Elnézve a sok képmutató liberális hisztijét pár lefóliázott könyv miatt, jó pár kérdés megfogalmazódott bennem. Például: hol voltatok akkor, mikor a Gede Testvérek könyvkiadó két tulajdonosára (méghozzá a szélsőliberális SZDSZ feljelentése nyomán) rárúgta az ajtót a rendőrség, a testvérpárt pedig bíróság elé állították, mert olyan könyveket merészeltek kiadni, melyek bizonyos történelmi korszakokat más megvilágításból közelítenek meg? Illetve olyan filmeket vetítettek egy ház pincéjében, ami a jogalkotók szerint kimeríti a “közösség elleni igaztás” fogalmát.
Hol volt akkor a jog a “kritikus gondolkodásra”? Akkor miért nem bízhattuk a nézőre, hogy véleményt alkosson? Miért kell filmeket és könyveket úgy betiltani, hogy a megtekintését is büntessék? Mitől félnek a máskor a “virágozzék minden virág” hazugsága mögé bújó propagandisták? Azt állítják, egy könyvtől vagy rajzfilmtől senki sem lesz homoszexuális, ezért a befolyásolható korban lévő gyerekeket nyugodtan el lehet árasztani homoszexuális és “sokszínű” propagandával, ám bizonyos filmek és könyvek annyira “veszélyesek”, hogy azokat még felnőtt emberek sem tekinthetik meg? Akkor ez most hogy van?
Ráadásul a Gede testvérek esetében önkéntes vetítésről beszélünk felnőtt, cselekvőképes emberek részvételével, nem pedig kiskorúakról, főleg nem iskolákba és óvodákba nyomuló transzvesztiták részvételével. Akkor mégis felállva tapsoltak a cenzúrának. Sőt, nem is a cenzúrának, a rendőrségi razziának és a bírósági eljárás megindításának!
De ha már könyvesboltok. Az sem zavarja derék szabadelvűinket, hogy bizonyos szerzők (példának okáért Marschalkó Lajos és Fiala Ferenc) gyakorlatilag száműzve vannak a könyvesboltok polcairól. És meggyőződésem, hogy ezen liberálisok lennének a leghangosabbak, ha a “feketelistás” írók művei egyik napról a másikra végre elérhetővé válnának a nagyközönség számára. Ahogyan annakidején is ők “lármáztak” a leghangosabban, amiért Wass Albert bekerült a nemzeti alaptantervbe. Transzvesztiták, homokos propagandisták, szélsőliberális vagy kommunista felforgatók, az rendben van, de Wass Albert? Az felháborító!
Mert ez az ő szólásszabadságuk: amivel egyetértenek, azt le kell tolni mindenki torkán, ami viszont szembemegy az ő beteg világnézetükkel, azt a cenzúra minden eszközével el kell hallgattatni. A legjobb sunyi módon kiszorítani a piacról, majd mutatóba kitenni egy-két kóserkonzervatív szerencsétlent, akire lehet hivatkozni, hogy “látjátok, van itt alternatíva, kéremszépen. Meg szabadpiac”.
Most senki nem áll bíróság elé, senkit nem lehetetlenítenek el, és a szánalmas propagandakiáltványokból se raknak máglyát (noha indokolt lenne). Mégis valahogy most “tombol a fasizmus”. Most a sok homokos és külföldről pénzelt lobbista nem győz arccal-névvel pózolni Facebookon, Twitteren, Instán, hogy mekkora “elnyomás van”, meg hogy “üldözik” őket. Mert hát ugye a fasizmus arról híres, hogy elnézi, ha az általa nem kedvelt csoportok nyíltan hergelnek az állam ellen, és azzal büszkélkednek, mikor hogyan szegik meg a törvényeket, melyeket az állam érvényesíteni képtelen… Dehát ezeket sohasem az igazság érdekelte, csak a “lármázás”, a “lármázás”, és a még hangosabb “lármázás”. A média által megvezetett sok viráglelkű liberális meg együtt szörnyülködik velük, hogy el vannak nyomva szegények… Ugyanazok kiáltanak elnyomást és cenzúrát, akik a mai napig megmondják, mi jelenhet meg és mi nem. Mi elfogadott és mi nem. Kinek lesz médiafelülete és kit kell agyonhallgatni. De az ugyebár nem cenzúra, hanem a “szólásszabadság egészséges fékei”. Liberális, képmutató a neved!
Gyebnár Dávid
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
