Minden idők legalacsonyabb születési számait produkálják a magyarok

Idén áprilisban mindössze 5323 gyerek született Magyarországon, ez minden idők legalacsonyabb születési mutatója. Az eddigi negatív rekordot az idén februári 5653 születés jelentette. Még sokkolóbb az adat, ha figyelembe vesszük, hogy az egy 28 napos, az április pedig 30 napos hónap volt – ez ugyanis azt jelenti, hogy a múlt hónapban csak napi 177 csecsemő született, míg februárban még 200 fölött volt ez a szám – adta hírül a 444.

A tavaly áprilisi születésszámokat mintegy 14 százalékkal múlta alul az idei, amilyen szintű visszaesésre a modern Magyarország történetében eddig nem volt példa. Még a 10 százalékot sem érte el soha ez a mutató, így a 14 százalék különösen kétségbeejtő. A teljes termékenységi arányszám idei értéke 1,28-ra zuhant a tavalyi 1,51-ről. Ennél rosszabb mutatót legutóbb 2011-ben rögzített a statisztikai hivatal. És nem győzzük hangsúlyozni, hogy a KSH számára szigorúan tilos, hogy etnikai alapon vezessék statisztikáikat, így joggal feltételezhetjük, hogy a magyarság tényleges születési számai még a történelmi mélypontként elkönyvelteket is alulmúlják. 

Mennyiségi és minőségi romlás

Egy ország népessége akkor számít fenntarthatónak, ha a termékenységi arányszáma eléri a 2,1-et. Ezt nevezzük reprodukciós szintnek. A magyar statisztikák ettől lassan fényévekre vannak. Arról nem is beszélve, hogy főleg a diplomás, művelt nők körében a leggyakoribb a gyermektelenség, míg a társadalom legalsóbb rétegeiben előszeretettel vállalnak az átlagnál jóval több gyermeket. 

S, még a halálozások csökkenésével is azt látjuk, hogy 2025 első négy hónapjában összesen 21 778 volt a természetes fogyás, ami 21 százalékkal meghaladta az elmúlt évit (23 301 gyerek született, viszont 45 079-en hunytak el).