Kármán András: „Minél előbb vezethető be az euró, annál jobb Magyarországnak”

Mint írták, Kármán András pénzügyminiszter október 20-án a Reutersnek adott interjúban azt mondta, hogy a költségvetési kiigazítás akár 2032-ben lehetővé teheti az euró bevezetését. A miniszter szerint ha a hiány 2030-ra a GDP 3 százaléka alá kerül, az megnyitja az utat a 2032-es csatlakozás előtt.

„Minél előbb vezethető be az euró, annál jobb Magyarországnak”

– nyilatkozta Kármán. Hozzátette, hogy a kormány még nem tűzött ki céldátumot.

A pénzügyminiszter az interjúban hangsúlyozta, hogy

„Nem az a célunk, hogy pusztán rövid távon maximalizáljuk a hiánycsökkentést.”

A hírportál információi szerint a kormány olyan intézkedésekre törekszik, „amelyek közelebb visznek ahhoz, hogy 2030-ban 3 százalék alá csökkenjen a hiány”. Kármán szerint a bevezetés időpontját „elsősorban a hiány csökkentése fogja meghatározni”.

A lap emlékeztetett, hogy a pénteken benyújtott 2027-es költségvetési törvényjavaslat preambuluma külön bekezdésben foglalkozik az euróval.

„A fejlődés hosszabb távú záloga az euró bevezetése. A kormány célja, hogy Magyarország 2030-ra megteremtse az euró bevezetésének gazdasági és költségvetési feltételeit.”

A javaslat szerint ennek előfeltétele a hiány tartós csökkentése.

A preambulum az euró előnyeit a kamatkiadásokkal indokolja. „Ha a magyar állam 2020 és 2025 között a kelet-közép-európai euróövezeti országokéhoz hasonló kamatszinten finanszírozhatta volna magát, mintegy 9200 milliárd forintot takaríthatott volna meg – többet, mint amennyit az ország 2024-ben az oktatásra és az egészségügyre együttesen fordított” – írja a javaslat.

A költségvetés jövőre a GDP 4,9 százalékára csökkenti a hiányt az idei 7,5 százalékról. Az államadósság az idei 77,5 százalékról 77,2 százalékra mérséklődik. A Költségvetési Tanács véleménye szerint a testület „helyesnek tartja a 2027. évet követő fokozatosan csökkenő hiány- és adósságpályát”. A testület továbbra is szükségesnek tartja, hogy a hiány a GDP 3 százaléka alá csökkenjen.

A Pénzügyminisztérium októberben nyilvánosságra hozott 2027–2030-as középtávú gazdaságpolitikai és költségvetési programja szerint a hiány 2027-ben 4,9, 2028-ban 4, 2029-ben 3,4, 2030-ban 2,8 százalék lesz. Az államadósság ugyanebben az időszakban 77,2 százalékról 76,9, 76,2, majd 74,9 százalékra csökken. Az infláció a program szerint 2028-tól 2,5 százalék, ami megegyezik a jegybank szeptemberben leszállított céljával.

„Legkésőbb 2030-ig teljesítjük az eurócsatlakozás valamennyi feltételét.”

A program ugyanakkor a 2029-re és 2030-ra felvázolt, 3 százalék feletti gazdasági növekedést maga sem tekinti előrejelzésnek.

„A 2029-re és 2030-ra közzétett növekedési mutatók így gazdaságpolitikai aspirációnak tekinthetők”

– írja a minisztérium. Az ERM II (az euróövezet előszobájaként szolgáló árfolyam-mechanizmus – a szerk.) és a 2032-es év a programban nem szerepel.

Mint azt a lap megírta, az euró bevezetéséhez öt maastrichti feltételt kell teljesíteni. A költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, az államadósság a 60 százalékot, illetve ha meghaladja, kielégítő ütemben kell csökkennie. Az infláció és a hosszú lejáratú kamatok nem lehetnek sokkal magasabbak a három legjobban teljesítő uniós ország átlagánál. Az ország pénzének emellett legalább két évet kell eltöltenie az ERM II árfolyam-mechanizmusban, súlyos feszültségek nélkül.

A két év és a hiánycél együtt adja ki 2032-t

Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank konvergenciajelentése mindig a legutóbbi lezárt év hiányát vizsgálja. Ha a hiány 2030-ban 3 százalék alá kerül, ezt a 2031-es értékelés tudja figyelembe venni, és a bevezetés legkorábban 2032. január 1-jén történhet meg. Horvátország példája ezt a menetet mutatja. A horvát kuna 2020 júliusában lépett az ERM II-be, a konvergenciajelentés 2022 júniusában született meg, és az ország 2023. január 1-jén vezette be az eurót.

Kapcsolódók: