Az étterem visszavág
(Avagy a koronavírus miatti lezárások gazdasági következményei.)
Az éttermekben, kávézókban, kocsmákban és szállodákban korábban dolgozó több ezer munkavállaló, akinek folyamatosan fizetnie kell a rezsit és meg kell élnie, már bizonyára más területen vállalt munkát. A megélhetést ugyanis folyamatosan biztosítania kell, fizetni a lakhatást, a rezsit, nevelni a gyermekeket.
Ebből én arra következtetek, hogy hiába nyithatnak ki valamikor ezek a helyek, hosszú időbe fog telni, mire újra lesz elegendő megfelelő végzettségű és gyakorlatú szakember az ágazatban.
Majd 3-6 hónap múlva esetleg visszatérnek a korábbi munkájukhoz, ha biztosítva látják, hogy NEM LESZ további bezárás!
Persze azok a vállalkozók, akik nyakán ott maradt a sok tíz vagy százezer forint értékű áru, (aminek lejárt a szavatossága), akiktől a bérleti díjat ugyanúgy követelik a bérbeadók, akiknek a saját megélhetésük is megoldhatatlanná vált, azok nem fognak egyhamar újra kinyitni.
Ők is megvárják, hogy elmúljon a „vírusveszély”.
Akik eddig étterembe, kávézóba jártak, azok sem fognak azonnal visszaszokni ezekre a helyekre.
Az éttermek nem csak munkahelyet jelentettek, hanem komoly mennyiségű alapanyag és félkész élelmiszer felvevő piacának is számítottak.
Emiatt az előállítók és a forgalmazók vagy az árak emelésére kényszerülnek, vagy a vállalkozás felszámolására. Ez és az árak emelkedése olyan spirált indíthat, ami teljes gazdasági csődhöz vezethet.
Amennyiben az élelmiszer és egyéb alapvető dolgok nem lesznek elérhetőek a vállalkozások számára, akkor az „újranyitás” lehetősége is elszáll.
A legrosszabb esetben a II. világháború utánihoz hasonló állapotból kell újra felépíteni a teljes gazdasági infrastruktúrát.
Már karácsony környékén érezhető volt, hogy a vásárlási kedv sokkal alacsonyabb, mint a korábbi években. Most, hogy a konkrét számok is napvilágot láttak, 50-70%-os visszaesés látszik. Így már érthető, hogy miért vonul ki több üzletlánc a plázákból.
A kisebb településeken élők miért izgulnának egy ilyen hír miatt?
A korábbi butikok, amelyek a városok központi utcáiban voltak, azok most jellemzően e plázákban vannak. A pláza viszont csak akkor tud működni, ha elég nyereséget termel. Ehhez pedig sok-sok vásárló kell. Miután az éttermek bezártak és egyre kevesebb a vásárló, most a többi üzlet sem tudja kigazdálkodni a tetemes bérleti díjat, miközben egyébként is sújtotta őket az 50-70%-os visszaesés.
Az eladások visszaesése pedig a gyártásra lesz negatív hatással, ami további munkahelyek megszűnéséhez vezet. A bérek értékének csökkenését viszont nem fogják tolerálni a dolgozók, hiszen SENKI nem hajlandó a megélhetéshez szükségesnél kevesebbért dolgozni. Az a világ már elmúlt.
Nyugdíjak?
Mivel az idősek ellátása alapvetően az aktív dolgozók befizetéseiből történik, ezért a fent említett recesszió esetén –bevétel hiányában – a nyugdíjak emelésére sem lesz lehetősége a kormánynak. Egyiknek sem! Hiába ígéri ezt meg bármelyik. Pedig a választások közeledtével ez is egyre többször kerül majd előtérbe. Mármint, hogy ki tud nagyobbat ígérni a nyugdíjasoknak.
Mi a megoldás?
Nem csak az éttermeket és az egyéb bezárt helyeket kell újra kinyitni, de garantálni kell, hogy
„SEMMILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT NEM FOGJÁK ŐKET ÚJRA BEZÁRNI”!
Az összes adót és járulékot el kell engedni a ténylegesen érintett vállalkozások számára, visszamenőlegesen a zárlat végéig. Újraindulási támogatást kell biztosítani, vissza nem térítendő formában, szakemberek és az érintettek bevonásával.
Juhász József
fotó:etterem.hu
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
