A tulajdonjog nem évül el, kivéve ha a földhivatal hibázik

Egy öttagú család felmenői már száz éve folyamatosan lakják egy Duna-parti, megosztott ingatlan első részét. A hátsó részt birtokló kft. évek óta nem engedi meg, hogy átmenjenek a közös udvaron, amely a földhivatali adminisztráció hibájából valamikor az ötvenes években a hátsó lakrészhez lett írva. 

A család ezért fűtésszezonban naponta többször is talicskával hétszáz métert kerül a település parkján és a bicikliúton keresztül, hogy eljuthassanak fáskamrájukig, és tüzelőt vihessenek kályhájukba. A ruhaszárítót sem rakhatják ki az udvarra, saját kapubejárójukban nem állhatnak meg.

Illusztráció (forrás: fortepan.hu)

A dédapa a helyi úri családnak végzett szolgálatai jutalmául kapta meg az ingatlant, amelynek később eladták a hátsó részét, kikötve a közös udvarhasználatot. De már 1957-ben tanácsi határozatot kellett kérnie a család akkori tagjainak, hogy a közös udvar használatát biztosítsák számukra. A határozatban leírták, hogy mindkét fél köteles egymásnak átjárást biztosítani elölről és hátulról is.

„Ennek a kft.-nek nincs más célja, mint minket teljesen ellehetetleníteni, és kitúrni az ingatlanból" – meséli kálváriájukat Tímea, az édesanya. „A kft. nem itt működik, haszonszerzés céljából vásárolta ezt az ingatlant. Rajtunk akarnak meggazdagodni.

Birtokvédelmi pereket is indítottak ellenünk, amelyeket megnyertek, 

és ügyvédjük küldött egy levelet is, hogy fizessünk meg nekik visszamenőleg három évre, összesen több mint hárommillió forintot udvarhasználati díjként, és egy másik pert is akarnak indítani, mert szerintük akadályozzuk ingatlanjuk felújítását. Pedig mi sosem akadályoztuk ezt, hisz még kerítést is építettek az udvarra, hogy ne tudjunk átmenni."

Tímea családjának birtokában eredeti dokumentumok vannak, már 1936-ból, amelyekből kiolvasható, hogy a földhivatali adminisztráció hibázott az 1950-es években, amikor a közös udvart a hátsó ingatlanrészhez írta, de ez sem a bíróságot, sem a kormányhivatalt nem érdekli. Pedig tudja minden jogász, hogy a tulajdonjogi igények nem évülnek el, a bíróság mégis csak a jelenlegi, már rosszul vezetett telekkönyvi adatokat veszi figyelembe. Holott van egy olyan papír is a birtokukban, amelyben a földhivatal elismeri, hogy 

„az ingatlan tulajdoni lapjának vezetése évtizedek óta nem a jogszabályoknak megfelelően történt”.

A pereket a család mégis rendre elveszti, mert a hatóságok és a bíróság egy követ fújnak: az ingatlan-nyilvántartásban lévő tulajdonost védi a törvény, még akkor is, ha korábbi iratokból nyilvánvaló a hibás telekkönyvi dokumentálás. A kormányhivatal 2023-ban is csak széttárta a kezét: „Sajnálatos módon a rendelkezésre álló iratokból nem állapítható meg, hogy a fenti ingatlanból a helyrajzi számok milyen döntéssel kerültek kialakításra, illetve hogy azokra milyen okiratok alapján kerültek bejegyzésre a jogelődök tulajdonjogai”.

Szob strand (forrás: termeszetjaro.hu)

Azaz: nem tudják, hogyan lettek az ingatlanok átkönyvelve, azt se, hogy ki, miért tulajdonos, de a korábbi papírok nem számítanak, nem érdekel se hivatalt, se hatóságot. Főleg, ha a másik peres félnek több pénze van ügyvédi mismásolások megfizetésére. 

A földhivatalnál nincs irat, sajnálják. A bíróság csak a telekkönyvből dolgozik, sajnálják. A minisztériumnak nem dolga a bíróság és a földhivatal munkáját minősíteni, sajnálják. 

Kell egy jó ügyvéd, egy-két jó jogcím, az okiratok mellett egy-két, már 1936-tól ott lévő tanú, rengeteg pénz az eljárásra, és nem lesz itt gond a visszajegyzéssel. Csakhogy ez a család lassan már belerokkan a pereskedésbe, és nem tudnak érvényt szerezni igazuknak. Bíznak benne, hogy ennek a cikknek a hatására jelentkezik egy sikerdíjas ügyvéd, aki vállalja bonyolult ügyük képviseletét.

A Mi Hazánk Mozgalom iránti bizalmat mi sem mutatja jobban, mint az a rengeteg megkeresés, amellyel az emberek ügyes-bajos dolgaikat feltárják, segítséget remélve. Sok ügy eljut a Magyar Jelen szerkesztőségébe is, és ha többet nem is, de annyit tehetünk, hogy nyilvánosság elé tárjuk, hol tart a magyar igazságszolgáltatás a 21. századi jurisztokrácia korában. 

Kapcsolódó: