Az első teszten megbukott az EU–Mercosur-egyezmény

Komoly élelmiszerbiztonsági vitát váltott ki az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás első gyakorlati tesztje: a Görögországba érkezett első brazil fagyasztott csirkehússzállítmány mintegy 80 százaléka szalmonella-fertőzöttnek bizonyult. A háromtonnás tételt az athéni Ajía Paraszkeví állategészségügyi laboratóriumaiban vizsgálták meg, majd a görög hatóságok visszafordították a szállítmányt – adta hírül falugazdasz.ro.

Mint írták az eset különösen érzékeny időszakban történik: az EU–Mercosur-megállapodás ideiglenes alkalmazása 2026. május 1-jén indult el, néhány hónappal a januári aláírást követően. A brazil baromfiimport első tétele így rögtön az európai ellenőrzési rendszer működőképességét tette próbára. 

A hírportál információi szerint, a görög szakmai szervezetek szerint az ügy rámutat arra, hogy az uniós határállomási ellenőrzések nem minden esetben kellően szisztematikusak, miközben több tagállamban – így Görögországban is – súlyos szakemberhiány nehezíti az állategészségügyi szolgálatok munkáját. 

Kiemelték, hogy:

a beszámolók szerint a görög állatorvosi szolgálatok jelenleg a szükséges létszám mintegy negyven százalékával működnek. 

Az ügy azért is keltett erős reakciókat az agrárszektorban, mert a Mercosur-megállapodás európai vitájának egyik központi eleme éppen a dél-amerikai termékek eltérő élelmiszerbiztonsági, állatjóléti és növényvédelmi standardja volt. Több európai termelői szervezet már a tárgyalások során arra figyelmeztetett, hogy az EU-ban alkalmazott szigorú előírásokkal nehéz versenyezni olyan importtermékekkel, amelyek előállítása lazább szabályozási környezetben történik. 

A mostani esetben különösen érzékeny tényező a szalmonella jelenléte, amely az uniós baromfiágazatban kiemelten szabályozott kockázat. Mint emlékeztettek rá, az EU 2073/2005/EK rendelete bizonyos szalmonella-típusok esetében „zéró toleranciát ír elő a baromfihúsban”, míg a 2017/625/EU rendelet lehetővé teszi az ilyen szállítmányok azonnali visszautasítását – ennek megfelelően jártak el a görög hatóságok is.

Az ügy kapcsán ismét előtérbe került az importellenőrzési rendszer hatékonysága, valamint az a kérdés, hogy az EU képes-e fenntartani saját élelmiszerbiztonsági standardjait a növekvő agrárimport mellett. 

Több szakmai elemzés már korábban is dokumentált hasonló eseteket, például 2019-ben egy nagy volumenű, szennyezett brazil csirkehússzállítmány miatt indult európai vizsgálat.

A történtek várhatóan tovább erősítik az európai állattenyésztői és baromfiipari szervezetek nyomását az Európai Bizottság felé, különösen a Mercosur-megállapodás végleges ratifikációja előtt. Az agrárszektor szereplői szerint ugyanis a versenyképességi kérdések mellett immár közvetlen élelmiszer-biztonsági kockázatok is megjelentek a gyakorlatban.

Kapcsolódó: