarálta, hogy a büntetőjoghoz nem ért. Pedig az NVVH vezetőjeként a jognak éppen ehhez a speciális ágához kellene nagyon mélyen értenie – és emellett lehetőleg évtizedes gyakorlati tapasztalattal is rendelkeznie –, mindez azonban nála teljesen hiányzik.
Ahhoz, hogy értelmezni lehessen a kiválasztásának indokait, lényeges feltárni a személyiségét és azt a hálózati kapcsolatrendszert, amelynek ő is a része.
Kiindulásként érdemes tanulmányozni Unger Toroczkai László által nyilvánosságra hozott háttértörténetét, illetve azokat a nyilatkozatokat, amelyeket a kinevezése óta tett. Ezekből az derül ki, hogy ha szakmailag nem is alkalmas a posztjára, – Magyar Péter szemszögéből – arra mindenképpen jó, hogy kézi vezérléssel irányítsák a munkáját. Ez a kézi vezérlés érhető tetten abban is, hogy máris kizártak olyan ügyeket – ide tartoznak például a 2010 előtti Gyurcsány-, Bajnai- vagy az azt megelőző kormányok korrupciós ügyei, illetve Magyar Péter korábbi fideszes tevékenysége –, amelyekkel az NVVH nem foglalkozhat.
Egyértelmű, hogy ennek az ügyészi szervezetnek az élére egy Tisza-báb került, akinek ráadásul semmiféle vezetői tudása vagy tapasztalata sincs.
Unger Anna Róza, az NVVH vezetője | Kép forrása: wmn.hu
– Említette, hogy a szükséges végzettségek hiányoznak nála, viszont könnyen lesz irányítható a miniszterelnök által. Mit lehet még tudni a múltjáról?
– Unger alapvetően egy magas pozícióba ejtőernyőzött pártember, Magyar Péter kreatúrája, aki korábban a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányoknak is dolgozott. Emellett erősen kapcsolódik a balliberális globalista nemzetközi hálózatokhoz mint a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatottja.
Látszik, hogy őt nem azért rakták oda, hogy – szabad kezet kapva – tényleg minden visszaélést felszínre hozzon, hanem azért, hogy szelektáljon az ügyek között. Bizonyos korrupciós eseteket feltárjon, másokat viszont eltemessen.
Személye kiválasztásában az is szerepet játszhatott, hogy amennyiben a politikai szempontok alapján személyre szabott tiszás boszorkányüldözés nem úgy sikerül, ahogy eltervezték, akkor ő alkalmas lesz arra, hogy a kudarcból eredő felelősséget elvigye.
Tehát ha esetleg mégsem sikerül az egykor magas beosztásban lévő fideszes politikusok tervezett büntetőjogi felelősségre vonása és elítélése, akkor azt kommunikálhatják, hogy a kudarcért ez a kis szürke egyetemi docens volt a hibás.
A sikertelenség így nem fog ráégni semelyik vezető tiszás politikusra, Unger pedig – egy busásan megfizetett, de bukott balekként – mehet vissza oktatni az egyetemre.
– Mit kell tudni arról a hivatalról, amelynek a vezetője lesz?
– A szervezet, amelyet vezetni fog, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, amelynek létrehozásáról önálló törvény rendelkezik. Erre a hivatalra tulajdonképpen úgy kell tekintenünk, mint az ügyészség egy speciális korrupcióellenes csoportjára, amely hatás- és feladatkörét tekintve valójában egy önálló „szuperügyészség”. Az NVVH ugyanis szabadon elvonhat ügyeket az ügyészségtől – vagyis magasabb szintű jogkörei vannak vádemelési, vádképviseleti és nyomozati szempontból, mint az ügyészségnek –, ugyanakkor használhatja annak teljes infrastruktúráját. Már azt is meghatározták, hogy mekkora összegből fogják működtetni: nagyságrendileg legalább egymilliárdot kapnak majd erre a célra.
– A fideszes ellenzék modern ÁVH-nak hívja, valóban megáll ez a párhuzam?
– Abból a szempontból mindenképpen, hogy se Péter Gábornak, se Piros Lászlónak – ők voltak az ÁVÓ, majd az ÁVH vezetői – szintén nem volt jogi végzettsége.
Az ÁVH jellemzően afféle „állam az államban” elven működött, és nem igazán volt számonkérhető a tevékenysége. Tudjuk azt is, hogy a szervezetnek voltak olyan túlkapásai, amelyeket eltusoltak, és bár a későbbiekben ezekre fény derült, a személyes felelősségre vonás egyértelműen elmaradt. A lényeget tekintve elmondható, hogy az ÁVH – a párt ökleként – politikai célzattal folytatott le eljárásokat, és alapvetően pártutasításra működött a kommunizmus alatt.
Mindezek ismeretében ki-ki maga eldöntheti, hogy mennyire helytálló a két intézmény között vont párhuzam.
Annyit még érdemes hozzátenni, hogy az egykori ÁVH meglehetősen kegyetlenül, de – sajnos – hatékonyan működött. Azt majd a jövő dönti el, hogy az NVVH miként teljesít, de arra tippelek, hogy nem várhatunk átütő eredményt.
Amennyiben középtávon – azaz a kormányciklus feléig – nem születnek jogerős elmarasztaló ítéletek az egykori fideszes csúcspolitikusok és a NER milliárdos holdudvarának prominensei ellen, a sikeres számonkérésben bízó tiszás szavazók csalódni fognak, sőt, ez bizonyára komoly törést okoz majd a párton belül.
Kétségtelen, hogy ebben az esetben Magyar Péter előre megírt forgatókönyv alapján – mint ahogy ezt már megszoktuk tőle – pártpropagandával és látványos színházzal kísérli majd meg ellensúlyozni a sikertelenséget.
– A Tisza ezzel a hivatallal arra törekszik, hogy elérje a Fidesz totális megsemmisítését?
– Véleményem szerint egyáltalán nem ez a célja. Mégpedig azért nem, mert a balliberális-globalista értelmiség nyilvánvalóan úgy spekulál, hogy számukra sokkal kifizetődőbb fő kihívóként egy „béna kacsaként” tántorgó Fideszt felmutatni, mint az életerős, feddhetetlen, szilárd elveket valló Mi Hazánkat.
Tehát az utasítás inkább az, hogy néhány középszintű – legfeljebb egy-két magasabb beosztású – NER-es vállalkozót kell levadászni, de az nem lesz céljuk, hogy teljesen szétverjék a Fideszt ezekkel a korrupciós ügyekkel. A kiiktatott szereplők által hátrahagyott piaci űrt gyorsan kitöltik majd a sajátjaikkal, a legyengített és megfélemlített fideszes elitet pedig életben hagyják. Egy kicsit úgy, mint ahogy Orbán Viktor is „életben tartotta” Gyurcsány Ferencet, és ezzel megbénította az ellenzékét. Egy politikai szempontból már halálos sebet kapott – Magyar Péter szavaival élve: „vergődő állapotban lévő” – Fidesz sokkal kedvezőbb opponens lenne számukra a következő választáson, mint egy fokozatosan erősödő, antiglobalista Mi Hazánk.
– A jelenlegi NER-elit korrupciós ügyei mellett miben lenne még értelme vizsgálódnia Unger Annának?
– Ha adhatnék neki tippeket, azt javasolnám, hogy haladéktalanul kezdje a Magyar Péter által elkövetett, büntetőjogi szempontból töredelmesen beismert, tényállásszerű és még el nem évült Diákhitel Központtal kapcsolatos korrupciós ügy miatti vádemeléssel. Majd – ha már Unger historizáló célzatú nyomozásokról is beszél – folytathatná a nemzetközi balliberális hálózatok, például a Dobrev család meggazdagodásának kivizsgálásával. Feladatai között szerepelhetne a mindig érinthetetlen bankárelit – így különösen Csányi Sándor – ügyleteinek, valamint az olajmaffia tevékenységének áttekintése, továbbá a rendszerváltoztatás utáni privatizációs szabadrablások feltárása is.
– A Tisza-tábor csalódását kiválthatja, hogy Unger Anna kifejtette: az első eredményekre lehet, hogy hat évig is várni kell. Nem túl hosszú ez az idő?
– Bár ritkán előfordul, hogy hosszú idő telik el a nyomozás elrendelésétől a vádemelésig, azt én sem igazán értem, miért tartana ezekben az ügyekben a nyomozati szak hat évig.
