Az Európai Unió képmutató. Éppúgy, mint az ember maga. Talán nem tűnik túl eredetinek rávilágítani az ember természetes képmutatására, de a nyugati világ remekül láttatja valósnak azt, amit ő maga mond. Ezért hangsúlyozom: a Nyugat is hazudik! Nicolas de Lamberterie véleménycikke.
Mielőtt jobban elmélyülnénk a témában, hadd idézzem fel egy grúz politikus szavait: „Amit a nyugati propaganda állított a Szovjetunióról, az igaz volt; de az is igaz volt, amit a szovjet propaganda mondott a Nyugatról.”
December 8-án találkozott Brüsszelben a 27 EU-tagállam belügyminisztere, hogy döntsenek három ország: Horvátország, Románia és Bulgária csatlakozásáról a schengeni övezethez. Bulgária és Románia 2007-ben csatlakozott az EU-hoz, de a schengeni csatlakozásukat 2011 óta folyamatosan visszautasítják. Fontos tudni, hogy mivel a két ország közösen kérte csatlakozását, annak elfogadása vagy elutasítása is együttesen vonatkozik Bulgáriára és Romániára is.
Végül a 27 tagország belügyminiszterei egyhangúlag megszavazták Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy 2023. január 1-től Horvátországgal bővül mind az eurozóna, mind pedig a Schengeni övezet.
Mindeközben Hollandia és Ausztria ellenezte Románia és Bulgária felvételét a schengeni övezetbe. Még, ha Hollandia ellenszavazata nem is meglepő, Ausztria visszautasítása annál újkeletűbb.
Mindenesetre a történetben az a képmutató érvelés az érdekes, amellyel Románia és Bulgária elutasítását indokolták.
Ami Ausztriát illeti, a két balkáni ország csatlakozását a migrációra hivatkozva utasította el. Az indok elég nevetséges, mivel Horvátország ellen, amelynek 932 km, nehezen ellenőrizhető közös határszakasza van Boszniával és 217 km közös határszakasza Szerbiával, semmi kifogása nem volt. A 2014-es migránsválság kezdete óta Románia és Bulgária azon kevés balkáni ország közé tartoztak, ahol nem okozott jelentős problémát a bevándorlás.
Miután Ausztria elutasította Románia csatlakozását, az Euractiv beszámolt arról, hogy számos román vállalkozás felvetette egy esetleges bojkott lehetőségét az osztrák tulajdonú BCR és Raiffeisen Bankkal, valamint az OMV-vel szemben.
Sőt, az elmúlt pár hétben ismerőseim arról számoltak be, hogy hihetetlenül nehéz átjutni a moldáv-román határon, mivel az ősszel Románia megerősítette a határellenőrzést európai uniós határőrökkel, akik azt ellenőrzik, hogy Románia képes-e megvédeni a határait. (Érdekes, hogy az ottani kollégáim nem láttak magyarokat a határőrök között. Ennek okát nem tudom, de nem nehéz kitalálni, hogy mivel a magyar kormány támogatja Románia schengeni csatlakozását – megkönnyítendő az erdélyi magyarok számára a határátkelést – nem akarja szükségtelenül provokálni a román hatóságokat azzal, hogy még több határőrt küld oda.)
Mivel még ma is több tízezer migráns van Szerbiában, akik naponta agresszív módon próbálnak belépni Magyarország területére, érdekes lesz látni, hogy vajon Horvátország schengeni csatlakozása után Magyarország helyett majd Horvátországon keresztül próbálnak-e bejutni az övezetbe.
Hollandia esetében egy olyan országról beszélünk, amely mindig elsőként ellenezte Románia felvételét a schengeni övezetbe. Annak ellenére, hogy a román médián kívül nem nagyon lehetett hallani róla, a fő oka ennek az volt, hogy ha Románia csatlakozik a schengeni övezethez, akkor a konstancai kikötő versenytársa lenne Rotterdamnak, amely pillanatnyilag a legnagyobb kikötő Európában.
Az átlagember számára Schengen azt jelenti, hogy átkelhet a határon anélkül, hogy a határellenőrzés rabolná az idejét. És ha Magyarországról Erdélybe vagy Ausztriába tartunk (mivel Ausztria az utóbbi pár évben visszavezette a határellenőrzést), akkor tudjuk, hogy csak néhány percet, legrosszabb esetben néhány órát vesz igénybe az átkelés.
Azonban a valódi probléma a teherforgalommal van. Amikor a teherautók belépnek a schengeni övezetbe, beleértve az átkelést Romániából Magyarországra, akkor hosszú órákat vagy akár napokat kell várakozniuk. Ha léptük már át a román-magyar határt, különösen Nagylaknál, akkor láthattuk a kígyózó kamionsorokat. A teherszállítás egyre növekvő költségeit ezek a késések okozták. Románia schengeni csatlakozása véget vetne mindennek és Rotterdam helyett Konstanca kikötője vonzaná az Ázsiából és a Szuezi-csatorna felől érkező teherszállító hajókat, mivel így azok útvonala lényegesen lerövidülne.
Románia egészen addig merészkedett, hogy meggyőzze Hollandiát a kedvező döntésről, hogy 44 millió euróért (18 milliárd forint) vásárolt két tűzoltó hajót egy holland cégtől októberben, a holland miniszterelnök Romániai látogatása előtt.
Fondorlatos módon a holland kormány bejelentette, hogy továbbra is ellenzi Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez, Romániát azonban támogatja (ez azonban azt jelenti, hogy Romániát is, mivel a két ország közösen nyújtotta be belépési szándékát).
Mark Rutte, holland miniszterelnök Bulgáriával szemben az emberi jogok megsértését és korrupciós ügyeket, valamint a migráció problémáját hozta fel ellenérvként, hozzátéve, hogy 50 euróért át lehet lépni a határon Törökországból Bulgáriába. Ez a megjegyzés nem aratott sikert, főként annak fényében, hogy tavaly novemberben egy bolgár határőrt lelőtt egy migráns.
Sergiu Miscoiu, a Babes-Bolyai Egyetem professzora figyelmeztetett, hogy Románia és Bulgária csatlakozásának elutasítása felerősítheti az euroszkeptikus politikai erőket, „különösen Bulgáriában, ahol az elmúlt két évben négy választást is tartottak”. Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa nemrégiben közzétette, hogy a bolgárok körében csökken a schengeni övezethez való csatlakozás támogatottsága.
Végkövetkeztetésként elmondhatjuk: a történet érdekessége az, hogy a globalista elit rendkívül erőteljes törekvése ellenére, amely az „európai integráció” elmélyítését szolgálja annak számos pillérével (Európai Unió, NATO, euró, Schengen), még mindig vannak véleménykülönbségek és/vagy ellentmondások (vagy pusztán önző érdekek?) ezen politika véghezvitelét illetően.
Az már a jövő zenéje, hogy az euroszkeptikus erők ki tudják-e használni ezt a gyenge pontot.
Kiemelt kép: Visegrád Post
A Twitter– és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
