Devizaügy: Ha a bankokkal és a követeléskezelőkkel egyeztet a minisztérium, a devizakárosultakkal miért nem?

Miközben az Igazságügyi Minisztériumban állítólag készítik elő a legalább másfél-kétmillió embert érintő devizás kártalanítási jogszabályokat, az érintett, sok tízezres online közösségi csoportokban jelzik, hogy a devizásokat még senki sem hívta meg ezekre az előkészítő tárgyalásokra. A minisztérium kizárólag a bankokkal és követeléskezelőkkel egyeztet. 

A követeléskezelők pár napja konferenciát is szerveztek, olyan magas belépti díjjal, hogy oda a minden fillérjüket törlesztésre fordító devizások véletlenül se juthassanak be. 

A konferencián az évi tíz- és százmilliárdos hasznot elkönyvelő faktorcégek egyként jogállamiságért kiáltottak, az állam védelmét követelték. 

Veszélyben érzik a profitjukat attól a lehetőségtől, hogy az állam esetleg a kifosztott devizások érdekében, és az elmúlt években meghozott uniós döntésekkel összhangban (C-565/23, C-630/23, C-679/24, C-761/24), a készülő DH9-es törvényben érvénytelennek jelenti ki a kétezres években milliószámra megkötött devizás szerződéseket.

A követeléskezelők és a bankok szerint, ha így lenne, akkor is az államnak kell viselnie a felelősséget az ő törvénytelen üzleti gyakorlatuk miatt. 

Vagyis fizesse meg a devizások kárát az állam, azaz a devizások maguk és a többi magyar, de semmiképp sem ők, akik húsz évig jogtalanul húzták a devizahitelezés hasznát?! 

Az európai bírósági döntések és persze a magyar jog szerint is az érvénytelen szerződés semmis. Úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna, tehát a kapott kölcsönösszegen felül minden visszajár az adósnak: a kamatok és költségek, díjak. És persze az érvénytelen szerződések, a valós devizakereskedést nem folytató, indexálási mechanizmussal három-, négy-, ötszörösére emelt,

megfizethetetlenné vált törlesztőrészletek következtében végrehajtott, elárverezett ingatlanok és nagy értékű ingóságok (például az autók, munkagépek) is visszajárnak – legalább az értékük –,

ha már magát az ingatlant vagy autót nem is lehet visszaszármaztatni az eredeti tulajdonosához. 

Az indexálás, vagyis a vételi és eladási árakkal való manipulálás egyébként a kölcsön jogi fogalomrendszerébe nem is illett bele már a kezdetekkor sem, ezért 

annyi felelőssége valóban megállapítható az államnak, hogy észlelnie kellett volna a hamisságot, és nem lett volna szabad engedélyeznie a devizatrükköt a forintos kölcsönszerződésekben.

A Magyar Nemzeti Bank azonban jó hasznot húzott az ügyletekből, ezért szemet hunyt, ahogy a PSZÁF és a Legfelsőbb Bíróság is. 

Azonban az évek múlásával a társadalmi csőd, a magyarok kifosztása tömegméretűvé vált, és tovább már nem lehetett egyedi esetekként tekinteni a velejéig erkölcstelen banki hitelezési, követeléskezelési és végrehajtói maffiatevékenységre.

A 2010-es években előbb a végrehajtások, kilakoltatások száma nőtt százezressé, aztán 2015-től a forintosítás szedte tovább áldozatait.

Mintegy hétszázezren 2012-ben végtörlesztettek, szintén emelt indexárfolyamon, a kölcsön dupláját megfizetve, és sok százezren még ma is törlesztik a már többszörösen megfizetett kölcsönt.

A devizások kártalanítása nem várathat tovább magára. A végrehajtói rendszer nonprofittá tétele helyes cél, de nem pótolja a devizások kártalanítását. 

Az EU-s irányelveknek és a magyar törvényeknek is megfelelően végre meg kell kezdeni a devizásoknak szóló igazságszolgáltatást. A bankokat, a követeléskezelőket és a végrehajtókat törvényileg kötelezni kell az elszámolásra az ügyfeleik, egykori ügyfeleik felé: meg kell állapítani és ki kell fizetni a tőkén felül megfizetett összegeket.

2015-ben, a forintosításkor ezt pár hónap alatt meg tudták tenni a bankok, tehát most sem lehet ördöngösség a feladat végrehajtása.

Dr. Görög Márta igazságügyi miniszter hívja be egyeztetésre, hallgassa meg a devizások képviselőit, 

a legnagyobb fogyasztóvédelmi szervezeteket – mint például a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesületét, az Adóskamarát, a Fehér Kéményseprőket –, és az ügy legismertebb ügyvédi és civil képviselőit: dr. Marczingós Lászlót, dr. Ölveczky Istvánt, dr. Kriston Istvánt, Horváth Tündét, Pillmayer Andrást. 

Egy ilyen találkozót még a héten meg lehetne szervezni, a devizások mindent eldobva mennének a hívásra. Várjuk az Igazságügyi Minisztérium jelentkezését!

Kapcsolódók: