Irányított múltfeltárás: újabb tereléssel próbálkozik a hatalom az ügynökakták adatbázisával

Több tízezer egykori ügynök nevét, adatait hozza nyilvánosságra honlapján, kereshető formában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) ma – írta az MTI.

Cseh Gergő Bendegúz, az intézmény főigazgatója az MTI-nek elmondta: a nyitottaktak.hu felületet aktiválásakor sajtónyilvános eseményen mutatják be a levéltárban. A délelőtt fél tízkor kezdődő eseményen részt vesz Magyar Péter miniszterelnök és Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is.

Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról szóló törvény szerint a számos, 1990 előtti állambiztonsági irattípus közül négy lesz bárki számára ingyenesen hozzáférhető: a 6-os karton, a B (azaz beszervezési) napló, a H (azaz hálózati) adattár és a B (azaz beszervezési) dossziék. 

Ezek közül szerda délelőtt az első három válik hozzáférhetővé a nyitottaktak.hu oldalon – mondta a főigazgató.

A 6-os karton a hálózati személy nyilvántartási lapja, amelynek első oldalán az ügynök személyazonosító adatai olvashatók, így többek között a név, a születési hely és idő, az anyja neve, valamint a foglalkozása. A kartonlap hátsó oldalán az ügynöki tevékenységgel kapcsolatos legfontosabb adatok találhatók, így többek között az, hogy milyen körülmények és motiváció hatására lett ügynök, és meddig maradt hálózati személy. B-napló – öt darab, neveket tartalmazó iktatókönyv – kizárólag az 1957 és 1962 közötti időszakból maradt fenn a B (azaz beszervezési) dossziékról. A harmadik, szerdán nyilvánosságra kerülő titkosszolgálati adatfajta az 1970-es évektől mágnesszalagokon gyűjtött H (azaz hálózati) adattár, amelyben az egykori ügynökök személyes adatait és fedőnevét rögzítették – ismertette a szakember.

A 6-os kartonok és a B-naplók mintegy 25-25 ezer, a mágnesszalagok pedig mintegy 55 ezer ügynök nevét tartalmazzák. A beszervezési dossziék száma több mint kilencezer. A 6-os kartonállomány összesen mintegy 50 ezer, a B-naplók pedig mintegy 2000 oldal terjedelműek, amennyiben a kartonok két oldalát külön számoljuk. Az adathordozók között sok az átfedés, ezért ez összesen 50–60 ezer nevet jelenthet – tette hozzá.

Az érdeklődők november 4-étől a nyitottaktak.hu oldalon találnak egy keresőfelületet, ahol szűrhetnek a születési adatokra, például a névre, a születési helyre és időre, továbbá a fedőnévre, mindhárom nyilvánosságra hozott irattípusban. Ha például névre keresnek, a rendszer vélhetően kiad egy sok elemből álló listát, amelyet a fenti adatok alapján lehet szűkíteni. 

A rendszer pedig minden névhez kapcsol egy linket, amelyre kattintva megjelenik az adott személyhez tartozó 6-os karton két beszkennelt oldalának vagy a beszkennelt B-napló releváns részletének színes képe, illetve táblázatos formában a H-adattárban, mágnesszalagon rögzített adatok – mondta a főigazgató.

A negyedik irattípus, amelyet a törvény szerint február 25-éig kell nyilvánosságra hoznia a levéltárnak, a B-dosszié. Az előző háromtól eltérően ez már nem csupán néhány szikár adatot rögzít, hanem egy 20–50 vagy akár több száz oldalas dokumentum, amely a tartótiszt szemszögéből tartalmazza részletesen az ügynök életútját a kiszemelésétől, beszervezésétől kezdve az ügynöki tevékenységének értékelésén át egészen az elbocsátásáig. Mintegy tízezer B-dosszié van, összesen sok százezer oldal terjedelemben. A levéltárban jelenleg is zajlik ezek anonimizálása: azoknak a személyes adatait törlik a dokumentumok digitális másolatából, akik nem ügynökök, nem tartótisztek vagy hivatásos alkalmazottak, és nem is korabeli közszereplők. 

Így védik a megfigyeltek, illetve harmadik, semleges személyek szenzitív adatait, például az egészségügyi, szexuális szokásokkal kapcsolatos vagy kóros szenvedélyekre vonatkozó adatokat – mondta a szakember.

A főigazgató elmondta: már az ügynökakták nyilvánosságra kerülésének hírére megindult az érdeklődők rohama. Az egykori megfigyeltek, illetve hozzátartozóik az M (azaz munka) dossziékban lévő jelentéseket is megismerhetik. Jelenleg hét-nyolc hónapos átfutási idővel tudja teljesíteni a levéltár a betekintési kérelmeket, ám ez most tovább nőhet.

Cseh Gergő Bendegúz arra a felvetésre, hogy mennyire hitelesek és teljesek a dokumentumok, hangsúlyozta: nem minden esetben feltétlenül valós az állambiztonsági iratok tartalma, és egészen biztosan nagyon hiányosak.

Becslések szerint mintegy 150 ezer ügynököt foglalkoztathatott összesen az állambiztonság a Rákosi- és a Kádár-rendszer négy évtizede alatt, ám csak körülbelül egyharmaduk neve ismert, részletes, érdemi információ, például B-dosszié pedig csak mintegy 10 százalékukról van. Sok irat veszett el 1956-ban és a rendszerváltás során, a maradékot pedig 1997-ig, az ÁBTL elődje, a Történeti Hivatal létrejöttéig a Belügyminisztériumban őrizték, ahol nem érvényesült civil, szakmai kontroll, az iratokat továbbra is a politika által közvetlenül irányított állami szerv kezelte – mutatott rá a szakember.

Kérdésre válaszolva hozzátette: a most nyilvánosságra kerülő több tízezer név többnyire „kisembereket”, például kocsmárosokat, vendéglátósokat, szállodai dolgozókat, boltosokat, buszvezetőket, vasutasokat vagy a határban dolgozó gazdákat takar.

Kapcsolódók: