A nők ezreit meggyalázó „felszabadítókra” emlékeznek Budapesten, a rendőrség nem látott tiltó okot

Február 15-én, szombaton tart koszorúzási ünnepséget a XII. kerületben a Munkáspárt, a Magyar Antifasiszta Liga és a Munkásőr Emléktársaság. A „Felszabadulási emlékműnél” szervezett megemlékezést egy magánszemély jelentette be, a rendőrség pedig tiltó ok hiányában engedélyezte azt.
Hivatalosan 1945. február 13-án véget ért Budapest több hónapon át tartó ostroma. Ennek apropóján hirdettek szélsőbaloldali szervezetek megemlékezést a XII. kerületbe szombat délelőtt a Csörsz utcai parkban lévő „vetődő kapus” emlékműhöz. Az Ellenforradalom 1956 Facebook-oldal ezt az eseményt egy olyan képpel illusztrálva hirdette meg, melyen az Országház lépcsőjén szovjet zászlót lenget egy megszálló katona.
Megsemmisült város
Budapest határainál 1944. novemberének elején jelentek meg az első szovjet katonák. Maga a városostrom december 25-én kezdődött és február 13-án ért véget. Ezalatt az idő alatt az országot megszálló szovjet és román csapatok nyugati szövetségeseikkel karöltve bombázták és lőtték szét Budapest épületeit az ostrom során. A magyar német védők helyzete február 11-én vált tarthatatlanná, akkor este indították el a térséget és a kitörést, melynek célja az volt, hogy elérjék a német vonalakat Szomor, Mány, Máriahalom térségében. Magyarország szovjet megszállása elképesztő szenvedést a magyarságnak:
több tízezer lányt, nőt és asszonyt becstelenítettek, erőszakoltak meg a Vörös Hadsereg katonái, sokakat közben bestiális kegyetlenséggel meggyilkolva.
Sokan éppen azért harcoltak utolsó vérig a szovjetek ellen, mert nagyon jól tudták, hogyan kegyetlenkednek a civil lakossággal a kommunisták a már megszállt keleti országrészeken. Budapest elhúzódó ostromát Sztálin felé úgy gondolják, hogy nagyobb létszámúnak tüntették fel a várost védők létszámát, mint ami a valóság volt. Ezért rengeteg civil férfit és fiút fogtak el és hurcoltak hadifogságba vagy ">„robotra” , ahonnan sokan soha többé nem térhettek haza.

Nem lát tiltó okot a rendőrség
Erre az eseménysorra emlékezik a Munkásőr Emléktársaság, a Munkáspárt és az Antifasiszta Liga koszorúzással egybekötve. Az esemény meghívójában arra emlékeztetnek, hogy „Leningrád és Sztálingrád védelme után Budapest felszabadításáért hozta a legnagyobb áldozatot a Szovjetunió. Több tízezer szovjet katona áldozta életét Budapest felszabadításáért” . A bejegyzést, melyben a meggyalázott nőkről, elhurcolt férfiakról nem tesznek említést, azzal zárják, hogy „Tisztelet a Felszabadulás Hőseinek!” . Megkerestük a rendőrséget is az eseménnyel kapcsolatban, ugyanis az a Gyülekezési törvény II. fejezetének 14-es paragrafusának tiltó hatálya alá esik. Eszerint „ a gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását akkor is megtiltja, ha
a) a gyülekezés helyszíne olyan országos jelentőségű történelmi emlékhely vagy időpontja olyan nap, ami a nemzetiszocialista vagy a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök áldozataira emlékeztet, és b) a bejelentéskor rendelkezésre álló körülmények alapján fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista vagy a kommunista diktatúra miatt történt, hogy vonja a bűntényt, vagy csak igazolni törekszik, és ezzel a gyűlés alkalmas a köznyugalom megzavarására.”
Erre hivatkozva szerettük volna megtudni a rendőrségtől, hogy érkezett-e bejelentés a felszabadulási rendezvényre, és igen, úgy vették-e az engedély elbírálását a Gyülekezési törvény 2018. évi LV. törvény II. fejezetének 14-es paragrafusát, melyet fentebb idéztünk. A válasza tömör és lényegre törő: „A Budapesti Rendőr-főkapitányság bejelentése – tiltó ok hiányában – a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvénynek megfelelően tudomásul vette” . A válaszból még az is kiderült, hogy a rendezvényt egy magánszemély jelentette be.
Marad „Lex Becsület Napja”
Ez azért is érthetetlen, mert a 2011-ben elfogadott Alaptörvény is megszállásként értékeli a szovjet csapatok részvételét. Így továbbra is elmondható, hogy a 2018-as módosítást csak és kizárólag a kitörésre való megemlékezés esetén alkalmazzák, nem hiába emlegetik tehát azt „Lex Becsület Napja” néven. Kérdés, hány kétharmad kell még a „jobboldali” kormánynak, hogy a „rendszerváltás” után három és fél évtizeddel gátat szabjon a megszálló szovjet csapatok dicsőítésének?
Kiemelt kép: (Ellenforradalom 1956 Facebook oldala / Illusztráció)
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás