A követeléskezelők módszere: végeérhetetlen jogi tortúrákba kergetni az adósokat

Másfél évtizede jár bíróságról bíróságra Dunai József és neje egy 2007-es devizahitel bedőlése, de legfőképpen a követeléskezelő gátlástalan húzásai miatt, amelyek következtében kilakoltatással, sőt rendőrségi eljárással is sújtották őket a hivatali, hatósági és rendőrségi összejátszások, félrenézések, valamint a bírói hatalmaskodás miatt.

A házaspár fia egyedüli adósként vett fel szabad felhasználású devizahitelt, egyedül írta alá a kötelezettségvállaló nyilatkozatot. A szülők, mint dologi adósok, zálogkötelezettek szerepeltek a kölcsönszerződésben; csak a jelzálogszerződést írták alá, a kötelezettségvállaló nyilatkozatot nem. A jelzálogjogot a bank a szülők ingatlanára terhelte. Miután a megháromszorozódott törlesztőrészletet az adós nem tudta fizetni, a bank 2009-ben felmondta a szerződést, és az Intrum Zrt. követeléskezelőnek eladta a követelést.

A végrehajtó az adós életében elárverezte az ingatlant 2019-ben úgy, hogy nem értesítette az adóst az árverési hirdetményről, illetve nem értesítette arról sem, hogy az árverési jegyzőkönyv alá lett írva a Lakóingatlan-Forgalmazó Kft. részéről. Nem mellesleg ez a kft. az Intrum Zrt. cége. „A végrehajtó megakadályozta ezzel a tettével, hogy határidőn belül élhessünk jogainkkal, és kifogást nyújtsunk be” – mondta Dunai Józsefné.

Az adós a jegyzőkönyv aláírását követően másfél hétre tragikusan elhunyt. Az árverés és az árverési jegyzőkönyv ellen a szülők mint jelzálogkötelezettek tettek kifogást, amely a mai napig nem emelkedett jogerőre.

Ennek ellenére dr. Ollári Zoltán önálló bírósági végrehajtó a szülők háta mögött, a tudtuk nélkül, 2021-ben átíratta a Lakóingatlan-Forgalmazó Kft. nevére a szülők ingatlantulajdonát – ráadásul jogerős határozat nélkül –, akik végül 2023-ban kilakoltatták a házaspárt, jóllehet közben javában folyt a per a devizaszerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában.

A devizaszerződésről végül a Kúria közbenső ítéletében, 2026 januárjában kimondta, hogy érvénytelen.

Ez azt jelenti, hogy a szerződés semmis, így úgy kell tekinteni, mintha az elhunyt adós meg sem kötötte volna azt a bankkal. A bank tehát el sem adhatta volna a követeléskezelőnek.

Semmis szerződés esetén a törvény az eredeti állapot helyreállítását írja elő, 

vagyis az ingatlan nem a Lakóingatlan-Forgalmazó Kft.-é, és nem is azé az új tulajdonosé, akinek időközben a kft. eladta, hanem az eredeti, időközben elhunyt tulajdonos örököseié, a szülőké – mondta el dr. Kocsisné dr. László Ildikó, a család ügyvédje.

A kilakoltatást a család nem vette tudomásul, az akkor még üresen álló ingatlanba visszaköltözött, ezért a kft. a biztonsági embereivel utcára tette a házaspárt, és feljelentette őket, hogy önkényes lakásfoglalók. 2025 májusában a Pesti Központi Kerületi Bíróság Szabálysértési Bírósága jogerős határozatában megállapította, hogy a szülők nem önkényes lakásfoglalók, és a jövőre nézve sem lesznek azok.

A végrehajtó ellen büntetőeljárást is indított a család, folyik a nyomozás a gazdasági bűnügyekkel foglalkozó ügyészség felügyelete alatt.

Az új tulajdonos jóhiszemű vásárlását a Dunai házaspár egyébként kétségbe vonja, mert a felbukkanásakor tájékoztatták őt, hogy az ingatlan tulajdonjoga per tárgya. A vásárló mégis megvette az ingatlant, sőt csokot és jelzálogkölcsönt is vett fel rá, holott a szülők és lányuk lakcímkártyája a mai napig oda szól. Az új vásárló a lakcímkártyákat is fiktiváltatta, amely döntés ellen a családnak pert kellett indítania a kormányhivatallal szemben, a lakcímkártyájuk érvényessé nyilvánítása érdekében.

Ezt a tárgyalást a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma október 20-án felfüggesztette, várva a Kúria által az első fokra visszautalt, érvénytelenné nyilvánított szerződés jogkövetkezményeinek megállapítása tárgyában meghozandó jogerős ítéletre.

Kapcsolódók: