Ma már az élet minden területét a technikai megoldások uralják. Nincs ez másképpen – egy kivétellel – a rendőrségi kényszerítő eszközök sorában sem. Ez a kivétel a járőrkutya, ami megfelelő kiképzés után megbízható, hatásos és akár önállóan is cselekedni képes „eszköz” a kutyavezető rendőr kezében. Erről a képzésről és a rendőrségi járőrkutyákkal kapcsolatos egyéb érdekességekről kérdeztük Morva László rendőr alezredest, a Dunakeszin található Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Főosztály megbízott vezetőjét és Hajdu Tamás rendőr törzszászlóst, mesterkiképzőt.
– Milyen esetben alkalmaz a rendőrség járőrkutyákat?
– A rendőrségi törvény úgy szól, hogy amikor a testi kényszer alkalmazásának lehetősége fennáll, akkor van helye szolgálati kutya alkalmazásának is. A szolgálati kutyát négyféle módon lehet alkalmazni: szájkosárral pórázon, szájkosárral póráz nélkül, szájkosár nélkül pórázon, illetve szájkosár és póráz nélkül. Az arányosság elvét betartva a kutya alkalmazásánál ezt a sorrendet kell követnünk. Az első a legenyhébb, az utolsó a legmagasabb szint. Ez utóbbira például akkor kerülhet sor, ha egy felfegyverzett elkövető elbújik egy épületben, s onnan kell előállítani és őrizetbe venni. Hangsúlyozni kell azonban, hogy egy adott helyzetet a kutyavezető és kutyája együtt oldanak meg.
Ha odáig fajul a helyzet, hogy el kell engedni a kutyát, akkor az biztos, hogy a kutya „be fog érkezni” és önállóan is elvégzi az adott feladatot, a bűnöző ártalmatlanná tételét.
A járőrkutya tehát a kényszerítőeszközök egyike a szolgálatban lévő rendőr kezében. A kényszerítőeszközök használatának sorrendjét – bár ez a sorrend a szituációhoz igazítva nem szentírás – szintén a rendőrségi törvény határozza meg. A járőrkutya az elektromos sokkoló mellett helyezkedik el ebben a sorban.
– Ezek a kutyás alkalmazások sikerre vezetnek?
– A kutya elsődleges feladata, hogy az embert megvédje. A kutya megy az első vonalban, akcióba lép – ez alatt kaphat szúrást, vagy akár lövést is -, de ezzel időt ad a kutyavezetőnek, hogy az felkészüljön egy másik kényszerítőeszköz – akár egy lőfegyver – alkalmazására. Természetesen nem szeretnénk egyetlen kutyát sem feláldozni ezekben a rendőri intézkedésekben, de az emberélet mindennél fontosabb, s ha ez csak ily módon menthető meg, akkor ezt is vállalni kell.
Sikerességét tekintve a pszichés hatása egy járőrkutyának hatalmas. Olyanról hosszú idő óta nem tudunk, hogy egy kutyával megerősített járőrt bárki is megtámadott volna. De nem is ajánlanám ezt senkinek, meggyőződésem, hogy egy közel negyven kilós, jól képzett kutyával szemben egy bűnözőnek – ha nincs nála lőfegyver – nincs sok esélye.
– Említette a felfegyverzett elkövetőt. A rendőrt golyóálló mellény védi, de mi a helyzet a kutyával?
– Léteznek védőeszközök, amelyeket a kutyák hordanak – bár szerencsére még nem tart ott a közbiztonság, hogy lövedékálló mellényben kelljen minden kutyának szolgálatba lépnie – nálunk csapatszolgálatban kapnak a kutyák a testüket védő páncélt. Ezek ütés, szúrás, vágás állóak, és jó szolgálatot tesznek azokon a tömegrendezvényeken, ahol lehet számolni dobálással, a rendőrök felé hajított tárgyakkal. Jelenleg tesztelés alatt van egy kutyák számára kifejlesztett sisak, ami az állat szemét, fülét védi bevetés közben.
– Bár jól dolgoznak mégis viszonylag kevés kutyás rendőrt látni.
– Az állampolgárok leggyakrabban a tömegrendezvények biztosításánál találkozhatnak rendőrkutyákkal. Ezeken előfordulhat az egyik legmagasabb szintű alkalmazás, amikor a szolgálati kutyákat csapatszolgálatban vetik be. A kutyák jelenléte még nem számít bevetésnek, ez inkább preventív jellegű, amikor megmutatjuk, hogy rendbontás esetén a kutya alkalmazása is benne van a rendőrség eszköztárában. Ha pedig eszkalálódik a helyzet, akkor kerülhet sor a kötelékben való alkalmazásra. Ilyenkor hat-nyolc kutya is dolgozhat együtt. Az alkalmazásuk történhet szájkosárral, de végső esetben akár szájkosár nélkül is. A kutyák együtt mozognak, egyszerre hajtják végre a kapott feladatot, együtt adnak le olyan impulzust a tömeg felé, ami elsöprő erejű.
– Ez azt jelenti, hogy vannak kutyák, akik közös képzéseken vesznek részt?
– Azt le kell szögezni, hogy egy járőrkutya alapvetően nem alkalmazandó csapatszolgálati feladatban. Ez utóbbi egy másik – egymásra épülő, magasabb – modul. Attól, hogy egy kutya alkalmas járőrkutyának, még nem biztos, hogy csapatszolgálati feladatot is el tud látni, viszont egy csapatszolgálati kutya – ezeket úgy hívjuk, hogy járőr 2 – járőrfeladat elvégzésére képes. Tehát először kiképezzük a kutyát járőrnek, majd azokat, amelyek arra alkalmasak, egy egyhónapos, speciális továbbképzés keretében alkalmassá tesszük csapatszolgálati feladatok ellátására is. A csapatszolgálati kutyáknál követelmény, hogy sem a másik „kutyakollégával,” sem a szolgálati lóval szemben semmilyen reakciót nem mutathatnak, velük teljesen közömbösnek kell lenniük.
– Szó esett az alkalmasságról. Melyek azok a fajták, amelyek a rendőrség járőrkutyaként alkalmaz?
– Jellemzően a német juhász, belga juhász, holland juhász, illetve ezek keverékei. Utóbbi alapján látható, hogy nálunk nem számít, hogy a kutya törzskönyvezett legyen. Legfontosabb a jó idegrendszer, illetve az olyan testsúly, ami adott esetben szükséges a kapott utasítás végrehajtásához. A rendőrség jellemzően szolgálati célra alkalmas egyedeket keres, hiszen egy járőrkutyának határozottságot kell sugároznia, de emellett olyan testi erővel is rendelkeznie kell, amivel el tudja látni a feladatokat.
– Vannak tehát elvárások, de honnan van utánpótlás?
– A rendőrség nem tenyészt kutyákat, hanem vásárol. De csak azokat, amelyek átmennek a mi szigorú szelekciónkon. 8-14 hónapos korban már felmérhető az állatok sajátossága, tehát elsősorban ilyen korú állatokat keresünk, de egészen négyéves korig vásárolunk kutyát, ha az minden általunk támasztott követelménynek megfelel.
A kiválasztási eljárásnak van egy meghirdetett menete, ekkor bárki hozhat hozzánk eladásra szánt kutyát. Vannak olyan szakosodott tenyésztők, akik szinte beszállítóinknak tekinthetők, bár ők nem csak a hazai, hanem a nemzetközi piacra is szállítanak állatokat.
– Mit kell tudnia annak a kutyának, amit idehoznak?
– Lehet képzett, vagy képzetlen, ez nálunk nem szempont, viszont mindenképpen rendelkeznie kell egy előszocializációval.
Minden felkínált kutyát letesztelünk, megnézzük az alaptulajdonságait. Ha ezeken a feladatokon, próbákon átmegy, akkor a saját állatkórházunkban egy alapos állatorvosi vizsgálatnak vetjük alá. Ha ott is minden rendben, akkor marad itt nálunk 25 napos megfigyelésre, ahol még alaposabban figyeljük a tulajdonságait, terhelhetőségét. Ez egy próbaidő. Ha ez alatt nem tudja hozni azt a szintet, amire nekünk szükségünk van, akkor visszaadjuk a tulajdonosának.
