Az elnökválasztási kampány utolsó hétvégéje következik az USA-ban. Magyar idő szerint november 3-án kedden éjszaka fogja többszáz millió amerikai leadni a szavazatát. Ebben a cikkben a legalapvetőbb információkat vesszük át, amit pár nappal a sorsdöntő szavazás előtt tudni érdemes. Esélylatolgatásra is sor kerül, ehhez pedig a közismert bet365.com számaival fogunk dolgozni.
Már a felvezetés sem tűpontos, hiszen több államban javában zajlik a szavazás, illetve levélben is lehet szavazni, a világ bármely pontjáról. Ja, és nem elnököt, hanem elektorokat választanak, de ezen kívül minden oké.
Az Egyesült Államokban nem az egész országban leadott szavazatokat összeadva döntik el, ki nyerte az elnökválasztást. Erre egy egyedi módszert alkalmaznak, az elektori rendszert.
Mi az az elektori rendszer?
Az első dolog, amit észben kell tartani, hogy az Amerikai Egyesült Államok – ahogy a neve is mutatja – valójában több, egészen pontosan 50 állam szövetsége (plusz a főváros, Washington DC). Arról pedig, hogy ki legyen az amerikai elnök, az államok döntenek.
A választók valójában arról szavaznak, hogy saját államuk melyik jelöltet támogassa.
Minden egyes államnak adott mennyiségű szavazata van, ez az elektori szavazat. Összesen 538 elektori szavazaton osztoznak a jelöltek, és az lesz a győztes, aki ezeknek több mint a felét megszerzi, azaz legalább 270-et.
Előfordulhat, hogy az elektor nem úgy szavaz, ahogy a választók?
Igen és nem.
Az amerikai alkotmány és a szövetségi törvények nem határozzák meg, hogy az elektoroknak kötelező lenne követniük a nép akaratát, és csak arra a jelöltre adhatják le voksukat, aki megnyerte a választást. Ezt az egyes államok törvényei szabályozzák: 33 államban kötelezik az elektorokat, hogy a választási győztesre szavazzanak, de csak 14-ben számít semmisnek egy renegát elektor szavazata, és cserélik le őt egy másik emberre.
Bár a kérdés nincsen szabályozva, az elektorok szavazása gyakorlatilag csak formalitás, nagyon ritkán szokott előfordulni, hogy ne tartsák tiszteletben a választók döntését. Az amerikai történelem során az elektorok több mint 99 százaléka a választási eredmények alapján szavazott, és a második világháború után pedig már szinte alig volt példa arra, hogy valaki kiszavazzon. És akkor is csak egy-egy elektor ment szembe a népakarattal, és annak semmi hatása nem volt a végeredményre.
Nem kell több szavazatot kapni a győzelemhez az ellenfélnél.
Ez pedig, azért lehetséges, mert az elektorok államonként a győztes mindent visz elve alapján szavaznak, így könnyen megeshet, hogy az lesz az elnök, aki kevesebb szavazatot kapott, Donald Trump megválasztásakor pontosan ez történt.
Még egyszerűbb, ha egy ping-pong meccsre gondolunk, ahol 2 nyert szettre van szükség a mérkőzés megnyeréséhez.
Ekkor előfordulhat, hogy az egyik játékos 16:21 arányban elveszít egy szettet, a másik kettőt pedig 21:19, 21:19 arányban megnyeri. Így kevesebb szerzett ponttal is győztesen jön ki a mérkőzésből.
Egészen biztos, hogy Joe Biden fog több szavazatot kapni a szavazópolgáróktól.
Ez azonban korántsem jelent győzelmet, pontosan a fentiek miatt. A fogadóirodák többsége, így a bet365 is 1.16 szoros pénzt fizet , ha Biden kap több szavazatot, és 4.50-re teszik Trump szavazattöbbségét.
Ha pedig a kérdést úgy tesszük fel, hogy:
Ki lesz az USA következő elnöke?
Joe Biden: 1.50
Donald Trump: 2.70
Első ránézésre ez megnyugtató Biden siker a demokratáknak, ugyanakkor érdemes szemügyre venni az aránypárt mégegyszer. A független jelöltek kihagyásával elmondható, hogy 10 választásból 4-szer egészen biztosan Trump nyer.
Ez tehát azt jelenti, hogy amennyiben 10 alkalommal kockagurítás szerűen megismételnék a választást, akkor 4 alkalommal a jelenlegi elnök Donald Trump nyerne.
Ez pedig soha nem látott, szoros versenyt vetít előre, ahol nüanszokon, 1-1 államon is múlhat a végső siker.
Melyek ezek az államok?
Választási szempontbúl az USA 52 tagállamból áll. Ezeket 3 csoportra szokták sorolni, figyelembe véve a várható eredményt. A várható eredményt sokféleképpen lehet jelezni. Fontos a megelőző választási adatok elemzése, másrészt pedig az állam gazdasági, társadalmi, szociológiai, mutatói is irányadóak lehetnek. Emellett érdemes a pártok kampányköltéseit is megnézni, hiszen az erőforrásokat a szorosabb körzetekre koncentrálják. Ennek megfelelően a három kategória, a bázis tagállam, az ingadozó tagállam és a csatatér tagállam.
A bázis tagállam: Ezekben az államokban kis túlzással már most meg lehet mondani, nem csak a keddi, de a 2024-es, vagy akár a 2028-as eredményt is. Jellemzően itt jóval mérsékeltebb a kampány, hiszen csak a győztes számít, a vesztes félnek tuladonképpen egy szavazatot sem érdeke szerezni, legalábbis a választási matek szempontjából. Presztízs-szempontok, egyéni ambíciók természetesen létezhetnek. A pártok ezekben az államokban jelentős kampányt nem folytatnak, az aktivistáikat számos esetben átcsoportosítják az ingadozó, vagy a csatatér államokba. Mindkét párt bőven rendelkezik ilyen bázis tagállammal. Ezek a számok az adott államban való elektorok megszerzésének (az állam megnyerésének) esélyét mutatják.
Colorado állam:
Republikánusok: 7.50
Demokraták: 1.071
Idaho állam :
Republikánusok : 1.005
Demokraták : 17.00
Az ingadozó államokban már csak jó eséllyel lehet tippelni a győztesre, ezeken a helyeken sokkal kiélezettebb a küzdelem, de azért valamelyik oldalra lehet mondani, hogy esélyesebb. Itt a közvélemény kutató cégeknek van nagy szerepe, hiszen el is tudja altatni a politikusokat és a szavazókat is egy-egy ügyes, manipulált, esetleg hamisított kutatás publikálásával. 15 ingadozó államból 5-ben az előzetesen esélytelenebb nyer! Az esélyek érzékeltetésére újabb két példával jövünk.
Texas állam:
Republikánusok : 1.33
Demokraták : 3.25
Wisconsin állam:
Republikánusok : 3.25
Demokraták : 1.33
A csatatér államokban a félidős választásoknak is köszönhetően gyakorlatilag a választások után sem állítják le a napi operatív kampányt, hiszen az erőviszonyok annyira szorosak, hogy a következő kampányidőszak azonnal a választások után kezdetét veszi. Lényegében ezekben a csatatér államokban dől el a választás. A csatatér államokban soha nem lehet megjósolni, hogy mi lesz az eredmény, ugyanis itt egyszerre több ezer kutatás és kampányesemény zajlik, ennek következtében óráról órára változhat az elöl álló elnökjelölt személye. A közzétett kutatások, hírek is gyakran valótlanok, ugyanis mire megjelennek, addigra már nem is aktuálisak. A csatatér államok közül is azok a legfontosabbak, amelyek a legtöbb elektorral bírnak, ezeket szuper-csatatér államoknak hívjuk.
North Carolina állam:
Republikánusok : 2.00
Demokraták : 1.72
Florida állam:
Republikánusok : 1.66
Demokraták : 2.10
Ezek alapján kijelenthető, hogy jelenleg október 30-án Joe Biden győzelme tűnik valamivel valószínűbbnek, ugyanakkor gyorsan hozzá kell tenni, hogy 4 évvel ezelőtt ugyanebben a szakaszban szintén a demokrata aspiráns Hillary Clinton volt az esélyesebb ráadásul jóval több ponttal, mint a végső győztes Donald Trump. Az viszont már most 100%, hogy a Magyar Jelenen be fogunk számolni az eredményről, érdemes lesz ránk kattintani.
(Faragó Dániel – magyarjelen.hu)
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
