Pósfai elvenné az önkormányzatok utolsó fegyverét a rossz rendőri vezetők ellen

A Tisza-kormány rendészeti törvénycsomagja néhány sorral kiírná a rendőrségi törvényből azt a jogot, amellyel a települések képviselő-testületei eddig számon kérhették a helyi rendőrkapitányt. Az elutasított beszámolóból ma kötelező vizsgálat és kötelező intézkedés következhet, a tervezet szerint viszont a kapitány ezentúl csak akkor áll a testület elé, ha hívják, és amit mond, azt legfeljebb tudomásul lehet venni. A Belügyminisztérium mindezt úgy kommunikálja, hogy erősítené az önkormányzatok együttműködését a rendészeti területen.

Tű a szénakazalban: fontos változás bújik meg a 74 oldalas törvénytervezetben

Pósfai Gábor belügyminiszter, a Tisza Párt korábbi operatív igazgatója szerda késő este jelentette be a Facebook-oldalán, hogy társadalmi egyeztetésre bocsátják az „egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról” szóló csomagot, amelyről november 12-ig lehet véleményt küldeni. A 74 oldalas tervezet több tucat törvényhez nyúl hozzá, a sajtó pedig főleg a szembetűnő elemeit emelte ki: több szabadságot a rendvédelmi dolgozóknak, 60 napig megőrzött rendőrségi felvételeket, a vendégbefektetői vízum kivezetését.

A miniszteri összefoglalóban szerepel egy félmondat is arról, hogy erősítenék az önkormányzatok együttműködését a rendészeti területen. Aki azonban elolvassa a tervezetet, egészen mást talál. A javaslatcsomag a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) nyolcadik paragrafusának (4)–(6) bekezdését cserélné le teljes egészében. A jelenleg hatályos szöveg szerint a rendőrkapitány vagy kijelölt helyettese évente beszámol a település képviselő-testületének a közbiztonság helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az ezzel kapcsolatos feladatokról, a megyei önkormányzat felkérésére pedig a rendőrfőkapitány vagy helyettese számol be. A beszámoló tehát kötelező, és a testület szavaz róla.

Ha a testület nemet mond, annak súlya van

A mostani szabályozás ereje az (5) bekezdésben rejlik. Ha a beszámolót a kapitányság területén működő települési önkormányzatok többsége vagy a megyei (fővárosi) önkormányzat nem fogadja el, három hónapon belül újabb beszámolót kell tartani. Ismételt elutasítás esetén a települések többsége a megyei rendőrfőkapitányhoz, a megyei közgyűlés pedig az országos rendőrfőkapitányhoz fordulhat. Ilyenkor a rendőri vezetésnek kötelessége átfogó vizsgálatot tartani, amely az önkormányzatok által meghatározott kérdésekre is kiterjed, és amelynek keretében meg kell vizsgálni az érintett rendőri vezető felelősségét és alkalmasságát. Az eredményről az önkormányzatokat tájékoztatni kell, a főkapitány pedig köteles megtenni a vizsgálat szerint szükséges szolgálatszervezési, szervezeti, személyi és belső irányítási intézkedéseket.

Egy kistelepülés polgármestere vagy egy városi képviselő-testület számára eddig ez volt az egyik legerősebb eszköz a helyi rendőrséggel szembeni kifogások felterjesztésére. Nem rendelkezhet a rendőrség felett, nem nevezhet ki és nem menthet fel senkit, de el tudja érni, hogy a felsőbb rendőri vezetésnek érdemben foglalkoznia kelljen azzal, ha egy városban nincs rend. A hatályos törvény ráadásul azt is előírja, hogy a rendőrség a beszámolón kívül is tájékoztassa az önkormányzatot, ha a lakosság széles körét érintő rendőri intézkedést tervez, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az intézkedés eredményességét.

Beszámolóból tájékoztatás, kötelezettségből lehetőség, következményekből semmi

A tervezet szerinti új (4) bekezdés első ránézésre hasonlóan hangzik, a lényeg azonban a szóhasználatban rejlik. A rendőrkapitány a képviselő-testületet „annak felkérésére” évente „tájékoztatja” a közbiztonság helyzetéről, a megtett intézkedésekről, és ezentúl a határrend, a határőrizet és a határforgalom alakulásáról is. Az új (5) bekezdés a határrendészeti kirendeltségek vezetőire, az új (6) a rendőrfőkapitányokra mondja ki ugyanezt, szintén kizárólag felkérésre.

A beszámolóból így tájékoztatás lesz, a kötelezettségből lehetőség. Egy tájékoztatót nem lehet elfogadni vagy elutasítani, legfeljebb tudomásul venni. Eltűnik az elutasítást követő három hónapon belüli újabb beszámoló, a felsőbb szintre fordulás joga, a rendőri vezető felelősségének és alkalmasságának kötelező vizsgálata, valamint a vizsgálatot követő kötelező intézkedés.

Mivel a régi (6) bekezdés helyére is új szöveg kerül, megszűnne a lakosság széles körét érintő rendőri akciókról szóló előzetes tájékoztatási kötelezettség is.

Indoklást hiába keresünk. A tervezet bevezetője a rendőrségi törvény módosításáról mindössze annyit mond, hogy célja „a jogszabály gyakorlati alkalmazása során felmerült tapasztalatoknak megfelelő pontosítások beépítése”.

Pont akkor, amikor élni kezdtek vele

Az elutasítás joga sokáig papíron létezett inkább. A gyöngyösi rendőrkapitány 2024-ben egy helyi lapnak azt mondta, harminc év szolgálat alatt egyszer sem fordult elő, hogy ne fogadták volna el a beszámolójukat, mielőtt a gyöngyösi testület ezt meg nem tette. A nemzeti oldal képviselői azonban már évek óta szorgalmazzák, hogy a testületek bátrabban mondjanak nemet.

Orosházán 2023-ban a Mi Hazánk helyi elnöke, Nagy Zsolt hibának nevezte, hogy az akkor kormányon lévő Fidesz és a balliberális ellenzék közösen szavazta meg a közbiztonsági beszámolót, miközben a lopások és betörések száma több mint húsz százalékkal nőtt; szerinte az elutasítással erős üzenetet lehetett volna küldeni a belügyminiszternek.

Pécsett Varga Tamás, a Mi Hazánk önkormányzati képviselője egyedüliként szavazott nemmel a 2024-es beszámolóra, holott tizenhat százalékkal nőtt a bűncselekmények száma, és a 2025-ös beszámolót is elutasította, mert szerinte Pécsett nincs rend.

A legfrissebb eset alig egy hete történt. Ózd képviselő-testülete október végén mind a 15 jelenlévő tag szavazatával elutasította a rendőrség 2025-ös beszámolóját, hangsúlyozva, hogy a döntés nem a helyi rendőrök ellen szól: a város több létszámot, jobb eszközöket és nagyobb utcai jelenlétet szeretne elérni, a határozatba pedig azt írták, hogy újabb jelentések és intézkedési tervek helyett valódi támogatást várnak.

Együttműködés Pósfai módra

Pósfai Gábor a miniszteri meghallgatásán még arról beszélt, hogy a magyar államnak vissza kell szereznie az emberek bizalmát. Nehéz ezt összeegyeztetni azzal, hogy a választott helyi testületek az új szabályok mellett csak meghallgathatják a rendőrséget, de számon nem kérhetik. Az önkormányzatoknak a rendőrkapitányság vezetőjének kinevezése előtt továbbra is joguk lesz véleményt mondani, ez azonban nem köti a kinevezőt, és utólag semmit nem kényszerít ki.

A tervezet záró rendelkezései is kimondják, hogy a rendőrségi törvényt érintő 5–8. paragrafusok sarkalatosnak minősülnek, ami azt jelenti, hogy kétharmados többség kell az elfogadásához – bár a tiszás kétharmad mellett sejthetjük, mi lesz a parlamenti határozat. A polgármestereknek, képviselő-testületeknek és mindazoknak, akik a javaslatcsomaggal nem értenek egyet, november 12-ig van lehetőségük arra, hogy a kormány honlapján elérhető társadalmi egyeztetésen jelezzék: nem kérnek abból az együttműködésből, amelyben a városvezetésnek csak a hallgatás jut. A jelen cikkben tárgyalt módosítások 2027. január 1-jén lépnének hatályba, a kormánynak tehát van ideje meggondolni magát, ha elég hangos a tiltakozás.

Kapcsolódók: