Brüsszel: Nincs még döntés a magyar uniós pénzekről

Az Európai Bizottság az Economxnak jelezte: csak azután tudja értékelni a magyar helyreállítási terv reformjainak és beruházásainak teljesülését, hogy Magyarország benyújtja a kifizetési kérelmet a szükséges bizonyítékokkal együtt. Ez azt jelenti, hogy Brüsszelben még nincs olyan magyar bizonyítékcsomag, amely alapján meg lehetne mondani, sikerült-e minden vállalást teljesíteni – közölte az Economx.

Mint írták, „a Bizottság csak akkor tudja majd felmérni, hogy a magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv reformjai és beruházásai milyen mértékben valósultak meg, miután Magyarország szeptember végéig benyújtja az RRF-kifizetési kérelmét a kísérő bizonyítékokkal együtt”: 

közölte az Economx megkeresésére az Európai Bizottság szóvivője.

A hírportál szerint ez a mondat azért fontos, mert az RRF-program végrehajtásában két külön határidő dolgozik egymás mellett. A vállalt mérföldköveket és célokat augusztus 31-ig kellett teljesíteni, az utolsó kifizetési kérelmeket pedig szeptember 30-ig kell benyújtani. A Bizottság válasza alapján Brüsszel csak a magyar kifizetési kérelem és az ahhoz csatolt bizonyítékok beérkezése után tudja megítélni, hogy a kormány valóban teljesítette-e azokat a reformokat és beruházásokat, amelyekre az uniós pénzek lehívását alapozná.

Kiemelték, hogy az Economx azért fordult az Európai Bizottsághoz, mert továbbra sem ismert, pontosan hol tart két, nagy összegű és stratégiai jelentőségű magyar RRF-vállalás teljesítése. 

• Az egyik az AI-gigagyárakhoz és az EuroHPC számítási infrastruktúrához kapcsolódik. A magyar terv szerint a mérföldkő a Magyarország és az EuroHPC JU közötti hozzájárulási megállapodás aláírását, valamint az EuroHPC JU részére fizetendő önkéntes hozzájárulás folyósítását írja elő. A dokumentum alapján Magyarországnak 500 millió eurót kell átutalnia az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozásnak.

• A másik kérdéses pont az IRIS², vagyis az uniós biztonságos konnektivitási műholdprogram. A magyar RRF-tervben külön mérföldkő szerepel a Magyarország és az Európai Bizottság közötti hozzájárulási megállapodás aláírásáról, valamint az EU Secure Connectivity Programme-hoz kapcsolódó önkéntes hozzájárulásról. A Bizottság korábbi dokumentuma szerint az AI-gigagyárakhoz és az IRIS²-höz kapcsolódó beruházások a módosított magyar terv részét képezik – írták.

A lap emlékeztetett arra, hogy a Bizottság válasza alapján jelenleg nem az a döntő kérdés, hogy a kormány politikailag teljesítettnek tekinti-e ezeket a vállalásokat, sokkal inkább az, hogy a szeptember végéig benyújtandó kifizetési kérelemben milyen bizonyítékokkal tudja ezt alátámasztani. Az RRF-rendszerben ugyanis a kifizetés nem automatikus:

Bejelentették, kormányt is megkeresték, hogy megtudják, Magyarország benyújtotta-e már az aktuális RRF-kifizetési kérelmet és az ahhoz tartozó kísérő bizonyítékokat. Rákérdeztek arra is, hogy a kabinet álláspontja szerint teljesült-e a magyar RRF-terv 126. és 127. számú mérföldköve, különös tekintettel az EuroHPC JU-val kötendő, AI-gigagyárakhoz és EuroHPC számítási infrastruktúrához kapcsolódó megállapodásra. Arra is választ kértek, megszületett-e már a Secure Connectivity Programme-ban, illetve az IRIS² programban való magyar részvételhez szükséges megállapodás. 

Az Economx korábban számolt be arról, hogy legkorábban decemberben érkezhetnek jelentős uniós források a magyar kincstári számlára, azokat idén már nem tudják felhasználni – ez az Országgyűlés Gazdasági és Energetikai Bizottságának ülésén derült ki. Barabás Gyula államtitkár szerint a pénzt a jövőbeni hiány finanszírozására fordítanák, miközben egyelőre azt sem lehet pontosan tudni, mekkora összeg érkezhet, és Magyarország valóban lehívhatja-e az RRF-források 100 százalékát.

Kapcsolódó: