Megjelent a Hazajáró című honismereti turisztikai magazinműsor harmadik képeskönyve

Megjelent a Hazajáró című honismereti turisztikai magazinműsor harmadik képeskönyve, amely a Hazajáró végtelen útjának egy-egy elkapott pillanatát örökíti meg. A Hazajáró album bemutatóját és a 2022-es Hazajáró Kupa díjátadóját tartották csütörtök este a Magyarországi Kárpát Egyesület budapesti székhelyén. Az album a Kárpát-medence 33 tájegységére kalauzolja el az olvasót, a műsor harmadik évadának a Magas-Tátrától a Hagymás-hegységig tartó epizódjain kíséri végig a stábot. A könyvbemutatón köszöntőt mondott Bán János író, az M5 csatornaigazgatója, majd Toót-Holló Tamás író, lapunk főszerkesztője beszélgetett a Hazajáró alkotóival, Jakab Sándorral, Kenyeres Oszkárral és Moys Zoltánnal. A rendezvényen fellépett a Romer Akusztik - adta hírül a Magyar Nemzet. 

"Hazajáró szemmel, szubjektív objektívünkkel tekintünk körbe történelmi hazánkon. Azt is igyekszünk meglátni és láttatni, amit a kulisszák mögött, a felszín alatt, a föld felett és a fizikai világon túl megtapasztaltunk. Minden egyes pillanatkép örökre a lélekbe vésődött emlékeket őriz. A képekhez a műsorból származó idézetek is kapcsolódnak, amelyek együttesen vezetik végig az olvasót a Hazajáró kalandos túráin"– olvashatjuk a stáb ajánlását a könyvhöz.

A Képes albumsorozat harmadik kötete a 2013 júniusa és 2014 májusa között készült 33 epizódjának jeleneteit foglalja magába. Ezen szűk esztendő alatt

a Magas-Tátrától a székelyföldi havasokig bebarangolták a történelmi Magyarország elcsatolt vidékeit.

A gyönyörű pillanatképek mellett rövid, tájékoztató jellegű szövegek olvashatók, melyek felidézik a régi elődök feljegyzéseit, a képen szereplő térséghez köthető gondolataikat.

Ahogy az előszóban fogalmaztak, göröngyös úton jártak, amely leírhatatlan tájakon vezet,

összeköti az eget a földdel, az országépítő őseinket az utódokkal, akik ma is őrzik a hitet és a reményt, hogy lesz még magyar tavasz idebent, a Kárpátok ölében.

„Széttépve és összetörten, és mégis élünk. Mert voltak, vannak és lesznek, akik helytől és időtől, kortól és körülményektől függetlenül tettre váltják a gondolatot, hogy a múlt kínjaiból és a jelen küzdelmeiből cselekvő hittel jövőt teremtsenek.” – fogalmaz az előszó.

Párját ritkító műsor

Bán János köszöntőjében arról beszélt, a magyar televízióban olyan szellemiségű és tartalmú műsor, mint a Hazajáró, még napjainkban is ritkaságszámba megy.

 Büszkék vagyunk arra, hogy ez a sorozat él, és újabb és újabb évadban tud csodákat mutatni nekünk. Valami olyat, ami nemcsak az ismereteinket bővíti, hanem érzelmileg is megérint

- mondta az M5 csatornaigazgatója.

Bán János, az M5 csatornaigazgatója is részt vett a Hazajáró album bemutatóján. Fotó: Teknős Miklós

Toót-Holló Tamás vette át a szót, aki kiemelte, a műsor lélektől lélekig ér, és ez az érzés a gazdag képanyagú köteten keresztül is átsugárzik.

Imponáló az a művelődéstörténeti beágyazottság, irodalmiság, amivel a tájakat, az embereket bemutatjátok, és az a szeretet, ami körülvesz benneteket

– hangsúlyozta az író.

Toót-Holló Tamás író, valamint a Hazajáró album alkotói, Jakab Sándor, Moys Zoltán és Kenyeres Oszkár. Fotó: Teknős Miklós

A beszélgetés során az alkotók útjaikról, élményeikről, valamint küldetésükről meséltek. Szó esett a honismereti turizmus gazdag múltjáról és hasonlóan bő irodalmáról, mely sajnálatos módon 1945-ben megszakadt. A Hazajáró Egylet mottója is ez:

Honismeret nélkül nincs hazaszeretet.

Ez azonban szerintük fordítva is igaz. Hazai tájakat érzelmi kötődés nélkül nem lehet bejárni. Éppen ezért céljuk a Kárpát-medencei magyarság összetartozásának erősítése a honismeret és a turizmus eszközeivel, a kárpáti természetjárás hagyományainak éltetése. Serkenteni kívánják az elszakított területekre történő kirándulásokat, az ott élő magyarokkal való testvéri, kulturális és gazdasági kapcsolatok erősítését, az egymásra találást.

Nagyon jó érzés, amikor olyan embereket hozunk össze, akik a műsor miatt ismerik meg egymást. A Hazajáró Egylet is valahol erről szól, hogy ezeket az informális baráti szálakat formálisan is összekötjük, és így a Trianon által elszakított vérereket újra egyesítjük

– mondta Moys Zoltán.

"Sokszor a Gondviselés vezetett bennünket"

Toót-Holló Tamás arról mesélt a kezdeti időkben nem volt egyszerű dolguk, hiszen jóformán semmilyen kapcsolatokkal nem rendelkeztek a különböző régiókban, noha mindenhol akadt egy-egy igaz magyar ember, aki ismerte a térség hagyományait, a helyi történelmet. Általában ő volt az, aki kalauzukká szegődött.

Eleinte még nem voltak meg azok a kapcsolataink, akikhez fordulhattunk, így felkerestük a helyi lelkészt

– árulta el Kenyeres Oszkár, hozzátéve:

amikor a szórványok szórványában járunk, sokszor a Gondviselés vezet el bennünket olyan emberekhez, akiket egymás között Tűzőrzőknek hívunk, hisz ha ők nem őriznék például az apró kis mezőségi faluban a megmaradás tüzét, megszűnne a magyar lélek.

Jakab Sándor arról mesélt, a közelmúltban Bólyán beszélgettek lelkészekkel, akik annak ellenére, hogy 10-15 lélek van bejegyezve a gyülekezetbe, optimistán beszéltek a jövőről.

Ezek a találkozások nagyon sok erőt adnak

- jelentette ki.

Moys Zoltánnak, a Hazajáró műsor rendezőjének a könyvbemutató után a vendéglátók felvetették, hogy valójában ők is Tűzőrzők.

Nagyon megtisztelő, de mi krónikások vagyunk, közszolgálati feladatot látunk el a televízióban

– felelte határozottan.

Mint kifejtette: "Talán az az érdemünk, hogy a létező valóságot mutatjuk be. Nem kreáljuk a megmaradást, hanem amit látunk és tapasztalunk a Tűzőrzőkről, azt megörökítjük, hogy minél többen példát vehessenek erről. De mégis, gyakran nemcsak passzív módon vagyunk részesei az eseményeknek, hanem alakítóivá is tudunk válni a megmaradásnak, ami nagy felelősséggel jár. Azt tapasztaljuk, hogy sok helyen a műsorunk kapcsán indul be a magyar élet, amely már haldoklott. A szórvány az, ami a legveszélyeztetettebb. Sok olyan vidéken járunk, amelyek mind turisztikailag, mind nemzetpolitikai szempontból is árnyékban vannak. Ezekre a régiókra is szeretnénk fényt vetíteni, ahol kiváló emberekkel találkozunk. A Tűzőrzőknek ott van a legnagyobb szerepük, mert sok olyan hellyel találkozunk, ahol nyolc-tíz falura egy ilyen ember jut. Sokszor látjuk, hogy ezen az egy emberen múlik egy mikrorégiónak a jövője. Ha egyet sem találunk, ott nagyon hamar mint oldott kéve, széthull nemzetünk."

Majd arról mesélt, hogy sokszor még a helyiek sem tudják, milyen gazdagmúltú történelem, milyen kincsen veszik őket körül, legyen szó akár egy kis szurdokról, akár egy Árpád-kori templomról.

Sokszor azt látjuk, hogy a helyiek sem tudják, milyen kincsek veszik körül őket.

"Még áll a Kárpát büszke gránit arca/ E gránit ölben egy a sors örökre”– énekelte Sziva Balázs, a Romer Akusztik frontembere a rendezvényen.



A könyvet a Hazajáró Egyleten keresztül vásárolhatják meg.

Kiemelt kép: Teknős Miklós

Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!