A feltételeink szigorúságára jellemző, hogy tavaly 48 kutyát hoztak be hozzánk, de ebből csak négyet találtunk olyannak, amelyről úgy gondoltuk, meg fogja állni a helyét.
Egyébként sokszor hiába a többszöri előzetes felmérés, még később is lehet olyan, hogy a kutya nem bírja azt az intenzív terhelést, amit itt ráteszünk és kibukik.
– A kutyás járőr másik tagja a kutyavezető rendőr. Ő mikor kerül össze a kutyával, akivel dolgozni fog.
– Mielőtt erre válaszolnék, meg kell értenünk, hogyan működik egy kutya rendszerbe állítása. A kezdet az, hogy egy területi szerv jelzi, szeretne egy kutyás járőrt a területén rendszerbe állítani, ezért kijelöli azt a személyt, akit szeretne kutyavezetőnek, s őt kéthetes elméleti képzésre – aminek anyaga többek között az etológia és a kinológia – ideküldi hozzánk. A képzés vizsgával zárul. Ha a kutyavezető azt sikeresen teljesíti, akkor kezdünk el megfelelő kutyát keresni a számára.
Ha ez is megvan, akkor az említett kiválasztás után, a 25 napos megfigyelési időszak tízedik napjától a kutya az új gazdájával ismerkedhet meg. Ám még ekkor sincs vége a kérdéseknek, ugyanis nem mindegy, hogy hogyan jön ki a jelentkező rendőr a neki szánt kutyával. A jelentkezés szigorúan önkéntes alapon kell, hogy történjen, nem lehet senkit kutyavezetőnek vezényelni. Előfordul, hogy egy kutya mással remekül működik, de valahogy a neki szánt vezetővel nem tudnak egymásra hangolódni. Ekkor mi ismét megoldást keresünk, mondjuk úgy, hogy megpróbáljuk a kutyákat és gazdákat cserélgetni. Ha viszont ez alatta két hét alatt minden stimmel köztük, akkor kezdődik a kutya és új gazdája képzése, felkészítése a kutyás járőrszolgálatra.
– Hogyan zajlik és mennyi ideig tart a képzés?
– Ennek ideje három hónap, helyszíne a Dunakeszi Kiképző Központ, ahol csoportokban zajlik a kiképzés az itteni oktató vezetésével. Ez rendkívül intenzív, minden nap reggel 8-tól délután 4-ig tart. Engedelmességi, ügyességi és őrző-védő munkát tanítunk a járőrkutyáknak. A képzés során elsősorban a végtagokra történő harapást tanítjuk – de azért képes máshová is harapni, ha szükséges – amelynek sokkal inkább sokkhatása van, mint életveszély okozás. Alapvetően az a cél, hogy a kutya „megfogja” akit kell, s amíg a vezetője be nem érkezik, ne eressze el. Ezért úgy is emlegeti a törvény, mint élet kioltására – szemben a lőfegyverrel – nem alkalmas kényszerítő eszköz. Bár egy ilyen kutya, még szájkosárban is képes eltörni egy orrcsontot, arccsontot vagy egy bordát.
A képzésnek az is része, hogy a kutya más rendőr által is kezelhető legyen, hiszen lehet olyan helyzet, amikor a kutyavezető, valami oknál fogva – például éppen megbilincseli a bűnözőt, s arra figyel – nem tudja a kutyát irányítani.
Fontos, hogy a képzéseken naprakészek maradjunk az utcán zajló eseményekkel kapcsolatban, s mivel egy új kényszerítő, az elektromos sokkoló is megjelent – és széles körben használt – a rendőrség eszközállományában, a kutyákat a képzéseken mostantól ennek a hatásaival is meg kell ismertetnünk.
– Hogyan tudják erősíteni az ember kutya közti viszonyt?