Egyébként Ungernek éppen erre a kijelentésére reagálva jelentette be Magyar Péter, hogy fel fogják gyorsítani a büntetőeljárásokat, ami pozitív fejlemény lenne. A Mi Hazánk már nyolc éve folyamatosan hívja fel a figyelmet arra, hogy a bírósági eljárások – mind a büntető-, mind a polgári perek – rendkívül lassúak, és ez az időmúlás az igazságszolgáltatás legnagyobb akadálya.
Tehát ha van valami pozitív hozadéka az NVVH körül kialakult cirkusznak, akkor az az lehet, hogy a büntetőeljárási törvényt úgy módosítja majd a Tisza, hogy felgyorsuljanak ezek az ügyek.
– Nem kell attól tartani, hogy a hivatal által vizsgált személyek a mentelmi joguk mögé bújnak majd?
– Aki jelenleg nem országgyűlési képviselő, annak nincs mentelmi joga, tehát semmi akadálya sincs annak, hogy ellenük lefolytassák a büntetőeljárást.
Érdekes, ehhez kapcsolódó tény, hogy amikor a Tisza-frakció benyújtotta az Országgyűlésben az NVVH felállítását célzó Alaptörvény-módosító javaslatot, a Mi Hazánk benyújtott egy ahhoz kapcsolódó módosító indítványt. Ez azt tartalmazta, hogy azokban a büntetőügyekben, amelyekben az NVVH jár el, automatikusan szűnjön meg a mentelmi jog. Mivel azonban így az érintettek között lehetne Magyar Péter is – elkerülve a csapdahelyzetet –, a Tisza nem támogatta ezt a szűk mentelmijog-korlátozásra irányuló javaslatunkat. Azt már az illetékes bizottságban leszavazták, így nem is került plenáris napirendre a Parlamentben.
– Csak gazdasági ügyekben fog nyomozni a hivatal?
– Nem, elméletileg bármilyen nemzeti vagyont megkárosító ügyben eljárhatnak, és ebbe az égvilágon minden belefér. Vagyoni határok sincsenek, tehát egészen kis tételek miatt is lefolytathatnak nyomozásokat, sőt az ügyészségtől is magukhoz vonhatnak már folyamatban lévő ügyeket, ha úgy látják jónak. Megjegyzendő, hogy ez a hivatal nem valami különleges magyar innováció: ilyen speciális, magas szintű, közpénzt érintő állami korrupcióval foglalkozó vádhatóságok jó néhány európai országban működnek. (Ezek nem keverendők össze az Európai Ügyészséggel, mert az csak az uniós források szabályszerű felhasználásával kapcsolatban nyomozhat.)
De ezeket szinte mindenhol – a legközismertebb talán a román példa – politikai célokra használják, vagyis a hatalmon lévő kormányok szeretik az ellenzéket levadásztatni, sakkban tartani, elhallgattatni ezekkel a szervezetekkel.
Azért, hogy ez nálunk ne történhessen meg, a speciális korrupcióellenes ügyészség felállítására már évekkel ezelőtt kidolgozott és közzétett egy kiváló megoldást a Mi Hazánk. Ennek az a lényege, hogy minden országgyűlési frakcióval rendelkező párt delegálhat egy-egy vezető ügyészt a hivatal élére, és közülük mindegyiknek azonos, önálló, teljes és felülbírálhatatlan nyomozati jogköre lenne. Vagyis nem kellene engedélyt kérniük senkitől, hogy milyen ügyben járjanak el, és bármelyik ügyész bárki ellen önállóan nyomoztathatna. Nem meglepő módon ezt a javaslatunkat a jelenlegi kormánypárt sem veszi figyelembe, hiszen ők inkább a kézi vezérlésben, a politikai alapon célzott eljárásokban és a kormányfő mentelmi jogának védelmében érdekeltek. A Tisza-kormánynak pedig most is csak ez a fontos, miközben a széles néptömegeknek nem marad más, mint a részükre nyújtott, jól megszokott tiszás színház!
Kapcsolódók:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat.
A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat.
A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Dr. Grundtner András a Mi Hazánk jogi kabinetjének vezetője | Kép forrása: Mi Hazánk Mozgalom
