Az alaptörvénnyel ellentétes törekvések gyanúja miatt megfigyelés alá veheti a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű pártot, a szövetségi parlament (Bundestag) legnagyobb ellenzéki erejét, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lap keddi beszámolója szerint napokon belül hivatalos döntést hozhatnak erről, szemlézi az MTI.
A tekintélyes konzervatív lap a hírportálján azt írta, hogy biztonsági körökből származó információi szerint január utolsó hetének első napjaiban döntenek az AfD ügyében. Arra lehet számítani, hogy Thomas Haldenwang, a nemzetbiztonsági szolgálat vezetője az alkotmányvédelmi szempontból gyanús esetek (Verdachtsfall) közé sorolja a pártot. Ez a besorolás azzal jár, hogy titkosszolgálati eszközökkel tanulmányozhatják az AfD szövetségi szervezetének és tartományi szervezeteinek tevékenységét, vagyis például
beépített emberek révén megfigyelhetik a tagokat és a tisztségviselőket, és lehallgathatják kommunikációjukat.
A második világháború utáni német történelemben példa nélküli fejleményt két évig tartó vizsgálat előzte meg. A BfV 2019 januárjában közölte, hogy a Németország szabad, demokratikus berendezkedése elleni esetleges törekvések feltárását célzó ellenőrzés alá vonják az AfD egészét, egyik platformját, az A szárny (Der Flügel) elnevezésű szerveződést pedig rögtön a gyanús esetek közé sorolják.
A FAZ beszámolója alapján a szolgálat szakértői a 24 hónapig tartó elemzés során arra a megállapításra jutottak, hogy a szociáldemokratákkal (SPD) kormányzó CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló
AfD egésze fenyegetést jelenthet az alaptörvény érvényesülésére,
ezért nemcsak a Der Flügel, hanem valamennyi pártszervezet folyamatos megfigyelése indokolt.
Az AfD vezetői várhatóan tiltakoznak és bírósághoz fordulnak a nemzetbiztonsági szolgálat döntése miatt. Várhatóan a többi között arra hivatkoznak majd, hogy a Der Flügelt hivatalosan feloszlatták, és megfosztották párttagságától Andreas Kalbitz-ot, az AfD Brandenburg tartományi szervezetének széles körben szélsőjobboldali beállítottságúként jellemzett volt vezetőjét.
A 2013-as alapítás idején mindenekelőtt az euróövezeti pénzügyi, és államadósság-válság kezelésének bírálatára, majd 2015-től a szövetségi kormány menekültügyi politikájának éles elutasítására, újabban pedig a koronavírus-járvány elleni védekezés kritikájára összpontosító AfD a legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson a szavazatok 12,6 százalékát szerezte meg. Országos választói támogatottsága a legutóbbi mérések szerint 7 és 11 százalék között van.
Néppártosodnak
Jörg Meuthen társelnök a párt legutóbbi, tavaly novemberi kongresszusán irányváltást sürgetett. Beszédében kiemelte, hogy meggyőződése szerint nem az eddigi „goromba, agresszív és fékevesztett” fellépés erősítése hozza meg az újabb választási sikereket. Kifejtette, hogy szerinte nagyobb fegyelmezettségre és visszafogottabb politizálásra van szükség.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