– Az összehangolódás érdekében a képzés három hónapjában már az új gazdája eteti, itatja, gondozza az állatot. Ez alatt megtanulják, hogyan kell egy szolgálati kutyát tartani. Egy járőrkutyát nem lehet úgy tartani, mint egy kedvtelésből tartott házi kedvencet. A mi kutyáinknak nem csak nagyon komoly képzésük, de rendkívül erős ösztönszintjük van, ami megfelelő tartást – ebbe beletartozik a biztonságos elzárástól kezdve a normatív etetésen át, a pihentetés módjáig sok minden – igényel. A három hónap után vizsgát tesznek a kutyák, ezután már kikerülnek élesben az életszituációkba, ellátják a feladatukat az új szolgálati helyükön.
Megjegyzendő, hogy a rendőr felel azért a kutyáért, amelyet társul kapott maga mellé. Egyrészt a kutyának van egy ára, értéke – mintha egy eszközt vett volna át a gazda – másrészt erkölcsileg, büntetőjogilag, anyagilag is felelős azért, amit a kutyája elkövet.
– Megtörtént a képzés, lezajlott a sikeres vizsga, ezzel vége is a kapcsolatnak önökkel?
– Egyáltalán nem, hiszen minden kutyának és vezetőjének évente kötelező megszerezni egy minősítést – magunk között ezt csak úgy hívjuk, hogy hozzák „műszakizni” a kutyákat – amelyen meghatározott feladatokat kell a kutyának és gazdájának megfelelő módon végrehajtaniuk. Ezen a vizsgán kívül évente van egy itteni, kéthetes kötelező továbbképzés is számukra.
A szolgálati helyükön pedig szakirányú képzés is jár – ez tulajdonképpen egy munkaidő kedvezmény – amikor a helyi kutyakiképző szervnél kötelező a kutyavezetők számára szinten tartó képzést biztosítani. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy heti három órában, ismétlő feladatok adásával kell foglalkozni a kutyával. Ezzel biztosítva vannak a képzés alapjai, amikor pedig bejönnek hozzánk képzésre, akkor nálunk valami pluszt kapnak annak függvényében, hogy a kutya és vezetője milyen fejlődésen ment át az egy év során.
De a képzéseken kívül sem hagyjuk magukra a kutyavezetőinket, bármikor felhívhatnak minket – folyamatosan csörög is a telefonunk – és igyekszünk telefonos konzultációval is segíteni a felmerülő problémák megoldását.
– Ezek szerint évről évre lehet fejlődni egy kutyának, de mennyi idős koráig tart a szolgálata?
– A rendőrségi kutyás szabályzat szerint kilenc éves koráig, ezután megy automatikusan nyugdíjba. Ha viszont még nagyon jó, és egészségileg is bírja, az engedélyünkkel ezt még egy évvel meg lehet hosszabbítani. Ez alatt az év alatt lehetősége van a kutyavezetőnek maga mellé venni egy másik kutyát, és azt is kiképezni.
– Végül az örök kétely: technika vagy kutya? Melyiket érdemes a rendőrségnek választani?
– Ahogy mondani szoktuk: a kutya is ember, minden jó és rossz tulajdonságával együtt egy élőlény. A hatalmas különbség tehát az, hogy az eszközöknek nincsenek ösztönei, s amíg a különböző érzékelések, ösztönadottságok fontosak lesznek a számunkra, addig fontosak lesznek számunkra ezek az állatok is. Egyelőre a tudomány még nem áll ott, hogy ezt kiváltsa, de én nem is szeretném, hogy ez bármikor is bekövetkezzen.
Minden kutya más egyéniség, más habitus, más jellem. A rendőr azonban nem csak egy eszközt lát benne, hanem gazdája is, a kutya pedig a családjának a része. Ezért a kapcsolatuk bensőséges, aminek része az összebújás, simogatás, sőt még az is előfordul – bár ezt senkinek nem vallják be – hogy akár együtt is alszanak. Mert bár szolgálatban a keményen dolgozó társa, magánéletben kényeztetni való, szeretett kedvence kell, hogy legyen a kutya a rendőrnek.
Tölgyesi Tibor
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
